Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-26 / 223. szám, hétfő

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2016. szeptember 26. I 5 Piaci rés Az iskolákban a kisebbségi nyelv csak a kisebbségi gyereknek való LUCIA MOLNÁR SATINSKÁ N emrég találkoztam egy pozsonyi ismerősöm­mel, három gyereke van és kétnyelvűén (szlovákul-németül) nevelik őket a feleségével. Egyik lányának most kell második idegen nyelvet vá­lasztania az iskolában, az angol mellé. Egyelőre a franciát válasz­totta, de szeptember elején meglá­togatták a komáromi barátaikat, és hazafelé az autóban megkérdezte: „Apu, nem tanulhatnék francia he­lyett magyarul? Olyan iskolába szeretnék járni, ahol tanítanak ma­gyart is”. Meg is magyarázta, miért: neki a magyar most sokkal haszno- * sabbnak tűnik, mint a francia, mert a nagymamája is tud magyarul, néha Magyarországra járnak kirándulni és most megtudta, hogy Komárom­ban is mindenki magyarul beszél. Élő franciát viszont még soha nem látott, szóval kivel fogja majd gya­korolni a nyelvet? A lány gondolkodása teljesen lo­gikus. A magyar nyelvvel sokkal gyakrabban találkozhat egy pozso­nyi gyerek, mint a hivatalosan aján­lott idegen nyelvekkel (orosz, fran­cia, spanyol és olasz), az angolon és németen kívül. Igazából én is ha­sonló helyzetben voltam, mint ez a kislány, csak kicsit később, már ka­maszkoromban. Az én magyamyelv-tanulásom pontosan azzal a dilemmával kezdődött, hogy az angol és a német után franciául vagy magyarul kezdjek-e tanulni. Egy ideig tanultam mindkettőt, az­tán csak a magyar tudásomat bőví­tettem. Egyáltalán nem bánom, gondolom, szlovákiai francia új­ságba sosem írhatnék... Persze mondhatja bárki, hogy én meg ez a kislány ritka kivételek va­gyunk. De ha körülnézünk, akár az interneten, különféle portálokon belebotlunk abba, hányán keresik a módját, hogy hogyan lehetne egy szlovák gyereket magyar nyelvre taníttatni. Hivatalosan nincs erre mód, a szlovákiai iskolarendszerben a kisebbségi nyelvek csak a kisebb­ségi gyerekeknek valók. Aki nem magyar anyanyelvű, pontosabban nem magyar tannyelvűiskolába jár, az az iskolai oktatás keretében nem tanulhat magyarul. Nincs tanterv sem, és ami még rosszabb, a sok nyelviskola között is csak egyet ta­láltam, Érsekújvárban, amely gye­rekeknek kínál magyar nyelvtanfo­lyamot. Egy gyerek járhat kis kora óta angolra, németre, akár kínaiul is tanulhat, de magyarul nem. Viszont naponta találkozunk olyan felnőt­tekkel, akik már bánják, hogy gye­rekkorukban nem tanították meg őket magyarul. De nem csak a felelősöket kell keresni, körbe-körbe mutogatni, miért is nem működik ez. Fordítva kell kezdeni. Számomra legalábbis úgy tűnik, hogy itt van egy rés a nyelvtanítás piacán. Nem azt kell várni, hogy fentről jöjjön a változás. Terjeszteni kell a gondolatot, hogy a magyar nyelv hasznos és nem csak a magyaroknak való. to brnvg \M.t sow-cfi eastoéws. A-fter that, setvü \M.t flťv ímmortaL serVßkvt to cLea^ tbc fLoor arui tettei tlie ckVĽpty -platcs wltb you.. m S­\\ n' 1 w poiA/t forgct to f>u.t a door ov^ the ten* so thflt SÍ é? p 9Ľ jyou. tepete befon you. tv^ttr tívu.t, yowr glory. 00 A halálos karikatúra (Facebook) Karikatúra miatt ölt egy iszlám fanatikus Lelőttek vasárnap Jordánia fővárosában, egy bíróság bejáratánál egy írót, akit egy karikatúra megosztása miatt az iszlám vallás gyalázásával vádoltak. Az író, Nahed Hatr éppen a tár­gyalására érkezett, az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió szerint a bíró­ság bejáratánál a támadó három go­lyót eresztett a fejébe. Az 56 éves író a helyszínen meghalt, a támadót el­fogták. Szemtanúk szerint a me­rénylő ötvenes éveiben járó szakál­las férfi, aki az ultrakonzervatív szunnita szalafistákra jellemző ru­hát viselt. Hatr keresztény vallású volt, el­lenezte az iszlamizmust, és nyíltan támogatta hazájában a szíriai Aszad- rezsimet. Azért tartóztatták le augusztus­ban és citálták bíróság elé, mert a Facebookon megosztott egy kari­katúrát, amely a hatóságok szerint sérti az iszlámot. A gúnyrajzon egy szakállas, muzulmán férfi látható, amint ágyban fekszik két nővel, do­hányzik, és közben arra kéri az ab­lakon bekukucskáló Istent, hogy hozzon neki bort és kesudiót. (Az arab világban a kesudiót potencia­növelőnek tartják.) A hatóságok szerint az író tör­vényt sértett azzal, hogy közösségi felületen megosztotta a karikatúrát. A rajz aztán nagyon gyorsan leke­rült a közösségi oldalról, miután so­kan dühödten reagáltak rá. Hatr akkor bocsánatot kért, és az­zal védekezett, hogy a fundamen­talista szunniták Istenhez való vi­szonyát akarta kifigurázni a karika­túra megosztásával. Azzal vádolta iszlamista ellenlábasait, hogy bot­ránykeltéssel akarnak leszámolni vele. (MTI) Brüsszelről MOLNÁR NORBERT B rüsszel, az átkozott Brüsszel. Amelyik állandóan belepofázik az életünkbe, akinek soha semmi nem tetszik, és olyan ötletek­kel jön, amelyek nekünk, közép-európaiaknak soha nem tet­szenek. Az ilyen szövegek már nemcsak kocsmai közegben dívnak, hanem a közösségi portálok gondolati vezérfonalává is váltak. A populisták legnagyobb örömére. Hogyan lett Brüsszel a legnagyobb ellenség, a gyűlölt bürokraták fész­ke, az okostojások keltetője? Éppen a populisták és a döntéseikért felelős­séget nem vállaló állami vezetők miatt. Égy politikusnak sokszor olyan döntéseket is meg kell hoznia, amelyek nem feltétlenül népszerűek a vá­lasztók körében. A közép-európai vezető elmegy Brüsszelbe, 27 kollégájával együtt megszavaz egy javaslatot, megvárja, míg az az egész uniós rendszeren ke­resztülmegy, konkrét intézkedéssé válik, aztán elkezd mutogatni a brüsszeli bürokratákra, diktátumot emleget, és szépen lassan elhinti a vá­lasztók agyában, hogy mindenért az unió és Brüsszel a hibás. Az emberek meg imádják megtalálni az ellenséget, akiről általában keveset tudnak, és minél távolabb van, annál hálásabb célpont. Azokat a tévhiteket, amelyek a brüsszeli bürokratákról plántálódtak be a fejekbe az uborkagörbületről, a gyorsforralókról, a porszívókról és a többi ilyen kaliberű dologról, politikusaink kényelmesen meglovagolják. Sőt, tovább éltetik, olykor a közbeszéd központi elemévé teszik. A harc Brüsszel ellen politikájuk alapjává válik. És üzennek Brüsszelnek. Népszavazást rendeznek. Őrültnek nevezik az uniót, miközben jómaguk esztelenül szólják a brüsszeli forrásokat. Persze, senki sem tévedhetetlen, Brüsszel sem. De nagy általánosságban soha nem akar tőlünk olyan dolgokat, amelyek nem a javunkat szolgálják. Az intézkedések nagy részét korábban végigkonzultálják az összes tagor­szággal, a döntések többségiek. A populistáknak és a felelőtlen politikusoknak a legjobb példa a brexit. Lehet feszíteni a húrt, összehordani hetet-havat például a pincémők de­koltázsáról, csak a vége nehogy az legyen, hogy lábon lőjük magunkat. És az ostoba népszavazás az unióból való kilépésről Nagy-Britanniában, az évszázados demokratikus hagyománnyal rendelkező országban történt, nem nálunk, posztszociéknál. Közép-Európa az elmúlt százegynéhány évben többször belepiszkított saját fészkébe. A legjobb pillanatokat is ké­pes maga ellen fordítani. Jól ismerjük elitjeinket, bármikor képesek meg­bukni, mert sokszor irreálisan gondolkodnak. Még így is a világ talán leg­jobb klubjába tartozunk. Mindent meg kell tennünk azért, hogy önző hata­lommániások kváziérdekei ezt a klubot ne bomlasszák fel. Nekünk mindig oda kell tartoznunk, mert az a haladás, a fejlődés és az emberség klubja. Nekünk több Brüsszel kell, nem kevesebb. Mert ez a garancia arra, hogy ne legyünk kitéve percemberkéink kényének-kedvének. FIGYELŐ Fej-fej mellett Clinton és Trump Csaknem holtverseny alakult ki Hillary Clinton és Donald Trump között a Fehér Házért folytatott küzdelemben a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint. A The Washington Post és az ABC televízió közös felmérése szerint Clinton előnye apadt: a megkérde­zettek 46 százaléka őt látná szíve­sebben a Fehér Házban, 44 száza­lékuk a Republikánus Párt színei­ben induló Donald Trumpban bí­zik. A közvélemény-kutatás szerint a demokraták és a fiiggetlenek arra számítanak, hogy az első elnökje- lölti vitát Hillary Clinton nyeri. A választókat elsősorban a gazda­ság és a munkahelyteremtés fog­lalkoztatja. A gazdaság, a terroriz­mus és az etikus kormányzás kér­déseiben inkább Donald Trumpban bíznak, míg az egészségbiztosítás, a középosztály helyzetének javítá­sa, a nemzetközi kérdések kezelése és az azonos neműek házasságának elősegítése ügyében Hillary Clin­tont tartanák jobb elnöknek. A válaszadók 50 százaléka szerint a gazdaság fellendítéséhez Trump jobban értene, 43 százalékuk sze­rint Clinton. A terrorizmussal 47 százalék szerint inkább Trump lenne képes felvenni a harcot, 45 százalék Hillary Clintont véli al­kalmasabbnak. A bevándorlási gondok kezelésében a megkérde­zettek 48 százaléka Clintonban, 45 százaléka Trumpban bízik. A nemzetközi válságokkal a meg­kérdezettek 52 százaléka szerint a demokraták jelöltje birkózna meg jobban, csak 40 százalékuk tartja erre alkalmasabbnak a republiká­nusjelöltet. A megkérdezettek egészségi állapotuk alapján mind­két elnökjelöltet alkalmasnak tart­ják, bár Trumpot 73 százalék gon­dolja egészségesnek, míg Hillary Clintont csak 52 százalék. Válto­zatlanul magas, 57 százalékos mindkét jelölt elutasítottsága. (MTI) Bécs fordulópont a menekültpolitikában Ugyan konkrét döntés nélkül ért véget, mégis fordulópontot jelent az európai menekültügyi politi­kában a szombati bécsi találkozó az osztrák lapok szerint. Bécsben megpecsételték a befogadási kul­túra végét - írta a Kurier. A szerző szerint ezt a politikusok szükség- szerűnek, az emberjogi szakértők azonban szörnyűnek tartják. A politikai fordulat megerősítéséhez fontos volt a német kancellár lá­togatása - áll a cikkben. A Der Standard szerint Christian Kern osztrák kancellár megmutatta, hogy kezdeményező kíván lenni az európai politikában, Németor­szág és Franciaország pedig eddig elhanyagolták az együttműködést a kisebb államokkal. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom