Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-22 / 220. szám, csütörtök
10 lélegzetelállító látvány a nagyvilágból 12. oldal 2016. szeptember 22., csütörtök, 9. évfolyam, 37. szám Főleg a külföldi vendégek kerülik el nagy ívben a francia fővárost (Képarchívum) Egymillió külföldi turista hiányzik Párizsból A brüsszeli és párizsi terrortámadásoknak súlyos hatásuk van a két város idegenforgalmára. A brüsszeli szállodák forgalma több mint 20 százalékkal esett vissza, a párizsi luxushoteleknek pedig óriási kedvezményekkel kell csalogatniuk a vendégeket. A Visít Brussels kimutatásai szerint a belga főváros turizmusának forgalmi adatai drasztikusan visszaestek a március 22-i terrortámadásokat követő három hónapban. A brüsszeli múzeumok a megelőző évinél 35-38 százalékkal alacsonyabb látogatószámot regisztráltak. A szállodák foglaltsága áprilisban csak 53,9 százalékos volt, 22,1 százalékponttal alacsonyabb, mint 2015 áprilisában. Májusban 59, júniusban 66,3 százalékra emelkedett a foglaltság, ami 21,3, ill. 19,6 százalékpontos mínuszt takar. Párizsban és Párizs környékén 25- 45 százalékkal csökkentek az ötcsillagos hotelek árai - nyilatkozta Frangois Navarro, a párizsi régió turisztikai bizottságának vezetője. A többi szállodakategóriában nem állnak rendelkezésre adatok, de az egész ágazatot megviselik a merényletek következményei. Főleg a külföldi vendégek kerülik el nagy ívben a francia főváros szálláshelyeit. A külföldi vendégéjszakák száma 9,9 százalékkal esett vissza az első fél évben, ez Navarro szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy egymillió turista nem utazott el Párizsba. Súlyos veszteségekről számolt be Brugge is. A belga város városnéző csónakjait például 22 százalékkal kevesebb (400 280) turista vette igénybe az év első hat hónapjában, amit a helyiek a belga hírügynökség beszámolója szerint a terrorcselekmények hatásának tudnak be. A belga gazdasági minisztérium július végén tett bejelentése szerint az adóbevételek 760 millió euróval estek vissza a terrortámadások következményeként. Egymagában a turisztikai szektor közvetett adóinál 359 millió eurós hiány volt. A párizsi régióban 750 millió euróra becsülik az ágazat első félévi veszteségeit, ez év végéig a duplájára, 1,5 milliárd euróra emelkedhet. A becslések során a turisták által előnyben részesített éttermek és üzletek veszteségeit is figyelembe vették, (turizmus.com) Betelt a pohár: a turisták ellen tüntettek a velenceiek Egynapos turisták, égbe szökő ingatlanárak, mindent elárasztó tömeg Velencében (Képarchívum) Megelégelték az óriási turistaáradatot a velencei lakosok, ezért a minap több százan vonultak az utcára, sokan bevásárló- és babakocsikat tolva, így demonstrálva a tömegturizmus negatív hatásai ellen, amelynek következtében az olaszországi város élhetetlenné vált a helyiek számára. A velenceiek mindennapos küzdelmévé vált, hogy folyamatosan kerülgetik a hatalmas turistahordákat, a bevásárló- és babakocsikkal pedig arra utaltak, hogy vásárlás után vagy a kisgyermeküket tologatva még nagyobb kihívást jelent manőverezni köztük. Egyik szlogenjük éppen ezért az volt: „Ocio ae gambe ehe go el careo”, vagyis „Vigyázz a lábadra, bevásárlókocsival jövök”. Többen „R-Esistiamo” feliratot tartalmazó táblát tartottak a kezükben, mely ebben az írásmódban egyszerre jelenti azt, hogy „létezünk” és azt, hogy „ellenállunk”. A tüntetést egy Generation 90 elnevezésű, nemrég alakult, a húszasharmincas éveiben járó fiatalokból álló csoport szervezte, akik ezzel annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy a velencei lakosok életét már-már