Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-14 / 214. szám, szerda
8 i GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. szeptember 14. | www.ujszo.com Letették a Jaguar Land Rover alapkövét ÖSSZEFOGLALÓ Nyitra. A kormány és az indiai kézben levő brit Jaguar Land Rover képviselői tegnap letették a nyitrai gyár alapkövét. Ralph Speth,a társaság vezérigazgatója kijelentette: bár Nagy- Britannia távozni készül Európából, a Jaguar Land Rover marad. Az első autót 2018-ban fogják legyártani, a cég közel 3000 ember alkalmazásával számol. „Szlovákia kulcsfontosságú számunkra, Európa szívében fekszik, nagyon sok beruházó közel van, ezért Nyitra elhelyezkedése ideális. Az ország lakosai biztosak lehetnek benne, hogy bármilyen jövő is vár Nagy-Britanniára, mi nem tervezünk változtatni ezen a beruházáson” - jelentette ki az alapkőletétel után Speth. Eddig 100 alkalmazott A gyár építésének előkészületei, a talajmunkák már hónapokkal ezelőtt elkezdődtek, az alapkövet tegnap tették le. A csarnokokat a VCES és a Takenana társaságok fogják felépíteni, az építkezés kiadásai elérik a 800 millió fontot. A társaság jelenleg körülbelül 100 embert alkalmaz Szlovákiában, ők még idén speciális képzésen vesznek rész Nagy-Britanniában, hazatérésük után ők fogják kiképezni a további alkalmazottakat. 2020 végéig a tervek szerint 2834 embert alkalmaznak. Eleinte évi 150 ezer, luxus kategóriába tartozó gépkocsit akarnak legyártani, később növelik a termelést. A Jaguar már most tervezi, hogy ha a gazdasági helyzete és az eladási mutatói nem változnak, akkor közel négyezerre emeli az alkalmazottak számát. A nettó átlagbér 870 euró lesz. A bérpolitikával egyébként az autógyártónak minden bizonnyal nem lesz gondja, s nem kell eltúlzott összeggel csalogatnia a leendő alkalmazottakat, hiszen a közel háromezer állásra már most 40 ezer jelentkező van. Alexander Wortberg, a társaság szlovákiai beruházásáért felelős képviselője szerint a jelentkezők túlnyomó többsége jelenleg is az autóiparban dolgozik. Beindul a beruházás Az indiai-brit gyárnak eddig nem volt különösebb kiadása a beruházással, eddig a legtöbb pénzt nagyrészt az állam költötte el. Az alapkőletétel az első komolyabb jele annak, hogy a külföldi gyártó 1,4 milliárd eurós beruházása valóban elindul. Az állam a gyár építéséhez 130 millió euróval járul hozzá. A teljes ipari park megépítése, melynek központja a Jaguar gyára lesz, nem hivatalos információk szerint a fél- milliárd eurót is elérheti. Az állam nem hozza nyilvánosságra a támogatás pontos összegét. A gazdasági tárca szerint az ipari park kialakítására fordított összeg nemcsak közvetlenül a Jaguarnak megy, hanem számos beszállító cégnek is, ami további munkahelyteremtéssel jár. Ezért költik eurók millióit bekötő- utakra, árvízvédelmi intézkedésekre vagy az alapvető talajmunkára. Változó munkaerőpiac A Kia, a Volkswagen vagy a Peugeot-Citroen szlovákiai gyárának képviselői irigykedve nézhetik a Jaguar beruházását, amely becslések szerint mindenestül félmilliárd eurós állami támogatáshoz juthat. A Peugeot például 166 milliós támogatást kapott azzal, hogy 3500 embert fog alkalmazni. A zsolnai Kia különböző támogatások révén 179 millió euróhoz jutott, miután megígérte, hogy több mint kétezer embert alkalmaz. Azt, hogy pontosan mekkora összeget kap a Jaguar Land Rover, soha nem fogják nyilvánosságra hozni. A Jaguar érkezésével megváltozik a munkaerőpiac. A Szlovákiában tevékenykedő három autógyár már korábban jelezte, hogy komoly gondja van a szakképzett munkaerővel, speciális műszaki, gyártástechnológiai vagy informatikai állásokra nem tud megfelelő embert találni. A Jaguar érkezésével ez a helyzet még rosszabbodhat, így nem kizárt, hogy a gyártók külföldről próbálják idecsalogatni alkalmazottjaik jelentős részét. (dem, SITA, DennikN) Korszerű ipari parkba költöznek ► AJaguarLand Rover miatt épített ipari park 470 hektáron helyezkedik el, már most 31 kilométernyi úthálózattal és egy speciális vasúti terminállal rendelkezik. ► Mindeddig 350 000 órát vettek igénybe a munkálatok, a parkban naponta 350-390 teherautó dolgozott, a talaj megerősítésére és az ezeréves árvízhullámtól való védőgátakra 2,2 millió tonna alapanyagot használtak fel. ► A legelső gépkocsi becslések szerint 2018. szeptember 12-én hagyja el a gyárcsarnokot. Óriási vagyoni szakadék Jó termés, alacsony ár London. A brit társadalom leggazdagabb 1%-ának összvagyona több mint a hússzorosa a legszegényebb húsz százalékénak - áll az Oxfam tegnap nyilvánosságra hozott éves jelentésében, amely szerint a nagy-britanniai vagyoni egyenlőtlenségek a legnagyobbak közé tartoznak a fejlett gazdaságok között. A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő, nagy-britanniai székhelyű kampányszervezet kimutatása szerint a leggazdagabb 10%-é a nemzetgazdasági szintű magánvagyontömeg 54%-a, ezen belül a felső 1 százaléké az összvagyon 23%-a. A britek legszegényebb 20%-a viszont országos átlagban a magánvagyon 0,8 százalékán osztozik. Az Oxfam számításai szerint ez azt jelenti, hogy a legtehetősebb 634 ezer brit összvagyona több mint a hússzorosa a legszegényebb 13 millióénak. A szervezet szakértői a jelentésben egyenes utalást tesznek arra, hogy véleményük szerint e végletes va- gyonmegoszlási különbségek még a brit EU-tagságról tartott népszavazás eredményét is befolyásolhatták. Az Oxfam jelentése szerint ugyanis a vagyoni egyenlőtlenség miatt sokan úgy érzik, hogy nincs érdemi beleszólásuk a társadalmi folyamatokba. (MTI) Uniós forrásokat vonhatnak el tőlünk Brüsszel. Az Európai Unió szegényebb, főként keleti tagállamaitól vonhatnak el a jövő évi fejlesztési forrásokból a migrációs válság kezelésére az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács döntése értelmében. Állítólag a költségvetési megszorítást a kelet-közép-európai országok is elfogadták. A döntés értelmében az idei évhez képest a jövőre 25 százalékkal több, 5,2 milliárd euró forrás jut az unió külső határainak védelmére, a menekültek áthelyezésére és a migránsok integrációjára. Emellett 2,2 milliárd eurót fordíthatnak a migráció okainak Európán kívüli kezelésére. A tagállamok megállapodtak, hogy a hiányzó összeget egyéb kiadásoktól és az unió kevésbé fejlett országoknak nyújtandó forrásaitól vonják el. Az érintett országok esetenként 24 százalékkal kaphatnak kevesebbet a jövő évi fejlesztési forrásokból. Egyes vélekedések szerint a fejlesztési források megvonása lehetséges büntetés azokkal az országokkal szemben, amelyek nem szolidárisak az unió többi országával és nem vesznek részt kellő mértékben migrációs válság kezelésében, az Európai Unió menekültpolitikájában. Azonban a kelet-európai országok képviselői elfogadták a költségvetési megszorítást, amely számos ágazat, köztük a mezőgazdaságra és a kutatásokra szánt támogatások csökkentését is érinti. (MTI) SUSLABÉLA Az elmúlt napokban az utolsó gabonatáblákról is begyűjtötték a termést Szlovákiában. Már most biztos, hogy az idei termés kiválónak mondható, viszont a mélypontra zuhantak a felvásárlási árak. Pozsony. A kalászos gabonafélék átlagos hektárhozama elérte az 5,71 tonnát. A búza hektáronkénti átlaga 6,07 tonna volt, de voltak parcellák, amelyek 8 tonna feletti terméssel szolgáltak. ,Az egyes régiók közti eltérések azonban jelentősek, mivel a betakarítást ismét befolyásolta az időjárás. A gazdák ugyan időben nekiláthattak a begyűjtésnek, de menet közben jöttek az esős napok, amelyek fékezték a munkák menetét, és értelemszerűen befolyásolták a gabona minőségét is” - mondta lapunknak David Karkulín mezőgazdasági elemző. Júliusban több régióban is rekordmennyiségű csapadék hullott, augusztusban pedig igencsak változékony volt az időjárás. A gabonatartalékok az utóbbi években emelkedő tendenciát mutatnak, a jelenlegi szlovákiai tartalékok a hazai kereslet 155%-át teszik ki. Ez csaknem 2 millió tonnányi plusz gabonamennyiségnek felel meg. „A világ gabonatartalékai is jelentősek. Harmadik éve erőteljesek a terméshozamok, a mutatókon csak alig változtathatnak az esetleges gyengébb német és franciái hozamok” - véli Karkulín. Az európai börzéken 132-145 eurót ér a kenyérgabona, vagyis az élelmiszeripari búza tonnája, ezzel szemben Szlovákiában mindössze 110-125 eurót fizetnek tonnájáért. A takarmánygabona tonnájának világpiaci ára 110-120 euró között ingadozik, nálunk 100 eurót ér, míg a kukorica tonnájáért 110-130 eurót fizetnek. „A termelés bemeneti tényezőinek állandó növekedése azt jelenti, hogy a gabona értékesítési ára szinte alig fedezi a kiadásokat” - mondta lapunknak Ján Huba, a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa. Az állattenyésztés problémái hatással vannak a gabona értékesítési árának az alakulására. Mivel az állatállomány napról napra csökken, a gazdáknak súlyos problémái vannak a takarmánygabona értékesítésével is. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke szerint a szlovákiai állattenyésztésnek komoly pénzinjekciókra van szüksége, különben az ágazat veszélybe kerülhet. „Már eddig is sok gazdaság húzta le a rolót. Ha az ágazat nem kap erőteljesebb támogatást, a folytatás katasztrofális lehet”-véli Patasi. AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA Árfolyam T VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8476 D Lengyel zloty 4,3478 Q Cseh korona 27,021 a Magyar forint 309,80 D Horvát kuna 7,4903 n Román lej 4,4460 D Japán jen 114,98 n Svájci frank 1,0925 D Kanadai dollár 1,4744 a USA-dollár 1,1247 n VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLAR I CSEH KORONA 1 FORINT Sborbank 1,16-1,09 27,83-26,21 323,96-296,06 OTP Bank 1,17-1,07 28,21-25,84 323,73-296,44 Postabank 1,17-1,08 27,97-26,08Síi. Takarékp4nitár 1,16-1,08 27,75-26,21 324,06-296,16 Tatra banka 1,16-1,09 27,89-26,16 323,03-297,29 ČSOB 1,15-1,09 27,71-26,33 MMH Általános H Italbank 1,16-1,09 27,85-26,22 323,50-295,Q4 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A kormány és a Jaguar Land Rover képviselői a leendő gyár makettjével
