Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-26 / 223. szám, hétfő

12 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2016. szeptember 26. www.ujszo.com Ritka betegségek I Nevető halál Porfíria j A betegség kuru néven is is- I mert, Uj-Guinea népei kö- I zött jegyezték fel. Hirtelen I nevetőgörcs, a végtagok re- I megése, majd bizonyos idő- I vei egyensúlyvesztés, moz- I gásképtelenség, kancsalság, I beszédképtelenség jellemzi. I Valójában a szivacsos agy- I sorvadás egyik fajtája, és a I kannibalizmus végével a jár- I vány is véget ért. Carleton I Gajdusek amerikai orvos a I felfedezésért 1976-ban No- I bel-díjat kapott. A porfíriában vörös a vizelet és a széklet, mert a vörös vér­sejtekhez szükséges heme ne­vű fehérje termelődésében tá­madnak zavarok. Hatással van továbbá a bőrre és az ideg- rendszerre is. A beteg roha­mokban alhasi fájdalmat, gör­csöket, émelygést, hányást, székrekedést is tapasztal­hat. Híres porfíriások többek közt Hl. György angol király, Mária, a skótok királynője, Vincent Van Gogh és a babiló­niai Nebukadneccár király. I Fibrodiszplázia Pika j Az FÖD (fibrodysplasia | ossificans progessiva) 20 milli- { óból 1 embert érint. A test inai I és ízületei különös folyamat j révén lényegében csonttá ala- | kulnak át. A veleszületett be- I tegséget a nagylábujj szüle- | téskor jelen lévő deformitásá­ról lehet felismerni. További kutatások folynak ennek az igen ritka kórnak a jobb meg­ismerésére. A szindróma a mindenevő szarka latin nevéből (pica) származik. A várandós nőknél nem ritka, hogy különös dolgo­kat kívánnak meg, festéket, agyagot, nyers rizst vagy lisz­tet. Ha a tünet nem terhesség­ben jelentkezik, és olyan élet­korban, amikor ezek fogyasztá­sa nem helyénvaló, pikáról be­szélhetünk, okát és kezelését még nem ismerik a kutatók. I Alice Csodaországban I szindróma t Ismert még mikropszia vagy Lilliput-látás néven is. Lé­nyege, hogy a beteg sokkal kisebbnek látja a tárgyakat a valódi nagyságuknál. A betegséghez migrén is tár­sulhat, és tudva, hogy az Alice Csodaországban című könyv (ahonnan a nevét kapta) szerzője, Lewis Carroll is migrénben szenve­dett, elképzelhető, hogy ez is ihletet adott a könyvhöz. Möbius- szindróma Igen ritka genetikai betegség, az arc teljes bénulása jellemzi. A beteg a szemét nem tudja becsukni, nem képes oldalra nézni, és arcjátékra is képte­len. Egymástól elszigetelt ese­teket ismer az orvostudomány, a betegek hosszú és egyéb­ként egészséges életet élhet­nek. A családnak és a környe­zetnek meg kell tanulnia a be­teg testbeszédét, hanghordo­zását értelmezni, hogy megismerjék érzelmeit. (ötvenplusz) Az egyik leggyakoribb halálok lesz a COPD A WHO aggasztó előrejelzése szerint a következő néhány évben ismét egy helyet előrelép és a krónikus obstrukciós tüdőbe­tegség (COPD) lesz a harmadik leggyako­ribb halálok világszerte. Évente átlagosan 5-6 ezer új esetet diagnosztizálnak. az adat azonban csak a betegség súlyosabb szaka­szában lévő be­tegek számát mutatja. Az érintettek nagy része ugyanis csak későn fordul orvos­hoz, pedig idejében felismerve a betegek életminősége jelentősen javítható. 2003-ban még az ötödik leggya­koribb halálokként tartották szá­mon, ám nagyjából tíz év eltelté­vel elérte a lista negyedik helyét. Fontos a korai felismerés Az érintettek többsége már csak a betegség előrehaladott stádiumá­ban kerül szakemberhez. Ebben sajnos szerepet játszik az is, hogy az egyre növekvő betegszám elle­nére még mindig nagyon kevesen tudnak a betegség tüneteiről és a szűrés lehetőségéről, az időben kezdett terápia fontosságáról. A COPD nem gyógyítható, de ide­jében felismerve, a szükséges ke­zelést megkezdve az állapotrom­lás megelőzhető, gyógyszeres te­rápiával és életmódváltással a be­tegek életminősége jelentősen javítható. Az első tünetek A legtöbb beteg nehézlégzéssel fordul orvoshoz, amely először csak terhelésre, később már nyu­galmi állapotban jelentkezik. Ez a tünet azonban már a betegség előrehaladott állapotát jelzi, ami­kor jelentős javulást nem lehet el­érni. A legfontosabb - lenne - a kezdeti