ellehetedenítik a tömegesen érkező turisták. A számítások szerint Velencében az elfogadható napi maximum turistaszám 33 000 lenne, a valóságban azonban naponta 60 000-70 000 turista érkezik a városba. Blokkolják a szűk utcákat Ennek negatív hatásait pedig felsorolni is hosszú: a turisták minden egyes nap szó szerint blokkolják a szűk utcákat, sikátorokat és a hidakat, a vaporettókon - vízibuszokon - nem lehet elférni a rengeteg, sokszor bőröndökkel közlekedő látogatótól, akik sokszor a csatornákban fiirdőznek és a Szent Márk teret is elárasztják, ráadásul éjjel-nappal zajonganak. Az albérlet- és lakásárak rendkívüli módon megemelkedtek, a turizmuson kívül nincs elég munkahely más szektorokban, és a hagyományos, helyiek által igényelt üzletek helyét már szinte mindenhol átvették a szuvenírboltok, az óceánjáró hajók pedig kárt okoznak a tengeri környezetben. Nem beszélve arról, hogy a turisták jó része csupán egy napra érkezik, ami azt jelenti, hogy úgy „használják el” Velencét, hogy közben a város abból nem profitál, hiszen nem hagynak ott elég pénzt például szállásra vagy étkezésre — korábbi statisztikai adatok szerint évi 25 millió turistából csupán 8 millióan szállnak meg. Ilaria Borletti Buitoni olasz kulturális államtitkár egyszer úgy nyilatkozott: „Velencét lassan megöli a turizmus. Megfullad a reggel érkező, este távozó látogatók tömegétől, akik keveset vagy semmit nem hagynak maguk után, és szabályosan elhasználják Velencét.” Claudio Scarpa, a velencei szállodások egyesületének elnöke igazat adott az államtitkárnak, hangsúlyozva, hogy az otthon készített szendviccsel érkező és azt az utcán fogyasztó látogatók valóban elárasztják a várost, és kevés pénzt költenek. Ugyanakkor sokba kerülnek, mivel sokat kell utánuk tisztítani Velencét. „Nem önmagában a turizmus ellen szólalunk fel, hanem amiatt, hogy az elmúlt sok-sok év alatt mennyire rosszul irányították és kontrollálták az idegenforgalmat - nyilatkozta Giampietro Gagliardi, a Generation 90 egyik tagja. - Ez részben a velenceiek hibája, hiszen már évtizedek óta megmutatkoznak az intő jelek, amiket azonban figyelmen kívül hagytak. A turisták közel 65%-a csupán egy napra érkezik hozzánk, ami azt jelenti, hogy igénybe veszik a szolgáltatásokat, például használják a mellékhelyiségeket és itt hagyják a szemetüket, azonban nem hoznak bevételt a városnak. Ettől a tömegturizmustól szabadulnánk meg, és egy minőségi turizmus irányába szeretnénk elmozdulni, melynek része, hogy az ide látogatók legalább négy-öt napra megszállnak nálunk. Abból senki nem fog profitálni, ha Velence egy hatalmas »témaparkká« válik. Ideje befejezni a panaszkodást, és elkezdeni cselekedni.” Mi lehet a megoldás? Bár drasztikus lépések még nem történtek az ügyben, javaslatok már születtek és kisebb változtatásokat is bevezettek. Idén júniusban például életbe lépett az a szabály, miszerint a helyiek és a városban dolgozók a turisták előtt szállhatnak fel a velencei vízibuszokra. Először nyolc vaporetto- megállóban vezették be. Emellett az önkormányzat tavaly fogadta el azt a törvényt, melynek megszegőit bőröndönként 500 euró összegig büntethetik, ha nem felfújható gumikerekekkel van ellátva a pogy- gyászuk. Persze nincs egyedül Velence ezzel a problémával. Spanyolországban is voltak már hasonló jellegű tüntetések - az országban idén 67 millió turista látogatására számítanak, ami jóval több, mint az ország teljes, 47 milliós lakossága -, de a világ számos, népszerű úti céljában egyre nagyobb problémát jelent a hatalmas turistaáradat, amely rendkívüli módon zavarja a helyi lakosokat vagy rombolja a környezetet. (MTI)
