Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-10 / 235. szám, hétfő
12 GYÓGYHÍREK egészség ■ 2016. október 10. www.ujszo.com Ritka betegségek A gyermekkori öregedés EGY RITKA GENETIKAI BETEGSÉGBEN TERMELŐDŐ KÓROS FEHÉRJE JÁTSZIK SZEREPET A FIZIOLÓGIÁS ÖREGEDÉS FOLYAMATÁBAN IS - MUTATTÁK KI AMERIKAI KUTATÓK. A tudósok régóta próbálják megfejteni, hogy milyen biológiai folyamatok játszanak szerepet az öregedésben. Többségük az úgynevezett telomerekre (telomérákra), a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakaszra fókuszált. Utóbbiak akadályozzák meg, hogy a kromoszómavégek összetapadjanak, valamint a sejtosztódás során védik a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. Amikor a telomerek nagyon megrövidülnek, „megkopnak", a sejt elpusztul, ám ez idáig nem volt teljesen tisztázott, hogy mi okozza a halálát. A kutatók Frands Collinsszal, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) igazgatójával az élen arra a következtetésre jutottak, hogy az öregedés nem egyenértékű a szervezet sejtjeinek lassú „elkopásával". Kutatásaik során ugyanis bebizonyosodott, hogy ugyanaz a toxikus fehérje, amely a progériában (Hutchinson- Gilfbrd szindróma) szenvedő gyermekek szervezetében termelődik, szerepet játszik a fiziológiás öregedés folyamatában. A progériás gyermekek a normális öregedési ütemhez képest hétszer gyorsabban vénülnek, és gyakran 13 éves koruk körül távoznak az élők sorából. A betegeknél megtalálhatók mindazok a tünetek, amelyek a hajlott korú emberekre jellemzőek. Frands Collins kutatócsoportjával 2003-ban bizonyította be, hogy a Hutchinson-Gilford szindrómát az LMNA-gén mutációja okozza, amelynek következtében a szervezetben progerin fehérje termelődik. „Ugyanaz a protein, amely nagy mennyiségben termelődik a progériában szenvedő gyermekeknél, okozza szervezetünk sejtjeinek öregedését és halálát. Bebizonyosodott, hogy a progerin és a telomerek kapcsolatban állnak egymással" - hangsúlyozta Frands Collins, hozzátéve, hogy ily módon az öregedés aktív biológiai folyamat. A korosodás mechanizmusának megértése viszont elvezet az öregedést lassító új gyógyszerek kifejlesztéséhez, így már folyamatban van egy olyan kutatás, amelyben azt vizsgálják, hogy blokkolható-e a Hutchinson-Gilford- szindrómában szenvedő gyermekeknél a progerin termelődése. (egeszsegkalauz) A rákról számtalan tévhit kering a köztudatban. Sorozatunkban igyekszünk a leggyakrabban előforduló állításokat górcső alá venni, hogy a betegség megelőzésével és gyógyításával kapcsolatban mind a betegekben, mind a hozzátartozókban és érdeklődőkben reálisabb kép alakulhasson ki. I Nem igaz, hogy az ■ életkoron múlik a rákterápia Nem igaz, hogy az életkor határozná meg azt, kinek milyen kezelés adható. Egy gyógyszerkombináció vagy eljárás alkalmazhatóságát ennél sokkal inkább befolyásolja az adott tumor stádiuma, műthetősége, szövettani jellemzői, az esedeges áttétek, illetve a kísérőbetegségek, a korábban alkalmazott gyógyszerek és a beteg állapota. Egy 40 éves betegnél is ítélhetnek túl kockázatosnak eg)' kezelést, míg adott esetben egy 70 éves páciensnél előnyösnek találhatják ugyanannak a gyógymódnak az alkalmazását. Nemcsak szólásmondás, hogy valaki fiatalabb vagy éppen idősebb lehet a koránál: egy rákbeteg szervezete is lehet az általános állapotát tekintve a naptár szerinti életkoránál akár egy évtizeddel fiatalabb vagy idősebb is biológiailag. Az orvosoknak mindig az adott szituációban kell mérlegelniük, hogy egy adott kezelés a konkrét páciens számára milyen hozadékkal járhat, illetve milyen kockázatokat hordoz. n y Nem igaz, £■ ■ hogy csak a tumor méretétől függ az áttét Elsődlegesen nem a tumor mérete határozza meg, lehet-e a szervezetben áttét (metasztázis). Van összefüggés a két tényező között, mert egy daganat a növekedése által képes betömi a nyirokrendszerbe vagy az erekbe, s azokon keresztül szétterjedni, ám az ok-okozati kapcsolat nem ennyire közveden és automatikus. Az áttétképzési