Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-05 / 206. szám, hétfő

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2016. szeptember 5. Az érsek és a farkas Szlovákiai magyar népmese, gyengébb idegzetűeknek is MOLNÁR NORBERT okatlan dolog tör- fTBT tént a múlt héten, im Olyasmi, amivel mLÍ már rég találkoz­tunk. Az alábbi szöveg gyengébb idegzetűeknek is ajánlott. A Hídról és az MKP-ról lesz szó, de nem rúgunk beléjük, még passzióból sem. Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke nem úgy ünnepelte meg Érsek Ár­pád kinevezését közlekedési mi­niszternek, hogy bianco leköpdösse és megfoghatatlan értekezéseket rittyentsen össze az árulókról, meg a magyarság fogyásáról az elsőrendű utak mentén. Egy szakmai alapú sajtónyilatkozatban sorolta fel, me­lyek azok a feladatok, amelyekre koncentrálnia kell Érseknek, téte­lesen felsorolva azokat, amelyekkel gyorsan kezdeni lehet valamit, ki­fejezve reményét, hogy látszata lesz annak, hogy a Híd adja a tárcaveze­tőt. A szlovákiai magyar közössé­gen belül már ilyesminek is örülni lehet, hiszen a „mindenképpen löttyintsünk a másik nyakába egy kanna moslékot” mindennapi tevé­kenységünk részévé vált. Szóval: szakmaiság és nem fel­tétlen rosszindulat - szlovákiai ma­gyar közegben mindenképpen érté­kelendő. Még akkor is, ha a félig telt pohár tartalmáról és annak kom­munikációjáról beszélünk. Mert ezek a hókuszpókuszok még bizo­nyára előjönnek a miniszterkedés vége felé. De addig bizakodjunk. Érsek Árpád azt mondta még a kinevezése előtt, szeretné, ha az it­teni magyarok éreznék, hogy ma­gyar áll a tárca élén. Farkas erre összeszedte, hogyan is érheti ezt el. A felvetések kilencven százaléka teljesen jogos, kiemelnénk az R7-es Érsekújvárt délről elkerülő szaka­szának fontosságát, ami elemi ér­dek. Még talán mintha valami segítségfelajánlás-féleség is lett volna abban a szövegben, de ne le­gyünk telhetetlenek. Persze, Érseknek nem lesz könnyű. Ez az a tárca az egészség- ügyi után, amelyik teljesen elhasz­nálja az embereket, miközben a Smer az egyik legdörzsöltebb szür­ke eminenciását parkoltatja ott ál­lamtitkárként. A szlovák sajtó pedig jó előre megírta, hogy az új minisz­ternek el kellene feledni, hogy az elmúlt 25 évben a kormányok elfe­ledkeztek a dél fejlesztéséről, in­kább az egész országot érintő dol­gokra kellene koncentrálnia. Mint­ha a dél nem lenne az egész ország része. Furcsa logika, mintha hallot­tunk volna már ilyesmit, csak éppen teljesen más közegben. De ma nem rontunk ünnepet, ma pozitívan fejezzük be a történetet, ami mesébe illő. Két, ugyanazon választók kegyeiért versengő párt szakpolitikusa mintha ugyanazt akarná. Békésen akarná. De félre­értés ne essék, ha hamis lesz a szó­noklat, túl sok a prédikáció és kevés az eredmény, pellengérre kell állí­tani Érseket. De indításnak nem rossz. Bármi­lyen legyen is a folytatás és a vége: élünk amíg halunk, vagy elfutunk a végével. SZERINTETEK A SULIBAN LESZNEK POKEMONOK? KDTRH A ­(Ľubomír Kotrha karikatúrája) • • Üzenet a magyar iskolákba Ma már senkinek nincs olyan, a magyarságot megmozgató varázspálcája, mint annak idején egy gömöri költőnek és lapszerkesztőnek. Az ízig-vérig gömöri Pósa Lajo­sunk munkájához kapcsolódig egy fölülmúlhatatlan dolog. Versei hatá­sára több mint harmincezer gyerme­ket írattak át magyar iskolába azok a szülők, akik eredetileg a német iskola által vélték biztosítottnak gyermekük neveltetését. Régi dicsőségünk ..... folytathat­ná nk. Azonban a múlton való keser- gés vagy vágyakozás helyett a mi fel­adatunk, hogy megfogalmazzuk célkitűzéseinket és feladatainkat. Mi hát a szlovákiai magyar iskola fel­adata a 21. században? Bizony, sokszor szinte a varázslat! Hogy a nehéz körülmények, a tanulói és szülői motiválatlanság ellenére minőségi oktatást tudjon nyújtani. Ha nehézségek árán is, de eredményei­ben ne maradjon el a szlovák iskolák színvonalától. A pedagógusok felké­szültsége, önképzése és emberi hoz­záállása a záloga annak, hogy isko­láinkból egészséges nemzeti identi­tással, biztos anyanyelvi és tárgyi tu­dással rendelkező, évszázados ha­gyományainkat tovább éltető ifjú emberek kerülnek ki és beteljesítik tehetségüket. De ehhez, kedves diá­kok, a ti szorgalmatok is kell! Nemes példaképeket láthattatok az olimpián is. Ha a nemzeti büszkeség mellett fi­gyeltetek a nyilatkozatokra, hall­hattátok, hogy a sportolók, edzők nemcsak a tehetséget, hanem a kitar­tó munkát, a cél érdekében való le­mondást is hangsúlyozták. Ezt az el­szántságot kövessétek a tanulásban is. Minden tanév újabb és újabb fel­adatokat jelent. Szükség lesz, tisztelt szülők, a figyelmükre, türelmükre, példamutatásukra. A közös munka és az együttműködés adhat gyerekeink­nek olyan alapot, amely optimális fejlődésüket biztosítja, a tehetségüket felszínre hozza. Bízunk benne, hogy szülő és iskola egyet akarva, egymást segítve meg tudja valósítani elkép­zeléseit! S hőn óhajtjuk, hogy a helyi közösség, a fenntartó önkormányzat, a magyar civil- és politikai szerveze­tek, a kulturális és egyházi intézmé­nyek az iskolával karöltve segítsék az intézményi fejlődést. Kívánjuk, hogy a tanév legyen sikeres, hozzon meg­elégedettséget, ehhez kívánunk jó egészséget, hitet, kitartást és nem lan­kadó munkakedvet! Hanváról Tompa Mihály szavaival küldjük a biztatást a szlovákiai ma­gyar iskolákba: Termett ez a dűlő, mező, Majd csak felszűl az esztendő! Adjon Isten a magyarnak: Többnél többet, jobbnál jobbat! Sebők Valéria módszertani szakember, nyugalmazott pedagó­gus köszöntője a magyar iskolák országos tanévnyitóján, Hanván I 5 Frissítések SZALAY ZOLTÁN öbb év után frissítettem a GPS-ünk térképét. Külföldi baran­golásaink alkalmával előfordult, hogy olyan utakra tévedtünk, amelyeket a navigáció már nem ismert fel, az autónk a képer­nyőn elhagyta az úttestet, és kirobogott a sivár semmibe. Dél- Szlovákiában autózva persze nincs nagyon szüksége az embernek GPS-re, de ha itt használnánk, ráért volna még a frissítés, felénk ugyanis még lejárt szavatosságú térképpel is jól boldogulnánk. A mostani térképfrissítés azért is lesz érdekes, hogy kipróbálhassam, vajon a dél-szlovákiai táj úthálózata meddig felel még meg ennek a mostani állapotnak. Frissített ugyanis a kormánykoalíció is: alig néhány hónappal azután, hogy aláírták az első koalíciós szerződést, az a múlt héten már korrigálásra szorult. Az idei év a politikai meglepetések éve, így aztán teljesen beleillik a narratívába, hogy a koalícióátszervezés során Érsek Arpád került a köz­lekedési miniszteri bársonyszékbe. Azt persze már eddig is tudtuk, hogy Dél-Szlovákiára nézve túl nagy elvárásokkal tekinteni a közlekedési tárca felé irreális lenne, a koalíció átszervezése azonban a Híd pozícióját is gyö­keresen megváltoztatta. Az elmúlt huszonöt évben csak egyszer állt elő ilyen helyzet, azaz, hogy egy hármas koalíció egyik tagja egy magyar ér­dekeket képviselő párt, akkor is csak egy rövidke időre: 2006-ban a KDH kiválásával pottyant az akkori, szintén Bugár Béla vezette MKP ölébe az oktatási tárca. Akkor azonban már csak pár hónapig tartott a kivételes helyzet, míg most akár három és fél évig is tarthat. Amíg tehát eddig Bugár Béla bármilyen számonkérést úgy háríthatott, hogy a választásokon szer­zett hat és fél százalékkal ennyit lehet elérni, ezek után kommunikációs taktikát kell váltania. Vagy a koalíción belül, vagy a nyilvánossággal szemben. A Híd hat és fél százalékához ugyanis hozzácsapódott a Sieť ál­tal szerzett mandátumokból öt, ami egyáltalán nem kevés. A Híd elérte, hogy ugyanannyi tárcát irányíthat, mint az SNS, viszont ha ehhez nem tár­sulnak kézzel fogható eredmények, azzal Bugárék komoly tékozlást kö­vetnek el. A Híd váratlan szerencséje, amiből jelen pillanatban nyilván számos „érdekelt fél” kíván profitálni tájainkon, érdekes módon még az MKP-t is megenyhítette: Farkas Iván alelnök olyan konstruktív nyilatkozattal rea­gált Érsek miniszteri kinevezésére, amilyenre az MKP részéről ugyancsak rég nem volt példa. Konfliktusgeijesztés helyett Farkas a létező elvárá­sokkal szembesítette az újdonsült minisztert, amitől az embernek olyan érzése támadhatott, hogy vannak még pillanatok, amelyekben a józan pár­beszéd lehetősége a szlovákiai magyar politikában nem tűnik teljesen tudományos-fantasztikus kategóriának. Többen, több helyen leírták már: a Hídnak nincs más választása, komoly eredményeket kell felmutatnia Dél-Szlovákiában, ha túl akaija élni ezt az öngyilkos koalíciót. Amit ehhez hozzá lehet termi: ezek az eredmények előrelépést kell, hogy jelentsenek, nem csupán a korábbi hátrányok enyhí­tését. A kis létszámú iskolák megmentése vagy a magyarórák számának kiegyensúlyozása fontos, de nem jelent előrelépést, csak a korábbi állapot megőrzését teszi lehetővé. A jelenlegi politikai felállás ennél sokkal látvá­nyosabb és fajsúlyosabb lépések lehetőségét hordozza magában, a tét pe­dig sokkal nagyobb, mint pusztán a Híd túlélése. FIGYELŐ A földrengéssel ízetlenkedett a Charlie Hebdo Nagy a felháborodás Olaszország­ban, mert a francia szatirikus lap, a Charlie Hebdo lasagnénak ábrá­zolva viccelődött az olaszországi földrengés áldozatain. Az olasz igazságügyi miniszter, Andrea Or­lando undorítónak nevezte a lap karikatúráját, miután az olasz kö­zösségi médiában sorra háborodtak fel az emberek. „Nem hiszem, .. SÉiSME „ A t'iTAUfiWE TENNE swce TOKAIÉ hogy érdemes lenne ennél többet mondani, hiszen az pont azt a hatást érné el, amit el akartak érni a kari­katúra készítői, tehát hogy botrány legyen a rajzból” - mondta. A képen egy vérző férfi, egy nő és több áldozat együtt látható, akiket maguk alá temettek a romok. A férfi mellé az van írva, hogy „para- dicsomszószos tészta”, a nő mellé az, hogy „csőben sült tészta”, a ro­mok alá temetett halottak mellé pedig az, hogy „lasagne”. A kép­aláírás: Földrengés olasz módra. Sergio Pirozzi, a földrengés által sújtott Amatrice polgármestere kellemetlennek és szégyenteljes­nek nevezte a karikatúrát, és azt is elmondta, biztos benne, hogy a francia emberek többsége nem így érez a földrengéssel kapcsolatban. Amarticében több mint 180 ember halt meg a földrengés miatt. A ró­mai francia nagykövetség közle­ményben jelezte, hogy a Charlie Hebdo-karikatúrának semmi köze nincs Franciaország hivatalos ál­láspontjához az ügyben. A Charlie Hebdo, mintegy véde­kezésül, azóta újabb karikatúrát tett közzé, melyen egy túlélő látható a romok között, aki azt mondja: Nem a Charlie Hebdo építtette a föld­rengésbiztos házakat, hanem az olasz maffia. (index, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom