Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-02 / 204. szám, péntek

6 I KULTÚRA 2016. szeptember 2.1 www.ujszo.com RÖVIDEN A Tiszta szívvel a magyar Oscar-jelölt Budapest. Magyarország a Tiszta szívvel című akcióvígjá­tékot nevezi a legjobb idegen nyelvű film kategóriában az Oscar-díjra - jelentette be a Ma­gyar Nemzeti Filmalap. Till At­tila második játékfilmje egy ke­rekesszékes bandáról szól: két fiatal mozgássérült közeli barát­ságot köt egy vagány kerekes­székes bérgyilkossal, és a maffia szolgálatába áll. Az alkotás nemzetközi premierje nagy siker volt a júliusi Karlovy Vary-i filmfesztiválon, Palicson elnyer­te a közönségdíjat, és egyedüli magyar filmként szerepel az Eu­rópai Filmdíjra nevezett alkotá­sok ötvenes listáján, amelyet nemrég hozott nyilvánosságra az Európai Filmakadémia (EFA). A filmet a magyar mozik április végén mutatták be, azóta mint­egy 30 ezren nézték meg. (MTI) Velence: Belmondo is életműdíjat kap Velence. A La La Land című musical díszbemutatójával szerda este kezdetét vette a 73. Velencei Nemzetközi Filmfesz- ■ tivál. A Whiplash rendezője, Damien Chazelle új filmje Ryan Gosling és Emma Stone fősze­replésével készült, az alkotást mindkét színész elkísérte az olasz városba. A filmszemle nyitónapján Arany Oroszlán­életműdíjjal tüntették ki Jerzy Skolimowski lengyel rendezőt, ezzel a díjjal ismerik el Jean- Paul Belmondo francia színész munkásságát is a világ legré­gebbi filmfesztiválja során. A szeptember 10-ig tartó mustrán húsz alkotás indul a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánért és a főbb alkotói kategóriákban odaítélt Ezüst Oroszlánért, köz­tük Wim Wenders, Emir Kustu- rica, Tom Ford, Terrence Ma- lick, Pablo Larraín és Francois Ozon új filmje. A zsűri elnöke idén Sam Mendes, az Amerikai szépség és a Skyfall amerikai rendezője. (MTI) Hogy ne felejtsünk el élni! Florian David Fitz látványos helyszíneken forgatta A legkúlabb nap című drámáját TALLÓSI BÉLA A német Florian David Fitz sokoldalú filmes. A Csajok a csúcson 2. című tini­komédiában színészként mutatkozott be, de játszott a Bazi nagy török lagziban is. Hazájában énekesként is ismert. Legutébb pedig rendezőként debütált. Bemutatkozó filmje, A legkúlabb nap szórakoztató és elgondolkoztató, hibáival együtt is tetszetős munka. A témájáról nem lehet azt állítani, hogy hú, de eredeti. A legkúlabb nap két különc, fúra fiatalemberről szól, Andiről (Matthias Schweighöfer) és Bennóról (Florian David Fitz). Mindkettőjüknél halálos betegséget diagnosztizálnak. A gyógykezelésen, kórházban ismerik meg egymást, s bár karakterük teljesen ellentétes, életre- halálra szóló barátságot körnek, ami az ő esetükben majdhogynem ab­szurd. Ez a látszatra képtelen helyzet alapozza meg és táplálja a film ke- serédes hangulatát. Halálosan ko­moly témáról keserű humorral, nem­törődöm kacagással próbál szólni a német alkotók mozija, s e szándékuk többé-kevésbé elfogadható nívón meg is valósul. A legkúlabb nap könnyed road- movie. Benno - aki mielőtt kórházba került volna, zsebesként a metró uta­sait fosztogatta - rábeszéli Andit, hogy szökjenek meg a hospice-ből. Andi hallani sem akar a badar ötlet­ről. Komoly fiatalember; beteg­ágyán bedrótozva derékba tört zon­goristakarrierjét és elveszett nép­szerűségét siratja, miközben blogjá- ban őszintén ír a betegségéről. Ben­no végül mégis ráveszi, hogy tegye­nek valamit magukért. Valamit, amivel javíthatnak a kedélyállapotu- kon. Kereket oldanak és nekivágnak a világnak. Dél-Afrikában keresik a lehetőséget, hogy megéljék életük legkúlabb napját. A terv szerint éle­tük legszebb napjának végén főbe- lövéssel végeznek magukkal. Florian David Fitz Németország­FILMKOCKA A legkúlabb nap ■ Eredeti cím: Der geilste Tag ■ Szlovák dm: Najkrajší deň ■ Színes német filmdráma, 2016,113 perc ■ Rendező: Florian David Fitz ■ Forgatókönyvíró: Florian David Fitz ■ Operatőr: Bernhard Jasper ■ Zene: Siggi Mueller, Egon Riedel ■ Szereplők: Matthias Schweighöfer, Florian David Fitz, Rainer Bock, Alexandra Maria Lara A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. Matthias Schweighöfer és Florian David Fitz - két német sztár egy moziban (Fotók: Bontonfilni) bán roppant népszerű. Nemkülön­ben Matthias Schweighöfer. Egy ideje filmes berkekben keresték azt a projektet, amelyben összehozhatnák a két sztárt. A legkúlabb nap remek lehetőség lett erre. Nem véletlen, hogy a filmnek hazájában nagy kö­zönségsikere van. Az sem csökkenti a népszerűségét, hogy nem eredeti a téma. A Til Schweiger főszereplé­sével 1997-ben forgatott A menny­ország kapujában című német-belga produkció alapsztorija szinte haj­szálra ugyanez. Két gyógyíthatatlan rákbeteg, egy vagány meg egy bal­fék találkozik a kórházi szobában abban is. Ok is meglógnak a beteg­ágyról, hogy eljussanak a tengerhez, közben pedig szép napokat éljenek meg. Ugyanaz még a műfaj is - ro- admovie. Ám míg A mennyország kapujában az ígéretes kezdet után ki­fullad és őrült, fejetlen akciók sorá­nak láncolatává válik, A legkúlabb nap felkavaró, elgondolkodtató ko­moly élethelyzetekkel üzeni, hogy ne felejtsünk el élni, amíg... Amellett, hogy súlyos vívódások­kal, fájdalmakkal és jellemhibákkal foglalkozik az új német produkció, több olcsó poén is van benne, ame­lyektől az igényesebb néző szívja a fogát. Jelenlétüket azonban (jó szán­dékkal) indokolni lehet azzal, hogy Benno sokszor idegesítő hebehur- gyaságát hitelesítik. Sokkal tartal­masabb humor társul viszont a férfi­nak azokhoz a kacagtató megnyilvá­nulásaihoz, amelyek narkolepsziá- jából fakadnak. Ebből a betegségé­ből építik fel a film végső, felejthe­tetlen csattanóját is. Remek, eredeti a végső képsor. Olyan ütős (intelli­gens és finoman érzékeny) a záró motívum, hogy a gyengébbre sike­rült vicces helyzeteket is feledteti. Egyben arra ösztönöz, hogy vissza­menőleg átértékeljük Bennót, és meglássuk benne azt az emberi jót, ami ott feszül, mélyen belül. És ami nem hagyja szárazon a szemeket. Elhunyt Marc Riboud, a riportfotózás atyja Párizs. Kilencvenhórom éves korában meghalt Marc Riboud világhírű francia fényképész, „a riportfotózás atyjs". A fotós - akinek leghíresebb képe valószínűleg egy 1967-es, Wa­shington D. C.-ben készült felvétel, amelyen egy vietnami beavatkozás elleni tiltakozó lány áll virággal a kezében, szemben vele szuronyt szegező katonák sorfala - hosszú betegség után hunyt el kedden. Riboud 1923-ban született Lyon­ban. Első képeit tinédzser korában, édesapja Kodak fényképezőgépével készítette. A második világháború idején a francia ellenállás tagjaként harcolt - ez a tapasztalat nemcsak a függetlenség és a kalandok iránti vá­gyát ébresztette fel, hanem hasznos alapnak bizonyult későbbi ázsiai, közel-keleti, afrikai és európai uta­zásaihoz is. 1953-tól csaknem három évtizeden keresztül volt a Henri Riboud leghíresebb képe Washingtonban készült 1967-ben, egy vietnami beavatkozás elleni tüntetésen (Képarchívum) Cartier-Bresson és Robert Capa által alapított Magnum ügynökség tagja. Dolgozott Londonban, ahová Robert Capa küldte „lányokkal ismerkedni és angolul tanulni”, valamint Indiában és Kínában, ahol 1955 és 1957 között utazgatott. Tudósított Észak- és Dél- Vietnamból a háború idején (1968- ban és 1969-ben), a Szovjetunióból 1960-ban és Algéria függetlenségi küzdelméről. Mindig megpróbálta a történet mindkét oldalát megmutatni, és so­sem volt szenzációhajhász. Úgy gondolta, ha keres valamit, biztos el­megy mellette, ehelyett mindig az ösztöneit követte. 1974 és 1976 kö­zött a Magnum elnöke volt, az ügy­nökségtől 1979-ben távozott, mert nem szerette a dicsőséghajhászást, ami ott kialakult - vallotta be egy al­kalommal. Képeit sok világhírű ma­gazin - például a Life, a Paris-Match és a Stem - tette közzé, és a legne­vesebb múzeumok állították ki. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom