Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-08 / 209. szám, csütörtök
16 Mozaik www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com A rostok kordában tarthatják az asztmát és a cukorbetegséget A Sydney-i Garvan Orvosi Kutató- intézet kutatói szerint a rostok nemcsak rendben tartják az embert, hanem oly mértékben javítja az immunrendszert, hogy hatékonyabban képes harcolni a gyulladásos NAPONTA EGY ALMA AZ ORVOST TÁVOL TARTJA, VALAMINT AZ ASZTMÁT, A DIABÉTESZT ÉS AZ ÍZÜLETI GYULLADÁST IS MEGFÉKEZHETI - DERÜLT KI EGY NEMRÉG PUBLIKÁLT AUSZTRÁL TANULMÁNYBÓL megbetegedések ellen. Amikora rostdúSélelmiszerek, például a szárított gyümölcsök vagy babfélék elérik a bélrendszert, a baktériumok rövidláncú zsírsavakká alakítják őket. Ezek a zsírsavak enyhítik a bél bizonyos gyulladásos megbetegedéseit. Charles Mackay kutató elmondta, hogy az ausztrál, amerikai és brazil kutatókból álló csoportnak sikerült tisztább képet alkotnia erről az összefüggésről, aminek más betegségekkel kapcsolatban is hasznát lehet venni. Azt is sikerült kimutatni, hogy az immunsejtek által használt egyik molekula, melyről korábban kiderült, hogy megköti a rövidláncú zsírsavakat, gyű lladáscsökkentőként is működik. „A kutatás lényege az, hogy sikerült molekuláris magyarázatot találnunk az étrendi rostok és a bélrendszerben lévő mikroorganizmusok, valamint az immunválasz között" - nyilatkozta az AFP hírügynökségnek Charles Mackay professzor. A Nature folyóirat legfrissebb számában közzétett kutatásból kiderült, hogy az étrend erőteljes hatással lehet az immunválaszokra illetve a gyulladásos megbetegedésekre. „Úgy véljük, hogy a nyugati életmódra jellemző étrendi változások nagyban hozzájárulnak az asztma, az 1-es típusú diabétesz és más autoimmun betegségek növekvő előfordulásához. Most sikerült kimutatnunk egy olyan molekuláris mechanizmust, ami segít megmagyarázni, hogyan hat az étrend az immun- rendszerünkre." MEDIPRESS Itt a parlagfű szezon Augusrtus második hetétől már mindenhol tüneteket okozó koncentrációban van jelen a parlagfű a levegőben. Az előző évek tapasztalatai alapján a parlagfű pollenszórása szeptember első hetében várható, amit az időjárás jelentősen befolyásol. Májusban és júniusban a parlagfű növekedéséhez csapadékra van szükség, a virágzás időszakában viszont a hosszú, esős időszak kimoshatja a levegőből a pollenszemeket, ezzel akár hosszabb időszakra csökkentve a pollenterhelést. A rövid ideig tartó záporok, zivatarok után, amint kisüt a nap, a pollenszórás azonnal elindul, a pollenkoncentráció ismét emelkedik. A magas hőmérséklet és a tartós szárazság a növényzet kiszáradásához és a pollenterhelés csökkenéséhez vezet, így mérséklődik az emberi szervezet terhelése. A pollenallergiások zöme érzékeny a parlagfűre: a könnyezéssel, szemviszketéssel, tüsszögéssel járó szénanátha egyaránt sújtja a felnőtteket, a gyermeket, a fiatalokat. Az allergiások számára ajánljuk a pollennapló vezetését, ahol jegyezhetik tüneteiket. Fehérjefogyasztással a vérnyomáscsökkentésért Vérnyomáscsökkentő hatása van a több fehérje fogyasztásának! Sokan szeretnék gyógyszerek szedése nélkül csökkenteni az emelkedett vérnyomást és az általánosan ismert, hogy a kevesebb konyhasó fogyasztása fontos tényező, de most újabb táplálkozási szempont szerepére derült fény: a fehérjefogyasztás jelentőségére. Egy IMew Orleansban dolgozó orvoscsoport Jiang He vezetésével arra volt kíváncsi, hogy az étkezés, közelebbről a napi, rendszeres fehérjefogyasztás hogyan befolyásolja a vérnyomás alakulását. Arra sok adat utalt, hogy a magas vérnyomásban nagy szerepe van éppen az erősen sózott húsféléknek, felvágottaknak, de ezt döntően a konyhasó-terhelés következményének tartották. A munkacsoport éveken keresztül foglalkozott ezzel a témával. Klinikájukon 352 felnőtt embert vizsgáltak, akiknél ismételt vizsgálat igazolta, hogy kezdődő magas vérnyomásuk van, mely kezelést igényel. A tanulmányban résztvevők nyolc héten keresztül ettek speciálisan készített ételeket. Az önkéntesek egyik étrendje gondosan megszabott kosztja mellett napi 40 gramm szénhidrátot is tartalmazott. A másik két ételsorba ugyanannyi sovány tejből eredő fehérje vagy szójából előállított fehérjekészítmény került. A vérnyomást mindhárom diéta fogyasztása során rendszeresen ellenőrizték. A szénhidráttal kiegészített ételekhez képest mindkét fehérjével dúsított diéta statisztikailag értékelhető mértékben csökkentette a vérnyomás első, szisztolés értékét. A második, a diasztolés érték is csökkent, de csak kis mértékben. A kétféle eredetű fehérje kiegészítés között különbség nem volt. A kutatók rámutatnak arra, hogy mindegy, hogy honnan ered a fehérje, növényi vagy tejtermékből származik, a fehérjeevés kedvező irányban mozdítja el a vérnyomás alakulását. Önmagában ez a hatás már kialakult magas vérnyomás esetén nem elégséges, de jól kiegészítheti a betegség kezelését. Véleményük szerint hasznos, ha az ilyen betegek, szénhidrát fogyasztásuknak legalább egy részét sovány fehérjére váltják át.
