Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-28 / 225. szám, szerda

CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2016. szeptember 28., szerda ______ ___________ 9. oldal A sírboltot Fekete bárónő emeltette 1903-ban (Képarchívum) FÓKUSZBAN A Fekete csalód sírboltja Kosút. Kősót régi arisztokrata központ, öt kilométerre fekszik Galántától délnyugatra. Lako­sainak száma megközelítőleg .1600. A Fekete család sírboltját még az 1900-as években épít­tették. Kosút egykor nemesi község, több nemesi család birtoka volt. „Fekete János bárónak és a dió­szegi czukor-gyámak van itt nagyobb birtoka és az Abra- hámffy, báró Fekete és Kiss családnak csinos urilaka” - így említi Vende Aladár Pozsony Vármegye Községei című írá­sában a községet. A Fekete csa­lád sírboltja egy kisebb neogó­tikus, téglalap alapú poligonális záródású építmény, amelyet Fekete bárónő emeltetett 1903- ban. A homlokzatot törtpárká­ny os ablakok tagolják, körben rusztikus burkolatsáv fiit. A Fe­kete család sírboltjának falait pillérek támasztják. A főhom­lokzat háromszögletű timpa­nonban végződik a Fekete csa­lád nemesi címerével. A Fekete család neogótikus mauzóleuma a parkban áll. (szk) Megrendezték a Duna Alap második fórumát Hiányzik a kerékpárút a Galántai járásból (Képarchívum) Kerékpárút lehet Galánta és Tallós közt BARTALOS ÉVA Meghirdették a Duna Alap második pályázati felhívását, tavaly 26 projektet és több rendezvényt támogattak. POZSONY Múlt héten rendezték meg a Duna Alap második fórumát a ligetfalui Aréna Színházban. A fórumon be­számoltak a megnyitás óta eltelt egy év eseményeiről és a jövő lehetősé­geiről. „A folyó menti területek fejlesz­tése — vezetés és összhang keresé­se” - az idei rendezvény mottója összefoglalta a fórum programját. A résztvevők azokra a kérdésekre ke­resték a választ, lehet-e egységesen menedzselni a Duna környékét; mi­ként lehet egy működő, nyilvános infrastruktúrát kiépíteni és mi gá­tolja a folyó mentén élők életszín­vonalának növekedését megcélzó projektek megvalósítását. Világi Oszkár, a Duna Alapot támogató Slovnaft vezérigazgatója közölte, tavaly egyedülálló platformot hoz­tak létre, amelynek célja, hogy visszavezesse a folyót a parton élő falvak és városok lakosainak min­dennapjaiba. „Úgy éreztük, hogy össze tudjuk kapcsolni a különböző ágazatokban tevékenykedő embe­reket, akik értéket akarnak terem­teni” - mondta Világi, aki arra is ki­tért, hogy a fejlődés nem olyan gyors, mint amilyenre számítottak. „A Duna Pozsony identitásteremtő eleme. A főváros gazdagságának és kultúrájának egyik forrása” - kö­zölte Ivó Nesrovnal, Pozsony pol­gármestere. Igor Stahl, az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Park képvi­selője bemutatta a nemzeti parkot és üdvözölte a Duna Menti Nemzeti Park kialakításának ötletét. Az első panelbeszélgetésben két Duna menti város - Komárom és Párkány - polgármesterei, Ingrid Konrad, a főváros főépítésze, Bruno Patúš, a Nyilvános Kikötők elnökségi tagja és Marian Supek, a Szlovák Víz­gazdálkodási Vállalat képviselője értekezett arról, mit jelent egy eu­rópai jelentőségű folyó partján élni és milyen lehetőségeket rejt magá­ban a Duna. Stubendek László, Ko­márom polgármestere bemutatta a Duna-parti közösségi központ ter­veit, és arra is kitért, hogy a város­ban élőknek nincs közvetlen kap­csolatuk a folyóval, mivel nem tud­nak lejutni a partra. Eugen Szabó, Párkány polgármestere az ellenke­zőjéről számolt be. A párkányiak életének szerves részét képezi a Du­na. „Nem mindenhol egyértelmű, hogy az emberek lejutnak a Duná­hoz. Ebben rejlik a Duna Alap je­lentősége” - magyarázta Eugen Szabó. A tematikus beszélgetések után meghirdették a Duna Alap második pályázati felhívását, amelyet a Slov­naft az Általános Hitelbank (VÚB) és a Kúšik család támogatott. SZAKÁL KINGA Mir.rjyi Október harmadikáig lehet sza­vazni a Galántai Helyi Akciócso­port és Polgári Társulás projekt­jére, amelynek keretében kerék­párutat jelölnének ki Galánta és Tallós között. A Nyugat-szlovákiai Áram- szolgáltató (ZSE-SPP) alapítvá­nya idén ötödik alkalommal hir­deti meg az Együtt (SPPoloéne) pályázatot. Az első négy évben már 160 kezdeményezést több mint egymillió euróval támogattak. Idén 200 ezer eurót osztanak szét azok között a tervek között, ame­lyek a legtöbb szavazatot kapják. A projekteket július közepéig re­gisztrálhatták, 240 kezdeménye­zést választottak ki a szakértők, köztük a galántait. „A Galántai já­rásban nincs kijelölt kerékpárút­vonal. A „Saganomániának” ne­vezett kezdeményezések egyre több embert vonzanak. Az embe­rek a szabadidejükben szívesen kerékpároznak és kirándulnak a környéken, ahol rengeteg kulturá­lis és természeti csodát láthatnak. A Galántai Helyi Akciócsoport kijelölné az első kerékpárútvona­lat Galánta, Taksony, Hidaskürt és Tallós között” - olvasható a helyi akciócsoport projektjének leírá­sában. Az út során több műemléket is meg lehet tekinteni: a neogóti­kus kastélyt Galántán, a taksonyi tájházat, a tallósi kastélyt és par­kot, a tallósi vízimalmot. 5794 eu­ró támogatást igényelne az akció- csoport a projekt kivitelezésére. A tervekre a kezdeményezés hivata­los oldalán október 3-ig lehet sza­vazni. A szavazók között egy wellnesshétvégét sorsolnak ki. A polgármesterek és a vállalatok képviselői arról beszélgettek, hogy mit je­lent a Duna a partján élők és gazdálkodók számára (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom