Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-16 / 215. szám, péntek
6 KULTÚRA 2016. szeptember 16.1 www.ujszo.com RÖVIDEN A Saul fia tévépremierje Budapest. Jövő szombat este tűzi műsorára az Oscar-díjas Saul fiát az RTL Klub; ez lesz Nemes Jeles László alkotásának televíziós pre- mierj e - közölte a csatorna. A Saul fia hosszú évek óta az egyik legtöbb nemzetközi elismerést begyűjtő filmmé vált az elmúlt hónapokban, ezért is megtiszteltetés az RTL Klub számára, hogy a készítők a csatornát választották az első televíziós sugárzásra - áll a * közleményben. Az RTL Klub a filmet a feldolgozás módja miatt megszakítás nélkül sugározza majd szeptember 24-én, szombaton 21 óra 50 perctől. A közlemény felidézi: Nemes Jeles László első egész estés filmje a holokauszt talán utolsó tabutémáját dolgozza fel. A film története szerint 1944- ben, Auschwitz-Birkena-uban Ausländer Saul (Röhrig Géza) egyike a krematóriumokban dolgozó sonderkommandósoknak. Társai tudják, hogy bármelyik pillanatban kivégezhetik őket, fegyvereket gyűjtenek és lázadást szerveznek. Saul viszont az elégetésre váró holttestek között felfedezni véli saját fiát, és ettől kezdve a férfit a menekülés helyett egy másik lehetetlen küldetés élteti: elhatározza, hogy kicsempészi a testet és keres egy rabbit, hogy méltó módon eltemethesse a gyermeket. Mint írják, Sault követve megismerhetjük a tábor gyárszerű működését, Erdély Mátyás operatőr feszültséggel teli képeinek és Rajk László látványtervező munkájának köszönhetően pedig a néző már-már dokumentarista hitelességgel láthatja, pontosan hogyan szervezték meg több millió ember megsemmisítését. (MTI) A pointiliizmus útjai a bécsi Albertinában Bécs. Mások mellett Van Gogh, Picasso és Matisse műveiből álló kiállítás nyílik ma a bécsi Albertina múzeumban. A tárlat az impresszionizmushoz közel álló pointiliizmus irányzat kiemelkedő művészeit tárja a közönség elé. A pointiliizmus útjai (Wege des Pontilismus) elnevezésű tárlat több mint száz művet, köztük festményeket, akvarelleket és rajzokat mutat be. Az 1886 és 1930 között készült alkotásokat az Albertina a hollandiai Kröller- Müller Múzeummal közösen hozta el az osztrák fővárosba. A művek a pointiliizmus jegyében születtek, vagyis apró, pontszerű ecsetvonásokkal készültek. A tárlaton láthatók Vincent van Gogh, Georges Seurat, Henri-Edmond Cross, Paul Signac, Henri Matisse, Théo van Rysselberghe, Pablo Picasso és Pieter Mondrian művei is. A múzeum igazgatója, Klaus- Albrecht Schröder hangsúlyozta, hogy a kiállítással „az időtlenség esztétikája” mutatkozik be. Heinz Widauer, akiállítás kurátora felidézte, hogy az 1890-es években sokan elpártoltak ettől az irányzattól, mert egyszerűen túl fárasztó volt számukra. A pointil- lista alkotások létrejötte ugyanis nem a kéz, hanem az agy és a szemek munkáj a - fogalmazott. A tárlat január 8-ig látogatható. Heinz W idauer november 23-án tart tárlatvezetést. (MTI) Adele szakít a turnézással London. Adele a következő tíz évben inkább a gyereknevelést választja a sok utazással járó koncertturnék helyett - osztotta meg értesülését tegnap a The Daily Telegraph. Adele 2016-os világ- körüli koncertturnéjára pillanatok - alatt elkeltek ajegyek, a 28 éves brit énekesnő ennek ellenére egy évtizedre vissza akar vonulni a tumézástól. A sztár a barátainak számolt be arról, hogy a novemberben záruló koncertkörút után legalább tíz évig nem vállal újabb nagyszabású turnét, az Egyesült Államokba akar költözni, és elsősorban fia, Angelo nevelésével akar foglalkozni. Az énekesnő eddig mindenhová magával vitte a fiát, ám mivel a gyerek jövő évtől iskolába jár, többé nem utazhat vele. Adele pedig egy percet sem akar elmulasztani az Angelo előtt álló fontos időszakból, tehát inkább feladja a tumézást - állítja a sztár környezete. A Telegraph úgy tudja, Adele szívesen költözne Las Vegasba, ugyanis ott - akárcsak Elton John, Celine Dion vagy Rod Stewart - ő is saját műsorral léphetne fel, így továbbra is jól kereshetne. (MTI) Adele korábban sem titkolta, hogy a turnézás nem az ő világa (TASR/AP) Fesztiválokon a Tiszta szívvel Budapest. Belga, norvég és angol fesztiválon is indul Till Attila Tiszta szívvel című filmje, amely versenyez az Európai Filmdíjakért és Magyarország hivatalos nevezettjeként az Oscar-díjért is az idegen nyelvű filmek kategóriájában - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap. A tizedik születésnapját ünneplő, Belgium vezető filmes seregszemléi közé tartozó Ostende-i Nemzetközi Filmfesztiválon az alkotás a Taste Of Európe című versenyprogramban száll ringbe. Ezt követően Norvégia első számú filmfesztiválja, a szeptember 20-án kezdődő, évről évre mintegy 150 alkotást bemutató bergeni filmmustra is vetíti a Fenyvesi Zoltán, Thu- róczy Szabolcs és Fekete Ádám főszereplésével készült akcióvígjátékot. Október 5-én kezdődik a hatvanadik jubileumát ünneplő londoni filmfesztivál, amely a filmvilág legnagyobb sztárjai részvételével 12 napon át 15 moziban 74 országból érkező 245 mozgóképet sorakoztat fel, köztük a Thrill című válogatásban lesz október 6-án a Tiszta szívvel premierje is Thuróczy Szabolcs jelenlétében. (MTI) Mítoszok találkozása Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor alkotásai a Műcsarnokban AYHAN GÖKHAN Budapest. Október 16-ig látható a Műcsarnokban az a nagyszabású kiállítás, amely két jelentős szobrász óletművót - Szervátiusz Jenő (1903-1983) ós fia, az idén 86 éves Szervátiusz Tibor munkásságát - mutatja be. A két művész alkotásai most láthatók először közös térben. Apa és fia csak egyszer, a farkaslaki Tamási Áron-emlékművön dolgozott együtt. Az Ágak - Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor - Két szobrász, két nemzedék címmel megrendezett kiállítás az év egyik várva várt eseménye volt, de nem hallgathatjuk el, hogy a kiállított tárgyak összhatásán sokat ront a térbeli elhelyezés rossz koncepciója. Hiába a tágas terem, a szobrokat, mintha csak egy raktárban lennénk, zsúfolásig egymásra halmozták. Ezzel a térharmóniát megcsúfoló, aránytévesztő mutatvánnyal az átláthatóság, az összbenyomás került veszélybe. De ha ettől a szépséghibától el tudunk vonatkoztatni, nagy élmény vár ránk: megismerhetjük két fantasztikus alkotónak a diktatúra által megmérgezett légkörben készült szabad szobrait. Szabad szobrok, és nem véletlenül írom ezt. Nem férkőzhet hozzájuk semmilyen ideológia, múlandóságra időzített elvek nem sajátíthatják ki őket, annál sokkal mélyebb rétegekig, a mítoszok határain túl érnek, a hétköznapiság keretétől függetlenedve. Erősen rányomja bélyegét a szobrokra a magyar történelemhez és mondavilághoz való ragaszkodás, a magyarság melletti tüntető kiállás. Szervátiusz Tibor írja: „Ha magyarnak születtem, a művészetet is anyanyelvemen kell beszélnem.” Ezt a kijelentést tökéletesen alátámasztják a művek. A 86 éves művész monumentális szobrai lenyűgözők, valódi térkilépők: megteremtik a teret maguk körül, ahova az arra érdemes látogató beléphet. A kiállított alkotások között találjuk a Könnyek oszlopát, a Szabó Dezsőt, a 301-es parcellát, a Kolozsvári Krisztust, a Petőfi halálát.” Ott van a Műcsarnokban az életmű emblematikus darabja, a több mint két méter magas, vörösréz, vas és fa felhasználásával 1968-tól 1972-ig készült Tüzes trónon című, Dózsát ábrázoló remekmű is, amely maga mögött hagyja a magyar történelmi hagyomány szűkebb értelmezési körét, és az egyetemesség horizontjába kerül át - a mindenki által ismert diktatúrák és szenvedéstörténetek világába. Hogy mást ne mondjak, Krisztus, az örmény népirtás vagy a srebrenicai mészárlás ér össze, talál magának sajátos utat a szoborban. „Az egész emberiség tragédiája benne sűrűsödik” - vallja Szervátiusz Tibor. A négy méter magasra nyúló, meghökkentő hatásában a szegedi dómban megbújó, Fadrusz János-féle Krisztus a ke- resztfánra emlékeztető Kolozsvári Krisztus szintén nem szorul magyarázatra, ám jó, ha tudjuk, a keresztény motívumon túl Erdély sorsát magán viselő Jézusnak még keresztfa sem jutott; az alkotó ezzel Szervátiusz Tibor: Tüzes trónon, 1968-1972, vörösréz, vas, fa; MNG Szervátiusz Jenő: Ősz, 1959, barackfa; Szervátiusz Alapítvány (Slezák István műtárgyfotói, Műcsarnok) is tovább erősítette a kereszt híján feltámadni képtelen Megváltó és az erdélyi magyarság közötti párhuzamot. Az 1983-ban elhunyt Szervátiusz Jenő szobrait is az erdélyi, illetve magyar népi hagyományok, legendák, mítoszok hálózzák be, így téve egyedivé a leghétköznapibb eseményt ábrázoló alkotást is. A balladák misztikussága, a Hargitán élt emberek mesébe illő arcvonásai vonják bűvkörükbe a látogatót, aki Erősen rányomja bélyegét a szobrokra a magyar történelemhez és mondavilághoz való ragaszkodás, a magyarság melletti tüntető kiállás. szinte tapinthatóan egy másik világba kerül, ha időt nem sajnálva, türelemmel és nyugodtan sétál végig a szobrok között. A kiállításon látható a Molnár Anna, a Kőmíves Kelemen, a Toldi estéje, valamint a Bartók darabjai inspirálta alkotások, a Kékszakállú herceg, A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi, emellett a magáról Bartókról mintázott, 1963-as, mészkő fejszobor is. „Bartók esetében a zene volt az én nagy kiinduló élményem” - írta Szervátiusz Jenő. A két legerdélyibb magyar szobrász kiállítása igazi szenzáció. Kár lenne kihagyni.
