Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-12 / 212. szám, hétfő
2 KÖZÉLET 2016. szeptember 12.1 www.ujszo.com Gond lehet a molinók parlamenti tiltásával Most mondják meg, hát szabad ilyet csinálni? (TASR-feivétei) FINTA MÁRK Budapest/Pozsony. A magyar Országgyűlésben 2013 januárjában lépett életbe a szigorítás - ekkortól lehet megvonni a fizetését annak a képviselőnek, aki renitenskedik a parlamentben. Szóbeli cselekményért a fizetése harmadát, fizikai erőszakért vagy arra való biztatás miatt akár az egész havi tiszteletdíjat vissza lehet tartani. A képviselőket emellett ki is lehet vezettetni a teremből. Egyes büntetésekről maga a házelnök, a pénzbüntetésről pedig az Országgyűlés dönt. A törvény szigorát 2013-ban az ellenzéki LMP és PM tette próbára. Áprilisban Karácsony Gergely és Szilágyi Péter (PM) egy „FIDESZ Loptok, csaltok, hazudtok” feliratú táblát vitt a tanácsterembe a trafiktörvény ellen tiltakozva. Összesen 235 ezer forintos büntetést kaptak. Májusban Dorosz Dávid és Szabó Rebeka (PM) „Itt Nemzeti Dohánymaffia Működik” táblával tiltakozott, fejenként 70 ezer forintra büntették őket. Júniusban a földtörvény ellen tiltakozva az LMP-s Szél Bernadett, Osztolykán Ágnes és Lengyel Szilvia egy földdel töltött kis „aranytalicskát” tett Orbán Viktor asztala elé és hangosbeszélőt is használtak. Szél és Lengyel 131, Osztolykán 154 ezer forintos büntetést kapott. A képviselők a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz (EJEB) fordultak. Ázért egyből oda, mert a büntetések ellen a magyar jogrendben nincs jogorvoslati lehetőség. Szerintük demonstrációjuk nem akadályozta a parlament működését, megbüntetésük pedig a nyílt vita akadályozását célozta. Á strasbourgi bíróságon a magyar kormány azzal érvelt, hogy a mentelmi joguk miatt más módon nem rendszabályozhatták a képviselőket, a büntetés emellett a rend és a többi képviselő jogainak védelmét szolgálta. A kormányzati álláspont szerint a tagállami szuverenitás letéteményese a nemzeti parlament, mely szabadon alakítja ki saját működési szabályait. A magyar kormányzat oldalán Csehország és Nagy-Britannia is állást foglalt az ügyben. A strasbourgi törvényszék 2014 szeptemberében első fokon kimondta, hogy sérült az ellenzéki képviselők szabad véleménynyilvánítási joga, és kártérítést ítélt meg nekik. A magyar kormány fellebbezett, ám a Nagykamara helyben hagyta a korábbi döntést. Megállapította, hogy a bírságolással a magyar hatóságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságjogát. A bíróság ugyan elfogadta a kormány érvét, hogy a molinóhasználat korlátozása a többi képviselő jogainak védelmére és a rendzavarás megelőzésére irányult, ám aránytalannak nevezte a politikusok megbüntetését. Kimondva, hogy demokráciában a törvényhozás a politikai viták elsődleges fóruma, ahol a politikai vélemények kifejezését nem lehet azon az alapon korlátozni, hogy a képviselők egyébként mentelmi jogot élveznek. Az ítélet a politikusok szólásszabadsághoz való jogának megsértése mellett az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközőnek nevezte, hogy a képviselőknek Magyarországon nem volt hova fellebbezniük. Az EJEB az ellenzéki politikusoknak költségeik megtérítése mellett vagyoni kártérítésként a tiszteletdíjukból levont összeget, nem vagyoniként pedig fejenként 3000 eurót ítélt meg. Az Országgyűlés 2014-ben módosította a házszabályt, és most már létezik megfelelő hazai jogorvoslati rendszer arra az esetre, ha valamely képviselő tiszteletdíját csökkentik. Az ítélet tanulságos lehet az új szlovák házszabály elfogadásánál. Á tervezet szerint molinó kifüggesztése a rend megsértésének minősül, és ezért a renitens képviselő arra a napra kitiltható a teremből. A kitiltás igazolatlan hiányzást jelent. Ismételt rendzavarás miatt fegyelmi eljárást indít a mentelmi jogi bizottság, és akár 2000 eurós büntetést is javasolhat - a büntetést a parlamentnek kell jóváhagynia. Ha egy éven belül kétszer is pénzbüntetést kap valaki, a tarifa 4000 euróra emelkedik. A büntetések jóval magasabbak, mint például amikor a képviselő egy kollégája helyett szavaz (itt 1000 euró a büntetés), vagy ha megsérti a honatyák etikai kódexét (500 euró). A hatályos házszabály és a módosító javaslat sem foglalkozik azzal, hogy a képviselő hová fordulhat jogorvoslatért, ha nem tartja jogosnak a bírságot — minden bizonnyal a bírósághoz. A módosítás egyelőre első olvasatban van. Gál Gábor, a javaslat egyik beteijesztője úgy nyilatkozott, a tervezet nyitott, érkezhetnek további javaslatok, a második olvasatban a Hídnak is lesznek. Leginkább a képviselők felszólalási idejének korlátozásával kapcsolatban, illetve azzal, hogy ha egy renitens képviselő nem hajlandó elhagyni az üléstermet a felszólítás ellenére sem, akkor megszakítják az ülést. Gál szerint ezzel az összes képviselőt büntetnék. A frakcióvezető felvetette, hogy csak a javaslataik elfogadása esetén fogják támogatni a házszabály módosítását. Fico 2020-ban is nyerni akar Róbert Fico hajlandó elköltözni a Bonaparte lakóházból - hogy mikor, azt egyelőre nem lehet tudni. A kormányfő szinte egész hétvégén a módiénak nyilatkozott és élvezte. Pozsony. Fico az ellenzéki tüntetések ellenére továbbra is az adócsalással gyanúsított Ladislav Baštemáknál lakik luxusalbérletben, a hétvégén azonban elismerte, hogy már tervezi a költözést. „Keresem a megfelelő telket, házat akarok építeni. Átlagos családi házat” - mondta Fico a Nový Čas napilapnak. A TA3 hírtévében azt mondta, nem fútamodik meg, addig lesz kormányfő, amíg igény van rá. „Nincs miért elszaladnom. Az a célom, hogy ez a kormány jól működjön, és felkészítsem a Smert a következő választásokra. Méghozzá győztes választásokra, 2020- ban” - mondta Fico, hozzátéve, hogy aki nem akar politizálni, az ne tegye, de ő marad, mert élvezi és eredményesnek is tartja magát. A Kalmák-ügyről nem változott a véleménye. „Ä belügyminiszter ártatlan, nem sértett meg semmilyen törvényt, az egész ügy az ellenzék igen gyenge vádaskodása” - tette hozzá Fico a közszolgálati rádió szombati vitaműsorában. A kormányfő szerint eddig nem álltak elő semmi olyan bizonyítékkal, amely arra utalna, hogy Kaliňák törvényt sértett. „A koalíciós tanácson olyan dokumentumokat mutattak be, amelyek megerősítettek abban, hogy Kaliňák semmilyen törvényt nem szegett meg” - mondta a kormányfő, hozzátéve azonban, hogy a Smerben nincs senki, aki immunitást élvezne. „Ha bebizonyosodik, hogy valaki csődöt mondott, az elmegy, és ezt Robert Kaliňák is jól tudja“ — mondta a miniszterelnök. Fico elmondta a véleményét a Smer két EP-képviselőjéről, Monika Flašíková-Beňováról és Boris Zaláról is, akik többször kritizálták a pártot a Kaliňák-Baštemák- ügy miatt. „Azok ott az Európai Parlamentben teljesen elvesztették a realitásérzéküket, egyáltalán nincsenek képben” - jelentette ki Fico. (SITA, TASR) Elhunyt Tóth Karoly Szombaton elhunyt Tóth Károly, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, korábban irodalomkritikusként, tudományszervezőként, szerkesztőként, politikusként is tevékenykedett. A Fórum Kisebbségkutató Intézet közleményében mély megrendüléssel tudatta, hogy hosszú, súlyos betegség után elhunyt az intézet alapítója és első igazgatója. „Tóth Károly személyében egy, az európai demokratikus értékek iránt mélyen elkötelezett, a szlovákiai magyar közösségéért tevékeny szerepet vállaló kollégát, egy nagyszerű embert és barátot veszítettünk el. Örökségét ápolni fogjuk!” Tóth Károly általános és középiskolai tanulmányait Vághosszúfa- lun, Vágsellyén és Galántán végezTóth Károly (1959 - 2016) (Somogyi Tibor felvétele) te (1965-1974-1978). A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar nyelv és irodalom-történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1983). 1983-1987-ben a vágsellyei Duslo vegyi kombinátban segédmunkásként dolgozott, majd a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat szakszerkesztője. Részt vett az amatőr színházi mozgalomban, a vágsellyei és a pozsonyi klubéletben, a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága munkájában, az Iródia, a Magyar P.E.N. Club Pozsony alapító tagja. 1989- ben egyik alapítója a Független Magyar Kezdeményezésnek, 1990- ben elnöke, később alelnöke, 1992-1998-ban a Magyar Polgári Párt alelnöke, illetve pártigazgatója. 1996-ban a Fórum Kisebbségkutató Intézet egyik létrehozója és kezdettől fogva igazgatója. Több könyv- sorozat, tudományos kiadvány szerkesztője, társszerzője. 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. 2014. november 1-től alapító igazgatóként a Fórum Kisebbségkutató Intézet Igazgatótanácsának az elnöke volt. Hajó a gáton (TASR-felvétel) Részeg volt a kapitány, nekiment a partnak BARTALOS ÉVA Vajka. Tegnap hajnalban egy turistahajó 150 emberrel a fedélzetén a bősi felvízcsatoma gátjának csapódott és megrongálta a töltést. A hajó kapitánya részeg volt és rosszul lett, a balesetben senki nem sérült meg. A svájci zászló alatt hajózó turistahajó az orrával fúródott a gát aszfaltjába a vajkai kompkikötő közelében. Jelsértette a gát aszfaltrétegét, egészen a kavicságyig. A gát nem rongálódott meg komolyan, az itt élők nincsenek veszélyben” - nyilatkozta lapunknak a helyszínen Sólymos László környezetvédelmi miniszter (Híd). Hozzátette, komolyabb kár a hajóban sem esett, elhagyta a helyszínt és Komáromban horgonyzott le. A hajó román kapitányát Érsek Árpád közlekedési miniszter (Híd) szerint ittas állapotban szállították a dunaszerdahelyi kórházba. „A vérnyomásával voltak gondok, amihez a nagy stressz is hozzájárult” - mondta a mentőszolgálat szóvivője, Boris Chmel. Rövid kivizsgálás után elengedték a kórházból, előtte még alkoholtesztnek vetették alá. Az eredményt továbbítjuk a rendőrségnek” - mondta Tomáš Kráľ, a dunaszerda- helyi kórházat működtető Svet zdravia szóvivője. A gáton keletkezett kár 50-60 ezer euró lehet. Hogy pontosan fel tudják mérni a kárt, ahhoz csökkenteni kell a víz szintjét a felvízcsatomában, előfordulhat, hogy korlátozzák a hajó- forgalmat. „Ez attól függ, mennyire rongálódott meg a gát. Ha túl alacsony lesz a vízszint, ideiglenesen le kell állítani a forgalmat” - mondta Sólymos László. Tegnap a kerékpárosok nagy bosszúságára lezárták a töltés sérült szakaszát, a vajkai komp menetrend szerint közlekedett.
