Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-20 / 218. szám, kedd

2 KOZELET 2016. szeptember 20.1 www.ujszo.com Megmentőnek tekinti magát a Smer Sokak szerint Pavol Paškától a decemberi tisztújító kongresszuson végleg megválna a Smer, ezért is meglepő, hogy őt bízták meg a párt ideológiai iránytűjének kidolgozásával (Somogyi Tibor felvétele) FINTA MÁRK Csak mi tudjuk megvédeni az országot, nem holmi félőrültek, széisőségesek és politikai kalandorok - ilyen, és ehhez hasonló tézisekkel készül a Smer a hétvégi programkonferenciájára. Az ideológiai iránytű szerint az ellenzéki, nem standard pártok és a jobboldali sajtó gyűlöletet kelt. A programtéziseket tartalmazó dokumentum a hétvégén szivárgott ki a sajtóba, a SITA hírügynökség és a Denník N is közölt belőle részle­teket. A téziseket a párt tagjai hét­főig véleményezhették. A munka­anyagot Pavol Paška, a Smer alel- nöke dolgozta ki, aki Ľuboš Blahát, a párt parlamenti képviselőjét hívta segítségül. Ľuboš Blaha nyíltan marxista fi­lozófus és politológus, nem a párt tagja. Paška a Smer kassai erős em­bere volt, ám a CT-botrány után, melybe belekeveredett, a háttérbe szorították. A sajtó és az elemzők jó ideje úgy vélik, posztja a Smer el­nökségében már csak formális, és a decemberi tisztújító közgyűlésen megválnak tőle - így némiképp meglepő, hogy őt bízták meg a párt ideológiai iránytűjének kidolgozá­sával. A gonosz kalandorok A munkaanyag bevezetése sze­rint a közéletben jelenleg a szélső­séges és fanatikus konzervatív na­cionalizmus és az ugyanilyen minőségű kozmopolita liberaliz­mus harcol egymással, ám egyik sem jelent alternatívát. Paška és Blaha szerint a szociális demokrá­cia mindig a szélsőségek ellen har­colt, és Smer jelenleg az egyetlen szélsőségek nélküli lehetőség. Szembeállítva a Smert korábbi jobboldali kormányokkal, azt állít­ják, hogy a párt pótolhatatlan poli­tikai erőt jelent, és céljuk, hogy a leggyengébbekért harcoljanak. Példaképként két politikust említ a dokumentum: Emanuel Lehockýt, a múlt század elejének legjelentő­sebb szociáldemokrata politikusát, illetve Alexander Dubčeket, az „emberarcú szocializmus” megte­remtőjét. A párt fő ideológiai üze­nete ennek nyomán az „emberarcú szociáldemokrácia” lesz, mivel az „emberi arc valahogy eltűnőben van a brüsszeli kávéházakban, és abszt­rakt elvekkel, valamint az egyszerű emberek megvetésével váltják fel”. A készítők komplex „ellenség­képet” is alkottak: A Smer ellenfe­leinek a politikai kalandorokat, fél­őrülteket, utcai demagógokat és populistákat tekintik, akik „a poli­tikusok lakhelye elé uszítják szim­patizánsaikat”. Kiemelt figyelmet fordítanak a jobboldali sajtónak is, mely szerintük felfújja a botrányo­kat, mert az a feladata, hogy gyen­gítse az államot, hogy az aztán ne tudjon segíteni a gyengéken, és ne tudja féken tartani a pénzügyi cso­portokat. A szlovákok az elsők Irányultsága miatt a pártot saját EP-képviselője, Boris Zala is tá­madja, mondván, a Smer nemzeti konzervatív irányba indult el, és nem a liberálisok, balliberálisok és való­di szociáldemokraták felé. A mun­kaanyagban azonban a készítők le­szögezik, a párt képes egyszerre szociáldemokrata és nemzeti