Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-14 / 214. szám, szerda
Vadászat 2016. szeptember • www.ujszo.com 1 ül szó HOBBI I Múlt és jelen találkozása Betléren EGY ORSZÁG VAGY NEMZET TÖRTÉNETÉHEZ SZOROSAN HOZZÁTARTOZIK A VADÁSZAT TÖRTÉNELME IS. SAJNOS ÚGY TŰNIK, EZ A TÖRTÉNELMI ÁGAZAT SZENVEDTE A LEGNAGYOBB VESZTESÉGET, A 20-IK SZÁZADBAN. A BETLÉRIANDRÁSSY-HAGYATÉK VISZONT PÁRATLAN KINCSEKET REJT. elmúlt évtizedekben alakult pár, úgymond vadásztörténelmi múltat bemutató múzeumi kiállítás, de ezek közűi egy se kompakt anyag - úgy lettek különböző helyekről összegyűjtve. Ha gondolatban átfutom Szlovákia vadásztörténelmi hagyatékát, oly nagy nevek díszítik a csokrot, mint a világhírű Tótmegyer, vagy Európa első, és a mai napig a legnagyobb vadaskertje Kistapolcsány- ban, központjában a karizmatikus Habsburg-kastéllyal, vagy Szentantal a Szlovák Erdészeti és Vadászati Múzeumával. AZ ANDRÁSSYAK BÜSZKESÉGE Tovább már nehezen tudnám sorolni, de azért akadna még pár, említésre méltó hely. Az egyik a Cömör szívében megbúvó Betlér, mely azon kevés helyek közé tartozik, ahol a vadászat történelmi alapjai az idő múlásával nem voltak elfeledve, és főleg megsemmisítve. Betlér történelme elképzelhetetlen a betléri vadászkastély nélkül. A betléri kastély viszont az egyike azon kévés helyeknek Szlovákiában (talán ha három ilyen hely van!), amely a II. világháború után nem volt szétrabolva, és a mai napig fellelhető benne az eredeti gyűjtemény. Mivel a betléri kastély a múltban kimondottan vadászreprezentációs célokat szolgált, az utókornak megmaradt Betlér urainak, az Andrássy családnak a teljes trófeakollekciója, jegyzetek a vadászatokról, és vadászati célú útjaikról. Fellelhető nagy mennyiségű fénykép a vadászatokról, újságok és újságkivágások a korabeli vadászati témájú hírekkel, és nagy értéket képviselnek a régi vadászkiállítások katalógusai is. Ezek olyan vadásztörténelmi kincsek, amelyek Szlovákiában, de talán Magyarországon is páratlanok. Hasonló vadásztörténelmi gyűjtemény talán csak Szentantalon van, a Koháryak és később a bolgár cár Coburg Ferdinánd hagyatékéból. Betlér egy kis község Gö- mörben, Rozsnyó közelében. A közeli Krasznahorka, a betléri vadaskertek és a környék vadászati múltja mind az Andrássy család történelmével kapcsolatosak. Az András- sy-család Erdélyből származik, és 1575-ben telepedtek le Gömörben. Krasznahorka uradalmi jogát 1642-ben kapták meg, Betlérre a 18. század elején bővítették ki birtokaikat, és a betléri kastély pár éves megszakítással 1945-ig az ő tulajdonukban volt. I. gróf Andrássy Manó amellett, hogy a vasérciparban tevékenykedett (Vas- grófként is emlegették) nagy egyénisége volt a dualizmus kulturális-társadalmi életének. Az ő nevéhez fűződik a Betléri kastély utolsó nagy átépítése 1881-1886-ban, amikor a kastély a ma látható formáját kapta. Ez az átépítés határozta meg a kastély belső építészetét is, ami által az épületet kimondottan vadászati-reprezentációs célokat szolgált. A kastély egy gyönyörű 57 hektáros angolparkban van beültetve, amely a mai romantikus formáját a 20. század elején nyerte el. A park természetes formája ekkor lett bővítve több kertépítészeti elemmel és idegenből hozatott növényekkel, fákkal. Jelenleg a Szlovák Nemzeti Múzeum gondozásában áll és az egyik leglátogatottabb emlékhely Szlovákiában. TELEPÍTÉSEK A VADASKERTBEN A betléri vadászat történelme egyidős az András- syak megtelepedésével. Betlér vadászterülete 17 810 hektáron terült el, ebből az erdős terület 15 803 ha. A vadászok leggyakrabban a 20 km hosszú Szulová-völgyet látogatták, ahol a szulovái nyeregben egy reprezentatív vadászház épült. 1885-ben I. gróf Andrássy Manó egy 575 hektáros vadaskertet alapított. A vadaskert eredetileg a szarvas újratelepítésére szolgált. Még abban az évben Meleghegyről Koháry-Co- burg alapította vadaskertből 5 szarvasbikát és 16 tarvadat telepítettek ide, és néhány kárpáti szarvast a mukacsevi területről. A szarvasok szaporulatát 1890-től kiengedték a szabad területekre. Húsz darab dámot a betléri vadaskertbe morvaországi Breclav környékéről telepítettek 1887-ben. A vadat 5 évig kerítések közt nevelték, majd a kiváló minőségű populációt kiengedték. Az I. világháború előtt a betléri dámpopuláció száma meghaladta a 300 egyedet, kiváló trófeákat raktak fel. Muflont 1895 és 1898 közt az Andrássyak a Lainz- ban található császári vadaskertből telepítettek Betlérre, amihez később Gímesről befogott egyedeket kevertek. Összesen ötvenegy muflon lett betelepítve, így 1910-ra a muflonpopuláció száznegyven egyedre szaporodott. A betléri kertben próbálkoztak szikaszarvas tenyésztésével, és 1889 telén engedtek szét harminc vadpulykát is. VILÁGHÍRŰ MEDVEVADÁSZATOK Nagy vadászattörténelmi eseménynek számítottak a betléri medvevadászatok. Ezeken a vadászatokon gyakran részt vettek az európai uralkodóházak tagjai is, ezért ezek a vadászatok szinte világhírre tettek szert, és gyakran szerepeltek az akkori világsajtó címoldalain. Az ilyen vadászatokon az évi teríték 3-5 medve volt. 1906. november végén gróf Andrássy Géza, Heinrich porosz herceg tiszteletére rendezett egy medvevadászatot. Ezen gróf Esterházy Móric lőtt egy medvét, amely alapján a vadászaton nézőként részt vevő neves szobrászművész, Stróbl Alajos készített egy lenyomatot, és ez adta a formát a budapesti műtermében 1909-ben megalkotott a „zsákmányát őrző medve" szobrának. Az ismert alkotás a Bécsi Vadászati Kiállítás egyik attrakciója lett. A medve a mancsai közt egy leölt muflont tart. Az eset rendkívüli érdekessége, hogy ez a két vad sehol a világon nem élt egy helyen, csak az Andrássy grófok vadászterületén, Betléren. Abban az időben a külföldi vadászok ezt nagyra értékelték, amire Andrássy nagyon büszke volt. Stróbl Alajos híres szobra