hajlam függ a szövettani jellemzőktől, a tumor agresszivitásától, elhelyezkedésétől, terjedési irányától, szerkezetétől, a fellelhető tumorsejtek tulajdonságaitól. Egy néhány milliméteres melanoma is adhat áttétet, míg szerencsés esetben egy több centiméter átmérőjű emlődaganatot is el lehet úgy távolítani, hogy nem maradnak vissza áttétképző tumorsejtek. Q j Nem igaz, hogy min- ■ denkinek hasznosak a kiegészítő szerek Nincs válasz arra, hogy kinek érdemes és kinek nem különféle étrend-kiegészítőket szednie. A legtöbb - a betegeknek igen borsos áron kínált - készítménnyel összefüggésben nem végeztek konkrét betegcsoportra szabott klinikai vizsgálatokat, amelyek alapján bebizonyították volna hatékonyságukat, vagy pontosan feltérképezték volna azt, hogy milyen kockázatokat jelentenek a betegek számára, milyen kölcsönhatásba léphetnek például a kemoterápiás gyógyszerekkel. Mivel az orvosok, tudományos publikációk híján, felelősséggel nem tudnak állást foglalni, a legtöbb esetben teljesen esedeges az, hogy egy betegnek egy ismerőse vagy egy termékügynök éppen melyik készítményt ajánlja, netán mire talál rá önmaga leghamarabb az interneten. Le kell szögezni: egyetlen teáról, vitaminról vagy étrendkiegészítőről sem állítható, hogy az gyógyítaná a rákot. Az egyéni történetek nem fogadhatók el tudományos bizonyítékként, mivel az egyedi esetekben nem lehet megállapítani azt, hogy az állapot esedeges javulása vagy romlása mögött valójában milyen folyamatok húzódnak meg. 4 Nem igaz, ■ hogy a szolárium nem okozhat bőrrákot Amíg korábban a napsugárzás kevésbé veszélyes alternatívájának tartották a szoláriumot, mára bebizonyosodott: a túlzásba vitt szoláriumozás éppúgy elősegítheti a bőrrák kialakulását, mint a tűző napfény. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség ezelőtt csak valószínűsítette a rákkeltő hatást, ám mára bizonyítottnak látják az összefüggést: a rendszeresen szoláriumo- zóknál - különösen akiknek már fiatalon szokásukká vált a barnítógépek használata - kimutathatóan növekszik a legagresszí- vebb bőrdaganat, a melanoma előfordulásának kockázata. (hp) TILOS DOHÁNYIPARI TERMEKET 18 ÉVNÉL FIATALABBNAK ELADNI, TÖBB EZER EUROS BÍRSÁGOT IS KISZABHATNAK ERTE Idén a Nagyszombati kerület volt a legrosszabb Szlovákiában törvény mondja ki, hogy dohányipari terméket tilos eladni 18 évnél fiatalabbnak. Ha ezt valaki megszegi, néhány száztól több ezer euróig terjedő pénzbírságot kaphat. Ennek érdekében évről évre szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek országszerte. A Na veku záleží elnevezésű projekt azért jött létre és él immár 7 éve, hogy tájékoztassa az eladókat, felkészítse őket arra, hogyan derítsék ki a vásárló korát abban az esetben, ha felmerül a gyanú, hogy kiskorú akar cigarettát vásárolni. A Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőséggel együttműködve idén is több ezer véledenszerű ellenőrzést végeztek mindenütt, ahol dohányipari termékeket lehet vásárolni. Örvendetes, hogy tavaly óta 35 százalékról 29 százalékra csökkent a törvénysértő eladók száma. Míg az elmúlt évben a Nagyszombati kerület végzett az első helyen, addig idén az utolsón. Legjobban Kelet-Szlovákia szerepelt. Még mindig vannak eladók, elsősorban a vendéglőkben, akik nem veszik komolyan a törvényt, ugyanis minden második ellenőrzés törvénysértést állapított meg. Ennek több oka van: egyebek mellett az, hogy a társadalom túlságosan közömbös a kiskorúak dohányzásával kapcsolatban, továbbá az, hogy a kiskorúak újabbnál újabb trükköket találnak ki arra, hogyan jussanak cigihez. Mindennek ellenére Szlovákiában a fejlődés jó irányt vett, amit a nemrég megtartott ESPAD nemzetközi felmérés is tanúsít. Eszerint mind a 16 évesek, mind pedig a 11-15 évesek körében lényegesen csökkent a dohányzók száma. Ez a csökkenés az összes résztvevő ország közül Szlovákiában a leglátványosabb. A szakemberek véleménye az, hogy a siker a felvilágosító munkának és a rendszeres ellenőrzésnek köszönhető. (ki)