tünetek idején orvoshoz » Orvoshoz többnyire csak akkor fordulnak ha a köhögés elhúzódó, vagy az éjszakai pihenést zavarja. fordulni. Ezeket azonban hajla­mosak vagyunk elbagatellizálni, de könnyen össze is téveszthetjük más légúti betegségekkel. A szű­rővizsgálatot különösen az alábbi tünetek észlelésekor nem érde­mes halogatni: reggelenként je­lentkező krónikus köhögés, foko­zott váladékképződés a légutak- ban és fizikai terhelésre jelentke­ző nehézlégzés. Kihez forduljon, ha panaszai vannak? Rövid ideje fennálló köhögést a betegek általában otthon próbál­nak meg kezelni. Orvoshoz több­nyire csak akkor fordulnak, ha a köhögés elhúzódó, vagy a nappa­li tevékenységet, éjszakai pihe­nést zavarja. Mivel ilyenkor a leg­többen valamilyen légúti fertő­zésre gondolnak, a háziorvosukat keresik fel, aki az egyéb tünetek függvényében és a beteg részletes kikérdezése alapján, ha szüksé­gesnek ítéli, tüdőgyógyászhoz irányítja a beteget. A diagnózis megállapítása és a személyre sza­bott kezelés összeállítása tüdő- gyógyász feladata. Kérdőív és spirometria A betegség gyanúját veti fel, ha a páciens 3 vagy több esetben igen­nel válaszol a COPD szűrésére ajánlott kérdőív kérdéseire. Ilyen­kor szükséges a légzésfunkciós vizsgálat elvégzése. • Köhög-e gyakran a napok többségében? • Van-e köpet vagy váladékürí­tés a napok többségében? • Az önnel egy korosztályba tar­tozókhoz képest könnyebben kifullad? • 40 évnél idősebb? • Jelenleg dohányzik vagy do- hányzott-e korábban? A COPD szűrésére alkalmas, fájdalmatlan eljárás a légzés- funkciós vizsgálat, más néven spirometria. Segítségével már kezdeti stádiumban is felismer­hető a betegség. A vizsgálattal a be- és kilélegzett levegő térfoga­ta mellett több fontos adat is mérhető, melyek mind lényege­sek a COPD diagnózisához: áramlási sebességét mérve követ­keztetni tudunk a tüdőfunkció­ra, a hörgők esetleges beszűkülé­sére (obstrukció), a légzőizmok és a légzési folyamat állapotára. Ma már korszerű készítmények állnak rendelkezésre, eredmé­nyesek a kezelésben azonban csak akkor lehetünk, ha a bete­gek idejében orvoshoz fordulnak a panaszaikkal. Forrás: Budai Tüdőközpont JÁTÉK Nemcsak a zsírpárnákat tünteti el, hanem a bőrt is feszessé, simává teszi a Fotona LaserLipo lézerrel végzett kezelés. A bőr mélyén elhelyezkedő zsírsejteket anélkül melegíti fel, hogy a környező szövetek és a bőr károsodna. Ez a kezelés már Szlovákiában is hozzáférhető. Válaszoljon kérdésünkre, és nyerjen 100 eurós utalványt a pozsonyi Nu Clinic szépségszalonba. 1 A zsírleszíváson kívül mi még az előnye a lézernek? Válaszaikat szerkesztőségünk címére küldjék. A borítékra írják rá: Az alkotómunka és a képzelőerő segíthet leküzdeni a magányt Hogyan élünk, ha nincs a közelünkben senki? Hogyan létesítünk kapcsolatot más emberekkel? A technológiák azok, amelyek egymás felé közelítenek, vagy a monitor elé láncolnak? A magány az életnek csak egy szakasza, generációs probléma vagy korunk szimptómája? Az ember sokszor betegség, veszte­ség vagy lelki betegség miatt kény­szerül magányosan éni, nem képes bekapcsolódni a közösségbe. Az autizmust gyakran kognitív magánynak nevezik. Az autistá- nak nehéz kapcsölatban élnie, kommunikálnia és megértenie más emberek érzelmi állapotát. Bár számukra nem könnyű a kommunikáció, az elmúlt na­pokban a pozsonyi Pálffy-palo- tában megnyílt Osamelí című kiállításon bemutatott munkák azt jelzik, hogy mint mi, ők is vágynak az emberi kapcsolatok­ra, s ugyanúgy mint mi, ők is félnek az elszigeteltségtől. A kiállításon bemutatkozott 42 szerzőnek azonos a témája: a ma­gány. Rajzokkal, festményekkel, installációkkal, videókkal fejezik ki gondolataikat, érzéseiket a magány hatásáról, a kapcsolat hiányáról, je­lezve, hogy épp az alkotómunka és a képzelőerő segíthet leküzdeni a magányt. A kiállítás különlegessé­ge, hogy egyetlen művész sem ismerte a témát addig, amíg a projekt szerzői fel nem keresték őt és be nem kapcsolták a ka­merát. A Pozsonyban bemutat­kozott 42 szlovák, cseh és nor­vég alkotó mind autizmusban szenved. (kovács)

Next

/
Oldalképek
Tartalom