Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-03 / 229. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2016. október 3. RÉGIÓ I 3 Galántáról kitiltják a hazárdjátékokat Olinca Jablončiková ismertette a a hazárdjátékok kitiltására vonatkozó kezdeményezés eredményét (A szerző felvétele) SZAKÁL KINGA A Szórakozás és Szerencssjáték Szövetség tagjai és a helyi játéktermek üzemeltetőinek képviselői is jelen voltak a plénumon. EETW1TT7-1 Galánta képviselő-testületének csütörtöki ülésének központi témája a hazárdjáték üzemeltetésének betiltásáról szóló általános érvényű rendelet elfogadása volt. A hazárdjátékok betiltásáról szóló általános érvényű rendelet jóváhagyása és hatályba lépése után már nem adnak ki újabb engedélyeket Galántán a játéktermek üzemeltetőinek. Azok a játéktermek, amelyeknek érvényes engedélyük van, a szerződés lejártáig üzemelhetnek. „Van olyan játékterem Galántán, amelynek 2018-ig érvényes az engedélye” - tájékoztatta a képviselőket Peter Paška, Galánta polgármestere a plénumon. Az ülésen jelen voltak a Szórakozás és Szerencse- játék Szövetség (AZAH) tagjai, valamint a galántai játéktermek üzemeltetőinek képviselői, akik elmondták, egy jogi elemzést dolgoztattak ki, amelyből kiderül az ilyen általános érvényű rendeletek törvényellenesek és jogi útra terelik az ügyet. A szövetség tagjai szerint a tiltás korlátozza a vállalkozásra való jogot. Ha a felnőtt lakosság több mint 30 százaléka támogatja a kezdeményezést, a városatyák elfogadhatnak egy általános érvényű rendeletet a játékok kitiltásról. Olinca Jablončiková, a Hagyományos Családok Egyesületének elnöke a petíciós bizottság nevében a januári ülésen mutatta be a képviselő-testületnek a hazárdjátékok kitiltására vonatkozó kezdeményezést. Nyáron a kezdeményezők 260 petíciós ívet adtak át Peter Paška polgármesternek. Galántán a petíciót a lakosok több mint 37 százaléka írta alá, összesen 4850 polgár. A plénumon jelen levő képviselők egyhangúlag megszavazták a hazárdjátékok betiltásáról szóló határozatot. Galántának tavaly 87 ezer, idén 110 ezer euró bevétele származott a hazárdjátékokból. A város bevétele 2017-ben 180 ezer euróval lehet kevesebb. FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Van órtelme a magyarországi nópszavazásnak? Lajos Pál: A baj nem a népszavazással van, hanem a népbutítással. Azzal, hogy aki meg tudja fizetni a politikai reklámokat, bármilyen baromságot terjeszthet. Hatalma pedig csak annak van, akinek van hozzá bátorsága is, hogy gyakorolja. Egy uralkodónak akkor is igaza van, ha már pszichopatává tette a nagyra- vágyása. így válhat a népszavazás is annak az alibizmusává, hogy a felelősség a nép lelkén száradjon. Bicskei Kornél: Semmi értelme, mert azt a pár ezer főt, akit be kellene fogadni, már szépen csendben befogadtuk. Lásd fóti gyermekotthon, soroksári hajléktalanszálló stb. Csak cirkusz és figyelemelterelés az egész, addig sem Habony, Mészáros, Vájná dolgairól beszélnek az emberek. Király Ferenc: Ez a népszavazás minden magyar és európai identitással rendelkező nép létérdeke. A magyarok szerencsések, hogy személyesen állhatnak ki történelmük, kultúrájuk, vallásuk, évszázados hagyományaik megőrzése mellett. Az a nép, amely nem így gondolkodik, eltűnik a történelem süllyesztőjében. Kardos Szilárd: Probléma a bevándorlás, de közel sem Magyarország legnagyobb problémája. Ez a népszavazás kb. olyan, mintha szétlopnák a házunkat, de az előszobában levő egerekről vitatkoznánk. A legszomorúbb, hogy ebbe a vitába beáll az ellenzék. Sándor Ottó: Magyarországot és Európát meg kell védeni a muszlim betolakodóktól, akik az életterünkre törnek, és el akarják pusztítani az európai keresztény kultúrát. Gáspár Pathó Kati: Nyilván sem értelme, sem valós érdeme nincs — az értékéről már ne is szóljak - a népszavazásnak. Gyűlöletkeltés, paranoiára való ösztökélés és erőfitogtatás, megspékelve némi figyelemeltereléssel. Olyan, mint a római kori gladiátorküzdelmek. Cirkusz! Petrík Barnabás: Ez a népszavazás is csak arról szól, hogy kb. 15-17 milliárd forintot lopjanak szét a magyarországi uram-bátyám rendszerben. A feltett kérdés értelmetlen. Egy szöveget kicsit is értelmezni tudó ember számára és a tények alapján a kérdés értelmezhetetlen és nem lehet rá se jó, se rossz választ adni. Az EU-tagállamokat nem kötelezték „kényszerbetelepítésre” (de ez a kifejezés alapból értelmezhetetlen). Az Európa Tanács arról döntött, hogy Magyarországnak 1294, Szlovákiának 1502 menekült kérelmét kell elbírálnia. Ez adminisztratív eljárás, amellyel eldöntik, hogy a kérvényezőjogosult-e a menekültstátusra. Mivel a pozitív elbírálás sem jelent EU-s állampolgárságot, és ha megszűnik a veszély, megszűnik az egyén menekültstátusa is. Boráros Anikó: Sok értelme sajnos már nincs, mert már mindenütt itt ez a pór nép, és csak özönlenek befelé, megfélemlítve a gyerekeket, nőket. Vincze Tibor: Természetesen van értelme. Legfőképpen azért, mert gyermekeik, unokáik jövője múlhat azon, hogy beleegyezésük nélkül az EU Magyarországra telepítsen idegen embereket. A józan paraszti ész is elegendő ahhoz, hogy erre a kérdésre nemmel válaszoljunk. Soos Ádám: Ha tényleg rászorulók lennének, nem mondanám, hogy ne fogadjuk be őket! De ezeknek az embereknek a nagy része gazdasági bevándorló! A Németországba befogadott „menekültekből” eddig csupán 78-anmentek dolgozni! És mi van a többivel! ? Belgiumi ismerőseink mondták, hogy napi szinten vannak zaklatások és más problémák velük, csakhogy ezek a hírek hozzánk nem jutnak el! Ha a háború elől menekülnek, miért nem állnak meg a legelső biztonságos országban! ? Miért nem deportálják vissza a nem rászoruló embereket! ? Ez az egész tehetetlenség az unióban egy kicsit mintha megjátszott lenne. (Mintha más irányítaná a dolgokat! Talán egy szisztematikus betelepítés?) Tóth Laci: Igen, van értelme, főleg egy olyan EU-ban, ahol a központi hatalom kioktató, lélektani és gazdasági zsarolást sem nélkülöző arroganciával próbálja ráerőltetni akaratát a másként vélekedő országokra. Egy ilyen EU-ban van értelme a népszavazásnak, függetlenül attól, milyen a kampánya. Az emberek nem hülyék, tudják, milyen az Orbán-kormány, de azt is tudják, hogy ebben a népszavazásban sokkal többről van szó, mert kormányok jönnek és mennek, lopnak és megvezetnek, de azokat le lehet váltani, egy elrontott migrációs politikát viszont már nem lehet helyrehozni. Földi László: Ritkán kémek tőlünk felhatalmazást. Most ezt teszik. Oly egyszerű a kérdés: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A népszavazás tehát csupán erről a létkérdésről szól. Mit tehetünk a hangoskodó szomszédok ellen? Egy csendes kisvárosban élek. Tavaly télig azt is elmondhattam, hogy egy rendezettnek mondható lépcsőházban laktam a város egyik lakótelepén. Viszont januárban beköltözött egy fiatal pár az alattunk levő lakásba, sajnos nem bírunk zöld ágra vergődni velük. Ráadásul még csak nem is bérlők, akik előbb-utóbb tán elköltöznének. Egy csomó gond van velük. Késve fizetik a közös költséget, erkély híján a ház előtt vagy a folyosón cigiznek (a csikkeket persze szétdobálják), kétes személyeket fogadnak a lakásukban vagy a lépcsőházban, akikkel késő éjszakáig hangoskodnak. Legutóbb új kanapét vásároltak, a régit meg kirakták a kukák mellé, majd csak elviszi valaki. Már foglalkoztunk velük a lakógyűlésen is, de nem sok eredménnyel. Minket, közvetlen szomszédaikat, egy otthonülő nyugdíjas házaspárt, leginkább az állandó kiabálás, hangos zene, ajtócsapkodás zavar. A szép szó nem segít, több sikertelen próbálkozás után már nem látom értelmét a könyörgésnek. Gondolkodunk, hogy rendőrt hívjunk, esetleg panaszt tegyünk ellenük a városi hivatalban. Milyen jogi eszközökkel lehetne rájuk hatni? VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL A fenti leírás alapján megállapítható, hogy a problémás lakók egy sor jogszabályt megsértettek. A polgári törvénykönyv 3. paragrafusa kimondja, hogy törvényi felhatalmazás nélkül senki sem gyakorolhatja jogait úgy, hogy azzal mások jogait és jogos érdekeit csorbítsa, vagy magatartása a jó erkölcsbe ütközzön. A 182/1993-as számú, a lakások és a nem lakásként szolgáló helyiségek tulajdonáról szóló törvény 11. paragrafusa arra kötelezi a lakóházban levő ingatlanok tulajdonosait, hogy ne zavarjanak vagy veszélyeztessenek más tulajdonosokat az ingatlanjukhoz fűződő jogaik gyakorlásában. A polgári törvénykönyv 127. pa- ragrafúsa a szomszédok egymás közti viszonyát szabályozza. Azoknak tartózkodniuk kell minden olyan tevékenységtől, mellyel a helyi viszonyokhoz képest túlzott mértékben zavarnák szomszédaikat, vagy súlyos mértékben korlátoznák őket jogaik gyakorlásában. Kisebb, időnkénti zavarást tolerálni kell, ha annak mértéke vagy gyakorisága nem éri el a túlzott mértéket. Az éjszakai hangoskodás - tehát az este tíz és reggel hat óra közti időszakban elkövetett csendhá- borítás - a közrend ellen elkövetett kihágás (priestupky proti verejnému poriadku). A tűrőképesség határán táncoló éjszakai lármázás miatt a szomszédok kihívhatják a városi rendőröket vagy akár a rendőrséget is. A kihágásokról szóló 372/1990-es számú törvény 47. paragrafusa szerint a csendháborítóra száz eu- róig terjedő bírság róható ki. Ha megismétlődik a csendháborítás, több alkalommal is megbírságolhatják a hangoskodókat. A rendőri kiszállásról szóló jegyzőkönyvek a későbbiekben közvetlen bizonyítékként szolgálhatnak egy esetleges bírósági perben. (Folytatjuk) A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Rendőr gyilkolta meg a jegyesót Igló. Egy iglói (Spišská Nová Ves) motoros rendőr múlt pénteken a saját menyasszonyát késelte halálra, a holttestét pedig később egy Lőcse melletti erdőben ásta el. A rendőrség már rábukkant a holttestre, a gyilkossággal gyanúsított rendőrt pedig őrizetbe vette. „Az ügyben egyelőre folyik a nyomozás, bővebb információkkal ezért nem szolgálhatunk”-nyilatkozta Ivan Netík, a belügyminisztérium szóvivője. (SITA) Gyorsvonat sodort el egy férfit Zsolna. Tegnap kora reggel vonat gázolt halálra egy férfit Zsolnán. A baleset 6 óra körül történt, amikor az 50 év körüli férfi hirtelen az érkező gyorsvonat elé lépett. A mozdonyvezető, a hangjelzés és a vészfék használata ellenére sem tudta megakadályozni az ütközést. A rendőrség egyelőre vizsgálja a baleset körülményeit. (TASR) 16 éves gyalogost gázoltak halálra Kép. Péntek este életét vesztette egy 16 éves fiú a nyitrai járásbeli Káp (Kapince) községben. A Škoda Fabia típusú személyautó 48 éves sofőije két gyalogost gázolt el, akik az út szélén haladtak. Az ütközés olyan erős volt, hogy a 16 éves fiú a mezőre repült, és a helyszínen életét vesztette. 20 éves társa megúszta komolyabb sérülések nélkül. A baleset során az autó is lehajtott az útról. (SITA)
