Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-17 / 216. szám, szombat
2016. szeptember 17., szombat, 10. évfolyam, 38. szám Hajsza a limai kincs után elnök, Sir Malcolm Campbell gyorsasági világcsúcstartó és Erről Flynn filmsztár, és ráakad arra a mesés arany- és ezüstkincsre, amelyet kalózok rejtettek el valahol egy csendes-óceáni kincses szigeten. Négy évvel ezelőtt Shaun Whitehead angol kutató, kincskereső, feltaláló és kalandor abban bízott, hogy szerencsésebb lesz, mint Franklin D. Roosevelt amerikai a szigeten, Whitehead a limai kincs nyomába eredő neves kalandorok és kutatók egész sorához csatlakoz- hatott. Közéjük tartozik Franklin Delano Roosevelt, aki 1933-tól 1945-ig volt az Egyesült Államok elnöke, és egy barátjával járt 1910-ben a szigeten. „Csoportrag” a gépkocsival és motorcsónakkal is gyorsasági világrekordot beállító, ezért lovaggá ütött brit Sir Malcolm Campbell is, aki az 1920-as években tett kísérletet a kincs megtalálására, és Erről Flynn amerikai filmsztár, aki az 1940-es években kutatott, de ugyancsak eredménytelenül. Az egyik kincsvadász, a német August Gissler 19 évig élt a Kókusz-szigeten, és hajszolta a mesés kincset, de csak hat aranyérmét talált. Ez pedig, ugye, szinte semmi. Pedig több kincses térképpel és azzal a reménnyel érkezett a szigetre, hogy rögtön három kalózkincset talál meg. Mert a limai kincs állítólag nem az egyeden zsákmány, amit elrejtettek a Kókusz-szigeten. Egyes források szerint Bennett Graham 19. századi brit kapitány 350 tonna, spanyol hajókról zsákmányolt aranyat dugott el ugyanott, és „trezorként” használta a szigetet Benito „Véres Kard” Bonito, az ugyancsak XIX. századi portugál kalóz is, valamint a hírhedt kalózkapitány, Henry Morgan is állítólag itt ásta el zsákmányát. August Gissler az évek során valóságos munkáskolóniát alapított a szigeten, amelynek egy időben a kormányzója is volt. Föld alatti alagútrendszert épített ki, ennek egyes részei még ma is láthatók. A német kalandor 19 évig álmodta álmát, még azután is, hogy az utolsó munkás is elhagyta a szigetet. Végül már csak ketten a feleségével Shaun Whitehead angol kutató, kincskereső, feltaláló és kalandor korábban sosem használt eszközökkel érkezett a Kókusz-szigetre, amelyről állítólag Robert Louis Stevenson a Kincses szigetet mintázta A Kókusz-sziget védett nemzeti park, melyet 1997-ben a világörökség részévé nyilvánított az UNESCO. A turisták csak külön hatósági engedéllyel léphetnek a sziget területére, amit még aznap el is kell hagyniuk. (Fotók: Wikipedia, ecosistemasdecostarica.blogspot, creationeer, képarchívum) körüli területekre koncentrált. A csapat egy kis, pilóta nélküli helikoptert is használt, amely a kilenc négyzetmérfbldes sziget fölött repülve kamerájával felvételeket készített, amelyekből számítógéppel háromdimenziós ábrázolás alkotható. Egy kígyószerű robotot is bevetettek, amely radarberendezésével tizennyolc méter mélységig képes feltárni a földben rejlő üregeket. Vizsgálatának eredményét a háromdimenziós ábrázoláshoz hozzáadva beazonosíthatták az esedeges föld alatti barlangokat. A csapat tagjai speciális fúróberendezéssel, amely több tíz méter mélyre képes lehatolni, lyukat fúrtak a barlangba, és egy kamerát bocsátottak le, hogy körülnézzenek, mi van odalent. Az expedíció kiterjedt régészeti, geológiai és ökológiai vizsgálatokat is végzett, mivel nem a kincs feltalálása volt az egyedüli célja. Nem véleden, hogy a tizenöt fős csapatban helyet kaptak a Costa Rica-i Egyetem és a természettörténelemmel foglalkozó német Forschungsinstitut Senckenberg kutatói is: a szigeten, amely állítólag ihletője volt a Jurassic Park című könyvnek és filmnek is, több száz ritka állatfaj él. „Ez egy tudományos vizsgálat, amelynek a régészeti, geológiai és biológiai diverzitással kapcsolatos része is van. A korábbi próbálkozásoktól eltérően mi nem fogunk nagy lyukakat vájni, és nem végzünk semmilyen rombolást. A sziget igazi kincse a természeti szépség. Ha bármi egyebet találunk, az ráadás lesz” - nyilatkozta az expedíció kezdetén Whitehead. A Costa Rica-i hatóságok érthetően távol akarják tartani a kincsvadászokat a szigettől, és Whitehead expedícióját is csak azért engedélyezték, mert tudományos vizsgálatokat is végzett. A kutatócsoport maga finanszírozta a munkálatokat. (MTI, ug) ástak. 1908-ban feladta. Gissler 1935-ben elszegényedve halt meg New Yorkban. Shaun Whitehead csapatát nem tántorította el a sok kudarc, és korábban sosem használt eszközökkel érkezett a Kókusz-szigetre, amelyről állítólag Robert Louis Stevenson a Kincses szigetet mintázta. A sziget ma lakatlan, és Costa Ricához tartozik. A háborítatlan természet és a változatos élővilág miatt 1997-ben felkerült az UNESCO világörökség listájára. Hogy Shaun Whiteheadnek egyáltalán engedélyezték ott a kutatást, az kész csoda és mintegy 18 hónapon át zajló tárgyalások eredménye volt. Az expedíció vezetője meghatározta, hogy melyek azok a helyek, amelyekre az erőfeszítéseket koncentrálni kell. „Figyelembe véve a kincs nagyságát, William Thompson kapitány i Kincsszállító hajó a sziget partjainál. Korabeli rajz. megállapítható, hogy túl nehéz volt ahhoz, hogy tengerszintről valahová a magasba vigyék. A róla keringő legendák is barlangokra utalnak. Kihagyhatjuk azokat a helyeket is, ahol mások már kutattak, például a parti részeket. Persze ez nem olyan, mintha egy térképen beikszelnénk egy helyet. Némi logikára van szükség ahhoz, hogy megállapítsuk, melyek a számba jöhető helyek” - fejtette ki a sajtónak Whitehead, aki korábban a gízai piramisok belső járatait próbálta felfedezni. Kígyószerű robot A kutatás a sziget négy, a látogatók által a leggyakrabban használt öble W hitehead a Costa Rica partjaitól mintegy 500 kilométerre lévő Kókuszszigetre vezetett expedíciót, mén feltételezte, hogy ott található a limai kincs - a világ legmesésebb, elveszett kincse. A 220 millió euró értékűre becsült prédát egy brit kereskedő, William Thompson kapitány szerezte meg 1820-ban, miután rábízták, hogy vigye Peruból Mexikóba. Állítólag a csendes-óceáni szigeten rejtette el, ahonnan azóta sem került elő, vagyis Whitehead sem járt sikerrel. Egytonnás aranyszobor Az eredeti leltár szerint a szállítmány 113 arany vallási szoborból, egy életnagyságú Szűz Máriából, 200 láda drágakőből, 273 drágaköves markolatú kardból, 1000 gyémántból, színarany koronákból, 150 serlegből, valamint arany- és ezüstrudakból állt. A Mária-szobor állítólag egy tonnát nyom, mert színaranyból öntötték, és 1684 csillogó drágakő ékesíti - ez már annyira szép, hogy szinte hihetetlen. Mégis sokan hittek és hisznek a kincs létezésében. A limai kincset annak idején a perui spanyol hatóságok gyűjtötték össze, és a lázadástól tartó alkirály, Jósé de la Serna William Thompson kapitányra bízta, hogy vigye az ugyancsak spanyol gyarmat Mexikóba. Miután a Mary Dear hajó elhagyta Callao kikötőjét, Thompson és alattvalói megölték az alkirály hat emberét, és a Kókusz-szigetre mentek, ahol elrejtették a kincset. Nem sokkal később egy spanyol hadihajó elfogta őket, a kapitány és az első tiszt kivételével mindenkit kivégeztek kalózkodásért. A két életben maradt azt ígérte a spanyoloknak, hogy megmutatja, hol dugták el a kincset, de miután újból partra szálltak a Kókusz-szigeten, bemenekültek az erdőbe. Állítólag egy évvel később egy arra haladó hajó vette fel őket, de a kincs nélkül. Kalandorok és kutatók egész sora Bár hivatalos expedíció már több mint egy negyed százada nem járt