Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-08 / 209. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. szeptember8. A munkaadók nem szívesen alkalmaznak kisgyermekes nőket (Jozef Jakubčo felvétele) Gyes után is jöhet az elbocsátás B.SZENTGÁLI ANIKÓ A munkaviszony megszűnése a legtöbb ember számára negatív élmény - az anyasági vagy gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyukák számára pedig kész tragédia lehat, összeállításunkban az elbocsátásokkal és az alkalmazottak jogaival összefüggő kérdésekre keressük a válaszokat. „Négy évig voltam anyasági, majd gyermekgondozási szabadságon. Amint munkába álltam, a főnököm közölte, a munkahelyem megszűnik, s egyszerűen elküldték” - emlékezett vissza az eperjesi származású Katalin. Hiába keresett, nem talált másik munkát, kétségbeesésében elvégezte a munkaügyi hivatal által ajánlott átképző tanfolyamot, s elkezdett szőni-fonni. A hivatal támogatásával beszerzett egy szövőgépet, próbált vállalkozni, de közben gondolt egyet, jelentkezett főiskolára, s levelező tagozaton képezte magát. „A szövés nem érdekelt, meg nem is volt nagy kereslet a munkám iránt. Jelenleg óvónőként dolgozom, s úgy érzem, a gyerekek közt végre megtaláltam a helyem” - tette hozzá. Bátor hozzáállás Mária tanítónő, neki is két gyereke van. Amikor jelezte felettesének, hogy szeptembertől számíthatnak rá, befejezi a gyermekgondozási szabadságot, kellemetlen meglepetésben volt része: állítólag nincs számára hely, legfeljebb félállásban tudják őt foglalkoztatni, de a legjobb az lenne, ha inkább másik állást keresne. „Nem hagytam magam, írtam a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőségnek, s bár még választ nem kaptam, az igazgatónk ettől megijedt, s máris lett számomra hely” - részletezte Mária. Járvógkielógítós Sajnos, kevés olyan munkáltató van, akik készségesen visszafogadják az anyaságiról visszatérő anyukákat, nem szívesen alkalmaznak kisgyerekes édesanyákat. Számos nőnek kellemetlen meglepetésben lehet része. A gyes befejeződése után több lehetőség áll fenn. Az egyik, hogy tárt karokkal váiják a több hónap vagy év után visszatérő alkalmazottat. Gyakoribb, hogy bár az alkalmazott vissza akar térni, hirtelen valamiféle átszervezésre hivatkozva a főnök közli: a munkahely megszűnt. Ebben az esetben azonban jár végkielégítés. Arra is van példa, hogy a munkaadó még a gyermekgondozási szabadság vége előtt felveszi a kapcsolatot régi alkalmazottjával, s próbál vele megegyezni a munkaviszony megszüntetéséről. Aki az eredeti helyére szeretne visszatérni, a főnöke viszont meg akar állapodni a munkaviszony felbontásáról, mindenképpen kéijen lelépőt! Ha pedig a munkaadó ebbe nem akar belemenni, utasítsa el a megállapodást, a munkaadó azt nem kényszerítheti rá. „Amennyiben a munkaadó bizonyítani tudja, hogy felesleges munkaerőről van szó, s ez okból szünteti meg a munkahelyet, átszervezésre hivatkozva felbonthatja a munkaviszonyt. Ez esetben legkevesebb kéthavi végkielégítésre jogosult” - erősítette meg Iveta Matlovičová, a hnonline.sk szakértője. A törvények jók Šarlota Pufflerová emberjogi szekértő szerint Szlovákiában olyan munkajogi előírások vannak érvényben, hogy a gyakorlatban már nem szabadna előfordulni olyan eseteknek, hogy az anyaságiról visszatérő édesanya az eredeti beosztásánál alacsonyabb, rosszabbul jövedelmező pozícióba kerül, vagy elbocsátják. „Ilyen esetben a bíróságon sikerrel járna” - tette hozzá. A szülőnek nem kötelező 3 évig otthon maradnia, korábban is visszamehet dolgozni, ám erről időben - legalább egy hónappal a tervezett belépés előtt - írásban kell értesítenie munkaadóját. Amíg valaki otthon gondoskodik gyermekéről, munkajogilag védett, nem lehet elbocsátani, szerződését módosítani, a fizetését csökkenteni stb. Amint munkába állt, véget ér a védelmi idő, akár azonnal megkaphatja felmondását. Ha viszont a gyermek meg nem töltötte be 3. életévét, s úgy dönt, inkább ismét gyesre megy, megteheti, s ez esetben a szülőre megint vonatkozik a védelmi idő. Munkanélküli-segély A dolgozónak a munkaviszony megszűnése után érdemes regisztráltatnia magát a munkaügyi hivatalban, ez anyagilag is megéri. Aki nem megy el a hivatalba, az nem regisztrált munkanélkülinek az elbocsátás feltételei a gyes után számít, és ilyen esetben a kötelező egészségbiztosítást is fizetnie kell. Ha regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban - és amíg szerepel a nyilvántartásban az egészségügyi biztosítási járulékot az állam fizeti. Aki a munkaviszony megszűnésétől számított 7 napon belül megy a hivatalba, azt az elbocsátás napjától, azaz visszamenőleg beírják a jegyzékbe. Aki egy hétnél később jelentkezik, az a kérvény benyújtásának napjától kerül a listára. A munkanélküli-segélyt a munkaügyi hivatalba való bejelentkezést követően kell kérni a Szociális Biztosítóban. Munkanélküli-segélyre az jogosult, akinek az elmúlt 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása. A támogatást 6 hónapig folyósíthatják. A meghatározott időre szóló szerződés alapján dolgozóknak az elmúlt 4 évben legalább 2 évig kellett fizetnie a járulékokat, s akkor 4 hónapig számíthat a segélyre. A gyermekgondozási szabadságról visszatért, s elbocsátott anyukának akkor jár segély, ha az anyasági szabadságot megelőző 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása. A munkanélküli-segély pontos összegét az utóbbi három évben folyósított fizetés alapján számolják ki: az átlag bruttó bér 50 százaléka. Aki nem talál megfelelő munkát, és munkanélküli-segélyt sem kap, igényelheti a szociális segélyt. A támogatás annak jár, akinek havi bevétele nem haladja meg a 198,09 eurót. Felmondási védelem A munkavállaló felmondási védelem alatt áll, ha: 1. betegség miatt keresőképtelen, betegszabadságon van, üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt vált munkaképtelenné 2. behívóparancsot kapott tartalékos katonai szolgálat vagy rendkívüli polgári szolgálat teljesítésére 3. terhes, anyasági vagy gyermekgondozási szabadságon van, illetve olyan egyedülálló szülő, aki 3 évesnél fiatalabb gyermekéről gondoskodik 4. bizonyos közéleti funkció betöltése céljából felmentették a munkavégzés alól 5. az éjszakai műszakban dolgozó alkalmazott az orvosi lelet alapján ideiglenesen nem alkalmas éjjeli munkára. A munkaviszony megszűnése Felmondási idő Ha a munkaszerződés, a kollektív szerződés vagy a cég valamilyen belső előírása nem szabályozza másképpen, a hatályos törvény értelmében a felmondási idő legalább 1 hónap. Legalább 2 hónap olyan alkalmazott esetében, aki 1-5 évig dolgozott, ha pedig hosszabb ideig volt a cégnél, a felmondási idő legalább 3 hónap. A felmondási idő a felmondólevél kézhez vételét követő hónap első napjával kezdődik. A felmondási idő a munkaviszony részének számít, ebből kifolyólag a munkaviszony tartalmára, az abból eredő jogokra és kötelezettségekre a felmondási idő megkezdődése nincs kihatással. Vagyis a felmondási idő alatt is ugyanazon bérfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, mint egyébként, és ez például az ebédjegyekre is kiterjed. Ezenkívül a felmondási idő alatt a munkáltató a szabadságokról is ugyanúgy rendelkezik, mint egyébként. Végkielégítés Az elbocsátottnak a munkaadó köteles egyszeri rendkívüli anyagi támogatást - ún. végkielégítést vagy bánatpénzt - adni. Ez egyrészt arra szolgál, hogy az elbocsátott személynek és családjának a munkakereséssel járó átmeneti időszakban is biztos megélhetése legyen. A munkatörvénykönyv szerint a végkielégítés (odstupné) legalább az alkalmazott egyhavi átlagbérének megfelelő összeg, ha viszont legalább 20 évig dolgozott a cégnél, legalább 4 havi átlagfizetésének megfelelő bánatpénzre jogosult. A kollektív szerződés, a cég belső szabályai vagy a munkaszerződés értelmében az elbocsátott ennél többet is kaphat. Ha viszont az alkalmazott nyújtja be a felmondását, a munkaadó nem köteles fizetni semmit. A munkáltató indokolt esetben - súlyos fegyelmi vétség esetén - azonnali hatállyal, felmondási idő és végkielégítés nélkül is elküldheti alkalmazottait, és a próbaidőben lévőknek sem kell bánatpénzt adni. A szlovák jogrend megkülönbözteti a bánatpénznek egy speciális típusát: a nyugdíjba vonulók egyszeri végkielégítését (odchodné). Ez egyhavi átlagfizetésnek megfelelő összeg, melyet a munkaviszony megszűnésekor annak fizetnek ki, aki kérte az öregségi, kor- engedményes vagy rokkantsági nyugdíjat. Ez a speciális bánatpénz élete során mindenkinek csak egyszer jár, kizárólag az első munkaviszony megszűnésekor igényelhető. Nem automatikus, kérni kell a munkaadótól, és függetlenül attól, hogy a munkaviszonyt kinek a kérésére és milyen körülmények között bontották fel, az idős személynek mindig jár. Ha viszont később nyugdíjasként ismét munkát vállal, az újabb munkaviszony megszűnésekor már csak a hagyományos vég- kielégítésre (odstupné) számíthat. (sza) A ROVAT LEGKÖZELEBB SZEPTEMBER 22-ÉN JELENIK MEG, TÉMÁNK: EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ-VÁLTÁS - AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓK AJÁNLATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1