is len­ni, nem éreznek összeférhetetlensé­get a baloldal és a nemzet között. Azt állítják, Szlovákia törékeny, ezért meg kell védeniük. Ezzel példálóz­nak a menekültkérdés témakörét tárgyalva is. „Előbb Szlovákia, és csak aztán a menekültek” - írj a Paška és Blaha hozzátéve, szolidaritást éreznek a menekültekkel, ám nem lehetnek gyengék a menekültválság idején, és nem engedhetik meg sen­kinek, hogy megkérdőjelezze a szlovák államiság alapjait. „Értéke­ink védelme fontosabb, mint a mul- tikulturalizmus” - teszik hozzá. Szociáldemokrácia? Ján Baránek politikai elemző la­punknak azt mondta, ilyen ideoló­giai iránytűre nincs minden pártnak szüksége, nem jelentenek semmi kötelezőt, néhány gondolat azonban felbukkanhat a párt programjában. A Smer ugyan hangsúlyozza szociál­demokrata mivoltát, ám tetteiben inkább konzervatív, semmi köze a valódi szociáldemokráciához - mondta a szakértő, aki szerint ezek a tézisek a párttól tapasztaltakhoz ké­pest tulajdonképpen nem tartalmaz­nak semmi újat. A vasúti tragédiák többségét sofőrök okozzák Egy vonat féktávolsága akár az ezer métert is elérheti, a mozdonyvezetők gyakran nem tudják megakadályozni a tra­(Ján Kroélák felvétele) Procházka távozóban Pozsony. Radoslav Procház­ka elegánsan és végleg távozhat a hazai politikai palettáról, a Bí­rói Tanács ugyanis őt jelölte az Európai Unió Törvényszékének egyik bírájává. A titkos szava­záson a 17 jelenlevő bíró közül tízen Procházka jelölését támo­gatták. Ivan Ruman, a másik in­duló, aki egyben a Legfelső Bí­róság bírája, mindössze négy támogató szavazatot kapott. Radoslav Procházka a poszt iránti érdeklődését azzal indo­kolta, hogy hosszabb ideje fog­lalkozik az európai jogrenddel és bírósággal. Ugyanakkor tu­datosítja, hiányosságnak szá­mít, hogy nincs bírói gyakorla­ta. Igor Burger, a BT egyik tagja azt kérdezte Procházkától, hogy akkor is megmérettetné-e magát a törvényszéki posztért, ha si­keres lenne a hazai politikában. A képviselő azzal védekezett, hogy a sajtó gyakran elferdíti a valóságot. „A bírót nem csak szakmai rátermettsége teszi bí- rává” - jelentette ki Jozef Vo- zár, aki már a meghallgatás előtt nyíltan kijelentette, hogy a tit­kos szavazás során nem támo­gatja Procházka jelölését. A képviselő szerint a luxemburgi testület fel tudja mérni, hogy alkalmas-e a posztra. A luxem­burgi testület utasított már el je­löltet politikai múltja miatt, de az ellenkezőre is van példa. Procházka képviselői mandátu­máról csak azt követően mon­dana le, miután a luxemburgi törvényszék teljes jogú bírája lett. ' (le) DEMECS PÉTER Leggyakrabban a sofőr lelkivilágában keresendő az oka annak, miért hajt át piros lámpánál egy vasúti átjárón. Ezeknek a szabálysértések­nek csupán minimális részét okozza figyelmetlenség, a többség tudatos kihágás. Pozsony. A hatóságok szerint nyilvánvaló, hogy a múlt pénteki, 33 sérültet követelő vonatbalesetet Nagymegyeren a cseh kamionsofőr okozta. Saját bevallása szerint a sze­mébe sütő nap elvakította, ezért nem látta a piros jelzőfényt, a hangjelzést pedig nem hallotta. Azon az átjárón 1997 óta ez volt az ötödik baleset, mindegyik a gépjárművezető hibá­jából történt. Garamszócs emléke Több mint hét évvel ezelőtt egy busz és vonat ütközése 12 ember éle­tébe került Garamszécsen (Polom­ka). A mozdonyvezetőnek nem volt esélye, a vasúti átkelőn álló busz kö­zepébe ütközött 70 km/órás sebes­séggel. Az ügyben indított bírósági eljáráson beigazolódott, hogy a tra­gédiát a busz sofőrje okozta. Az érin­tett vasúti átjáró, mivel kevés vonat és gépjármű közlekedett arra, fény­jelzéssel és sorompóval sem volt be­biztosítva, a bíróság szerint viszont a sofőr észrevehette volna a közeledő vonatot, ha megáll a sínek előtt és körülnéz. „A sofőrnek ilyen átjáró előtt kötelessége megállni a gépko­csival és megbizonyosodni arról, hogy jön-e vonat” - nyilatkozta la­punknak Martina Pavlíková, a Szlo­vák Vasutak (ŽSR) szóvivője. gédiát A múlt pénteki nagymegyeri bal­eset körülményei ugyan részben el­térőek, a hibás viszont mindkét eset­ben feltehetően ugyanaz: egy fi­gyelmetlen vagy arrogáns sofőr. Pavlíková szerint érthetetlen, miért hajtanak át a vasúti átjárón, ha villog a piros fényjelzés. „Munkatársaink az átjárók biztonsági ellenőrzései során is gyakran szemtanúi ilyen sú­lyos szabálysértéseknek. Nemegy­szer hajtanak át úgy a sofőrök, hogy villog a piros fényjelzés, és akad olyan sofőr is, aki megelőzi az átjáró előtt várakozó autókat, vagy nem lassít le az előírt sebességre” - mondta Pavlíková. A ZSR adatai szerint az elmúlt öt évben a vasúti át­járókon történt baleseteket kizárólag a sofőrök okozták. Amikor a bírság sem segít Közlekedésbiztonsági szakértők szerint egy normálisan gondolkozó sofőr nem hajt át a piroson, akár ke­reszteződésről, akár vasúti átjáró­ról beszélünk. Ha valaki ilyen sza­bálysértést követ el, az az esetek többségében szeret kockáztatni, s a szabálysértést egyfajta adrenalin­sportként kezeli. Ján Bazovský közlekedésbiztonsági szakértő szerint ezért a bírság sem mindig segít, ugyanis akik szeretnek koc­káztatni, azokat a bírság nem ér­dekli. „A sofőröknél a legrosszabb kombináció az agresszivitás és ar­rogancia. A gazdag sofőröket a ma­gas bírság sem rettenti el, élvezik azt az érzést, hogy egy súlyos szabály- sértést is el tudnak intézni a bírság kifizetésével” - állítja Bazovský. Az ilyen sofőröknek büntetésül in­kább a gépjárművezetéstől való el­tiltást vagy a gépjármű elkobozását javasolná. A nagymegyeri vonatbaleset oka­ira csak vizsgálat adhat egyértelmű választ. Felmerül például a kérdés, hogy ha a kamion sofőrje nem is lát­ta a fényjelzőt, miért nem hallotta a hangjelzést, amely szintén figyel­meztetett a vonat közeledésére, s amelynek hangját még bekapcsolt rádió mellett is hallani kellene. Ha­sonló baleseteknél a sofőrök másik gyakori magyarázata, hogy az autó­juk egyszerűen leállt a vasúti átjá­rón. Pavlíková szerint a lámpával vé­dett vasúti átjárókon a sofőröknek a fény- vagy hangjelzéshez kell iga­zodniuk, s ha nem biztosak abban, hogy világít-e a piros, akkor inkább álljanak meg, és úgy ellenőrizzék. „Ha a figyelmeztetést félvállról ve­szik, s ráhajtanak az átjáróra, sokat kockáztatnak. Gyorsaságtól füg­gően egy szerelvénynek akár ezer méterre is szüksége lehet, míg megáll” - fűzte hozzá a ŽSR szó­vivője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom