Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-21 / 219. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. szeptemberi. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Látvány Nem látni, hogy a kormányzat komoly lépéseket tenne CZAJLIK KATALIN ár már lepergett a ga- lántai ügyről a szenzáció varázsa, nem árt továbbra is rajta tartanunk a szemünket. Mert könnyen megeshet, hogy néhány látványos gesztus után minden visszaáll a régi kerékvágásba. Erre enged következtetni például Viera Tomanová gyermekjogi biztos hétfői kiszállása a helyszínre, állítólag a galántai reszocializációs központ fiatal lakói hívták fel sírva. Ezután maguk a neveltek is kamerák elé álltak, s védelmükbe vették a központot, többek között azt is közölték a nagyvilággal, hogy a központ körül zajló felhajtás „rossz hatással van az igazgatóra és a feleségére”. Ez bizony kétségtelen. Olyannyira, hogy nem kell sok fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, az igazgató úr már serényen dolgozik azon, hogy mentse, ami még menthető, többek között azzal is, hogy megszervezi saját kis mentőcsapatát az intézet neveltjeiből. S bár Ján Richter szociális ügyi miniszter tegnap azt mondta, fel kell deríteni „az objektív igazságot”, azt is hozzátette gyorsan, több olyan levél is van a kezében, amelyek ellentétesek az akkreditációs bizottság döntésével (melyben az intézmény bezárását javasolja). Tudvalévő, hogy a bizottság döntését a miniszternek jóvá kell hagynia, tehát az éberség itt is helyénvaló. Már csak azért is, mert ha Richter áldását adná a központ bezárására, azzal közvetlenül a saját hibáját ismerné be, hiszen az általa vezetett minisztérium egy éve tud Natália esetéről, mégsem tett semmit. Az ügy azonban már túl nagy nyilvánosságot kapott ahhoz, hogy csak úgy a szőnyeg alá lehessen seperni. Ezért nem lenne túl meglepő, ha olyan „megoldás” születne, amely valamelyest kielégíti az igazságtételt követelő nyilvánosságot, de nem is fog nagyon fájni a felelősöknek, s főleg nem érinti magát a rendszert, amely kiszolgáltatottá tette és teszi a leggyengébbeket a felettük hatalommal rendelkező egyénekkel szemben. Az utóbbi napokban több szakember is világosan megnevezte ezeket a rendszerhibákat: ez főleg a zártság, a kontroll hiánya, és a kompetens intézmények érdektelensége. Eddig azonban nem láttunk semmit, ami arra utalna, hogy a kormányzat bármit is tenni szándékozik a strukturális hibák orvoslására. // ✓ ÉBRESZTŐ\ TÍZIG MEG GURÍTANI HÁRMA T! (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Az idősebb Bush Clintonra szavaz Idősebb George Bush volt amerikai elnök nem pártjának jelöltjére, Donald Trumpra fog szavazni, hanem Hillary Clintonra - szivárgott ki egy másik politikusdinasztia, a Kennedy-család berkeiből. A Politico amerikai hírportál azt írta, Kathleen Hartington Kennedy Townsend, Maryland volt helyettes kormányzója, a 48 éve meggyilkolt Robert F. Kennedy szenátor egyik lánya szivárogtatta ki, hogy a 92 éves Bush Hillaryre szavaz. Facebook- oldalán fényképet jelentetett meg, amelyen kezet fog az idős Bushsal, a fotóhoz csatolt szövegben pedig azt írta: Az elnök azt mondta nekem, hogy Hillaryra szavaz! Távolságtartás Bush szóvivője, Jim McGrath azonban kitérő választ adott. Az elnök - mondta - magánemberként fogja leadni a szavazatát, és nem mond véleményt. Sokatmondó, hogy sem George Bush, sem fia - aki nyolc éven át volt amerikai elnök - nem vett részt a nyári clevelandi konvención, amelyen Donald Trumpot hivatalosan a Republikánus Párt elnökjelöltjévé választották. A Politico emlékeztet arra, hogy mindkét Bush-kormányzat számos egykori magas beosztású illetékese bejelentette már, hogy Clintont támogatja Trump ellenében. „A terroristák álma" A két amerikai elnökjelölt heves szócsatát vívott a New Yorkban elkövetett robbantás és a New Jerseyben talált robbanószerkezetek kapcsán. Hillary Clinton hazaárulónak nevezte Trumpot, a republikánusok jelöltjét, aki azt hangoztatta, hogy Hillary Clinton tisztességesebben bánik a terroristákkal, mint az őt, azaz Trumpot támogató amerikai polgárokkal. Clinton azzal vádolta meg Trumpot, hogy retorikája az Iszlám Állam dzsihádistáit segíti, és ezzel akár hazaárulást is elkövet. Donald arról próbálta meggyőzni híveit, hogy a demokraták elnökjelöltje katasztrofális főparancsnok lenne. Azt hangoztatta, a terroristák imádkoznak azért, hogy Hillary Clinton legyen az elnök. Hillary Clinton Trump higgadt és világos fejű alternatívájaként mutatta be magát, és újságíróknak a külügyminiszteri tapasztalatait emlegette. „Komoly kihívás” - mondta a terrorizmusról, és azt állította, hogy az Egyesült Államok a helyes úton jár a terrorizmus legyőzéséhez. „Megvannak hozzá az eszközeink, az okos rendőreink és a jó hírszerzésünk” - szögezte le Clinton. Egyúttal bejelentette, hogy elnökként erősítené a hírszerzést, s azt mondta, hogy a Szilícium-völgy informatikai óriásai segíthetnek a merénylők interneten folytatott társalgásainak figyelésében. (MTI) Rambo nem olvas Horatiust VERES ISTVÁN M ire jó a történelem? Sajnos, egyre inkább úgy tűnik, semmire. De azért nézzünk egy egyszerű példát arra, hogy a történelmet, illetve annak tanulságait mindenki arra használja, amire akarja (és arra nem használja, amire nem akarja). Hamarosan ismét Szlovákiába látogat Tibet vallási vezetője, a dalai láma. Szlovákia kormánya most sem tartja fontosnak (ahogy 2009-ben, a vallási vezető akkori látogatásakor sem tartotta fontosnak), hogy valamelyik tagja hivatalosan is fogadja, találkozzon vele (pontosabban ismét fontosnak tartja, hogy ne fogadja). Andrej Kiska köztársasági elnök ugyan találkozik vele, de ugye ő nem a kormány tagja, és nyilván nem is a kormány tanácsára tesz ilyet. Persze egyszerű a képlet: Kína fontos kereskedelmi partner, a kínai vezetők pedig nem szeretik, ha valaki hivatalosan fogadja a tibetiek egykori politikai, jelenleg már csak vallási vezetőjét, a dalai lámát. Szóval ha valaki fogadja őt, az jelzésértékű Kína számára, mivel Tibetet Kína megszállta a 20-ik század közepén, azóta pedig mindent elkövet, hogy ez így is maradjon. (Mellesleg nemcsak a tibetiekkel, hanem az ujgurokkal is ezt teszi, meg a mongolokkal, de ez mind külön történet.) Szlovákia fiatal ország, egy nagy, többnemzetiségü országból, az egykori Magyarországból, később Csehszlovákiából szakadt ki, így politikai vezetőinek (köztük például Robert Fico jelenlegi miniszterelnöknek) nagyon fontos, hogy az ország és a szlovákok szuverenitását, önállóságát hangsúlyozza, kultiválja. Ezt beszédeiben előszeretettel illusztrálja történelmi példákkal. Mindezekből azt gondolhatnánk, hogy egy fiatal állam vezetője szimpátiát mutat (vagy legalább érez) olyan nemzetek irányába, amelyeknek még nem adatott, vagy már adatik meg, hogy önálló államban teljesedhessenek ki. Ehelyett ez a mi vezetőnk leginkább olyan országok irányába deklarál szimpátiát, amelyek a soknemzetiségű