Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-29 / 226. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2016. szeptember 29. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK i 3 Javuló versenyképesség, elégedetlen vállalkozók Pozsony. Id6n tovább javult Szlovákia versenyképessége - derül ki a Világgazdasági Fárum (WEF) legújabb felmi- réséből. A138 országot tartalmazó globális versenyképes* ségi ranglistán Szlovákia kát hellyel ugrott előre, jelenleg így a világ 65. legversenyképesebb gazdasága. A vállalkozók érdekvédelmi szervezetei szerint azonban alig változott valami. A genfi központú Világgazdasági Fórum 1971 óta működik, globális versenyképességi jelentését 2003 óta minden évben közzéteszi. A Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index - GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mutató a világon, 114 mutatóból áll össze, amelyek a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását befolyásolják. Enyhe javulás Szlovákia a legjobb helyezést 2006- ban érte el, amikor a második Dzurinda-kormány reformjainak köszönhetően a világ 37. legversenyképesebb országának számított. Az első Fico-kormány 2006-os hatalomra lépését követően azonban Szlovákia megindult a lejtőn. Már 2007- ben a 41. helyre esett vissza, 2014-ben pedig már csak a 78. volt. Az elmúlt két évben azonban látványos változásra került sor, legalábbis Szlovákia helyezése szempontjából. Panaszkodó vállalkozók A vállalkozók érdekvédelmi szervezetei szerint ez azonban korántsem annak köszönhető, hogy javult volna a vállalkozói környezet. „Szlovákia megítélése csak enyhén javult. Csak annak köszönheti az előrelépést, hogy több országban az elmúlt időszakban még a szlovákiainál is jelentősebben romlott a helyzet” - nyilatkozta Peter Kremský, a Világgazdasági Fórum szlovákiai partnerintézeteként működő Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) ügyvezető igazgatója. Szerinte Szlovákia vállalkozói környezete továbbra is az egyik legrosszabb az egész Európai Unióban. Szlovákia mögött már csak olyan országok találhatók, mint Görögország, Ciprus, Horvátország és idén először Magyarország is. Magyarország ugyanis idén csúnyán leszerepelt: hat helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, vagyis jelenleg már csak a világ 69. legversenyképesebb gazdasága. Kelet-európai versenytársai közül A vállalkozók szerint Szlovákia a versenyképesség szempontjából továbbra is fényévekre van a fejlett országoktól (Képarchívum) Versenyképességi ranglista 1. Svájc 2. Szingapúr 3. USA 4. Hollandia 5. Németország 6. Svédország 7. Nagy-Britannia 8. Japán 9. Hongkong 10. Finnország 31. Csehország 36. Lengyelország 65. Szlovákia 69. Magyarország . Forrás: WEF Magyarország versenyképessége romlott a legjobban. A régiónkban egyértelműen Csehország számít a legjobbnak versenyképesség szempontjából, amit Lengyelország követ. Elkerülhetetlen reformok Kremský szerint Szlovákia továbbra is rendkívül kedvezőtlen helyzetben van, a versenyképesség javítása érdekében ezért elengedhetetlenek a további reformok. A vállalkozóellenes adó- és munkajogi szabályok, a silány jogérvény esités, a katasztrofális iskolarendszer, az egyre rugalmatlanabb munkapiac és a társadalom egészét átható korrupció - Kremský szerint ezek azok a tényezők, amelyek megakadályozzák, hogy az elkövetkező időszakban jelentős előrelépést éljen el Szlovákia a versenyképesség szempontjából. Idén, ahogy korábban is, a világ legversenyképesebb állama Svájc, amit Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok követ, így a dobogón nincsen változás. A rangsor első harmadát nagyrészt európai országok és más OECD-tagállamok uralják, de előkelő helyen szerepelnek a gyorsan növekvő felzárkózó országok is, úgymint Kína (28.) vagy Oroszország (43.). Az EU-tagállamok közül a legjobb indexet Hollandia érte el, így a globális lista 4. helyére került, megelőzve Németországot. Az utolsó három helyen Csád, Mauritánia és Jemen áll. A lista utolsó harmadában olyan, jellemzően fejlődő gazdaságok kerültek, amelyeknek az intézményrendszereivel problémák vannak. Két európai ország található a lista ezen felén, Moldova (100.) és Bosznia-Hercegovina (107.). Itt a 4. ipari forradalom A Világgazdasági Fórum szerint a jövőben a gazdasági versenyképesség még nagyobb hangsúlyt kaphat, mivel a jelenlegi nemzetközi környezet (geopolitikai feszültségek, pénzügyi instabilitás, magas adósságszintek), egyáltalán nem növekedésbarát. Mindazonáltal a negyedik ipari forradalom új lehetőségeket teremt a gazdaságok számára. Új potenciális növekedési lehetőségek jelentek meg a biotechnológia, mesterséges intelligencia, robotika és az informatika területén. A jövőben azok az országok lesznek sikeresek, amelyek magasabb szinten tudnak integrálódni a nemzetközi munkamegosztásba és beszállítói hálózatokba, valamint jobban ki tudják használni innovációs kapacitásukat. (mi) Kiszűrik a veszélyes élelmiszereket Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal tegnap nyitotta meg, és ma folytatja a pozsonyi tanácsadói fórumát. A tanácskozást és szakmai megbeszéléseket követően az unió valamennyi tagországa aláírja az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos együttműködésről szóló nyilatkozatot. Pozsony. „Szlovákia továbbra is hatékonyan akar együttműködni az Európai Unióval az élelmiszerek biztonságának a kérdésében” - nyilatkozta lapunknak Csicsai Gábor, a földművelésügyi tárca államtitkára. A szaktárca képviselői már kedden tárgyaltak Bemard Urllal, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (ÉF- SA) vezérigazgatójával. Csicsai ezzel kapcsolatban megjegyezte: az agrártárcának elsőrendű feladata, hogy megvédje a lakosságot azon fertőzésekkel szemben, amelyek az élelmiszereken keresztül terjedhetnek. „A feladat komoly, a megelőzésre európai összefogásra van szükség, hiszen nemzeti szinten erre nincs elég pénzforrás” - tette hozzá Csicsai. Bemard Url hozzáfűzte, hogy a pozsonyi deklaráció rendkívül fontos, mivel ebben az Európai Unió mind a 28 tagállama elkötelezi magát az élelmiszer-biztonsági intézkedések megtartására. „Igaz, hogy az unió élelmiszerminőség-biztonsága magas szinten van, de sosem tudni előre, hogy nem üti-e fel a fejét valamilyen krízis, mint például a 2011-es németországi E. coli-járvány” - hangsúlyozta Url. (sus) A Deutsche Bank lehet az új válság kirobbantója Berlin. A Deutsche Bankot a 2008-as nagy pénzügyi válságban játszott szerepéért 14 milliárd dolláros büntetésre ítélte egy amerikai bíróság a washingtoni igazságügyi minisztérium feljelentése alapján. Ezt a hatalmas összeget a bank, ha akarná, sem tudná kifizetni, ezért a német kormány támogatására számítanak. Angela Merkel német kancellár viszont állítólag már nyáron megmondta John Cryannek, a német bank brit főnökének: ne számítsanak állami támogatásra. A Deutsche Bank persze kérhetne pénzt az Európai Központi Banktól is. Csakhogy a német kormány ezt mindenképp ellenzi. Főleg azért, mert a görögök esetében is elutasítottak minden enyhítést, holott minden szakértő tudja: Görögország nem képes visszafizetni az adósságait. Csakhogy Görögország mögött ott rejtőzködik Olaszország - a maga sokkal nagyobb méreteivel és problémáival. Az olasz bankszektor állapota katasztrofális. A bankok tele vannak rossz hitelekkel. Szakértők ezeknek a rossz hiteleknek az értékét 350 milliárd euróra becsülik. Ha a Deutsche Bank mentőövet kap Frankfurtból, az Európai Központi Bank(Képarchlvum) tói, akkor Matteo Renzi olasz miniszterelnök is benyújtja a számlát. Ha viszont nincs mentőöv, akkor a nagy múltú német bank éppúgy bebukhat, mint az amerikai Lehman Brothers. Ez utóbbit hagyta elvérezni a Bush-kormányzat, és ez indította meg a nagy pénzügyi válságot, mely világméretűvé vált 2008- ban. A Deutsche Bank egyelőre fellebbez a kolosszális, 14 milliárd dolláros bírság ellen. Ha azt nem enyhítik, akkor Németország egykor legnagyobb bankja életveszélybe kerülhet, és ez megrázhatja az egész Európai Uniót, sőt a globális pénzügyi rendszert is — úja a Daily Mail tudósítója a londoni City bői. (TASR, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Fico 228 milliót követel az Éneitől Pozsony. Tíz évvel a Szlovák Villamos Művek (SE) magánosítását követően a cég részvényeinek a 66 százalékát megvásárló olasz Énei még mindig nem rendezte a számlát - legalábbis ezt állítja a Fico- kabinet, amely 228 millió eurót követel az olaszoktól. A részvény- csomaghoz az Énei eredetileg 839 millió euróért jutott hozzá, azzal a kitétellel, hogy később pontositják a vételárat. Maroš Stano, a gazdasági tárca szóvivője szerint a vételár pontosítására az Énei és az állam múlt heti találkozóján tértek vissza, és az elkövetkező időszakban intenzívebben foglalkoznak vele. „Az Énei egyelőre nem kommentálja a gazdasági tárca javaslatát” - tette hozzá a cég szóvivője, Róberta Vivenzio. (TASR) Jön a nagy görög kiárusítás Athén. A görög parlament újabb, az ország nemzetközi hitelezői által követelt megszorító intézkedéseket fogadott el, mindenekelőtt az állami víz- és áramszolgáltató cégek privatizálásáról - jelentette be Jorgosz Varemenosz házelnök. A parlamenti döntés megnyitja az utat a Görögországnak szánt hitelek egy újabb, 2,8 milliárd eurós részletének folyósítása előtt, ami június óta váratott magára a hitelezőkkel folytatott tárgyalások elhúzódása miatt. (MTI) Nem várnak csodát az OPEC-től Algír. Algériában tegnap megkezdődött a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) a tanácskozása. A ma is folytatódó megbeszéléseken megvitatják, hogyan lehetne stabilizálni az olajpiacot. Erre azért van szükség, mert a globális olajpiac jelenleg is túlkí- nálatos: 400 ezer hordóval több olajat termelnek ki naponta, mint amennyire szükség van. A piaci várakozások meglehetősen vegyesek. A Clipperdata például úgy véli, valódi döntés nem fog születni a kitermelésről, így ez elhúzódhat az OPEC november 30-ai hivatalos találkozójáig. (TASR, MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA Árfolyam r VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8620 GJ Lengyel zloty 4,2893 ff-f Cseh korona 27,023 n Magyar forint 307,95 n Horvát kuna 7,5160 n Román lej 4,4506 n Japán jen 112,93 n Svájci frank 1,0891 n Kanadai dollár 1,4829 a USA-dollár 1,1225 n Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)