országuk részét képező nemzetek beolvasztásán fáradoznak, vagyis azt teszik, amiért a szlovákok annyira átkozzák az egykori Magyarországot (helyenként joggal). Az említett államok külön bája, hogy ezen felül egyéb, szomszédos országoktól próbálnak etnikai érvek alapján (is) területeket szerezni (Krím Oroszországhoz csatolása). Tehát van itt ellentmondás bőven, de hát a nőnapokon és sznf-megemlékezéseken könnyező tömegek jól elvannak a könnyeikkel, nem kell őket összezavarni. A dalai láma ignorálása jól illusztrálja Robert Fico erkölcsi profilját, üzenetét is. Fico ugyanis soha nem igyekezett gondolkodó embernek beállítani magát, ehelyett inkább a megoldó ember szerepét választotta. Soha nem próbált megosztani velünk semmi szimpatikusát, amit konkrétan ő gondol a világról, benne az emberről (ezért nem is tudjuk elképzelni, hogy a dalai lámával miről beszélgetne - valószínűleg naplopó világcsavargónak tartja). Konkrét problémákkal foglalkozó, konkrét eredményeket felmutatni igyekvő politikus szerepe az övé, az ünnepi meghatódás eszköztárának megválasztásánál pedig biztosra megy: a könnyen emészthető, kétes hitelű nemzeti pátosz (Szvatopluk-kultusz, kommunista nosztalgia, nőnap) többeknél és könnyebben betalál. O a mi legkeményebb politikai akcióhősünk, nem is váijuk tőle, hogy más legyen. Hiszen Rambo nem olvas Horatiust. FIGYELŐ Nagytakarítás a terroristakeltetőben Több ezer házkutatást tartottak február óta Molenbeekben, Brüsszel hírhedt, bevándorlók lakta negyedében. Molenbeekben „nagytakarítás” kezdődött februárban a merényletek után. Az akció a negyed 95 ezer lakójából több mint tízezret érintett - írta a La Libre Belgique. A kerület hímeve a 130 ember életét követelő, tavaly novemberi párizsi iszlamista terrortámadások után kezdett romlani, ugyanis az elkövetők közül több Molenbeekből származott. A negyedet terroristakeltetőként kezdték emlegetni, Jan Jambon belga belügyminiszter egyenesen Mo- lenbeek kipucolásáról beszélt. Francoise Schepmans, Molenbeek polgármesere elmondta, február óta 5073 lakást és házat kutattak át, ez 12 444 embert érintett. 589 embert töröltek a nyilvántartásból, mert nem élnek a megadott címen. Ennek oka lehet az is, hogy az egyedül élők nagyobb támogatást kapnak, és így játsszák ki a szociális ellátórendszer hiányosságait. A hatóságok37 útlevelet vontak be. 450 nonprofit szervezetet világítottak át, 91 -nél merült fel droggal való visszaélés, pénzmosás vagy terrorizmus gyanúja. Több hamis céllal jegyeztette be magát nonprofit szervezetként; van, amelyik sportegyesületként szerepel, de valójában „teázót” üzemeltet. A polgármester szerint az utóbbi időben kevesebben mennek a városrészből Szíriába. (MTI) Északi front Magyarország ellen Dánia, Svédország, Norvégia és Finnország eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, mert nem akar befogadni tőlük bevándorlókat —közölte Lázár János miniszterelnökségi miniszter a Magyar Nemzettel. Hozzátette, Svédország, Németország és Ausztria már jelezte, hogy vissza akarja küldeni azokat, akiket elsőként Magyarországon regisztráltak az EU-ban. Morgan Johansson svéd bevándorlási miniszter szeptember elején közölte, hogy Magyar- ország elleni skandináv egységfrontot alakítanak ki. Svédországban legalább ezer olyan Szíriái és afgán van, akik a balkáni útvonalon, Magyarország érintésével érkeztek. „A dublini szabályozás kristálytiszta. Magyarországon kell elbírálni a kérelmüket”-közölte Johansson. (MTI)
