Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-31 / 203. szám, szerda
I KULTÚRA 2016. augusztus 31.1 www.ujszo.com Az idei évad központi témája a megosztottság Évadnyitó társulati ülést tartottak a Komáromi Jókai Színházban V. KRASZNICA MELITTA BÉRLETHIBDETES WWWOkAL** 2016 /S017 6 I RÖVIDEN Meghalt Gene Wilder Los Angeles. Nyolcvanhárom éves korában, Alzheimer-kór következtében kialakult komplikációkban elhunyt Gene Wilder amerikai színész és komikus, a Charlie és a csokoládégyár (1971) és a Producerek (1967) című film sztárja. Azért tartotta titokban súlyos betegségét, hogy az őt Charlie-ként ismerő gyerekek ne az Alzheimer-kórral kapcsolják össze a hóbortos karaktert. Jerome Silberman néven született, színházban kezdte pályáját. Életét az a darab változtatta meg, amelyben Anne Banc- roft volt a partnere. A színésznő Mel Brooks rendezővel járt, akivel Wilder jó barátságba került. Brooks kapcsolatai révén kapta első filmszerepét, a Bonnié és Clyde-ban alakította a bűnöző páros által elrabolt temetkezési vállalkozót. A rendezővel forgatott A Producerek 1967-ben hatalmas siker lett, Wildert Oscar- díjra is jelölték. Az ifjú Frankenstein (1974) meghozta neki a következő Oscar-jelölést, igaz nem a színészi munkáért, hanem a legjobb adaptált forgatókönyvért járót, amit Brooksszal együtt írtak. Richard Pryorral legendás párost alkottak, 1976-ban álltak először együtt kamerák elé a Száguldás gyilkosságokkal című bűnügyi burleszkben. Együttműködésüknek olyan vígjátékokat köszönhetünk, mint a Dutyi dili (1980), a Vaklárma (1989) vagy aFoltazsákját(1991). (MTI) Gene Wilder (1933-2016) (Képarchívum) Elegük van a bulvárból Peking. Ki akarja irtani a bulvárt a tévéből a kínai médiahatóság. Elegük van a celebekről szóló pletykákból, a bulvárhírekből. A hatóság szeretné elkerülni, hogy a műsorok a klasszikus kínai irodalom értékeit mellőzve a nyugati életmódot népszerűsítsék. Úgy vélik, egyes programokból hiányzik a „pozitív energia”, a helyes értékrend, és esztétikailag is rossz ízlésről tanúskodnak. Megtiltják az olyan műsorok sugárzását, amelyek az egyik napról a másikra történő meggazdagodást és a trükkös gyarapodást állítják példának, az élvezetek öncélú hajszolását népszerűsítik, popsztárok, internetes celebek iránti rajongásra ösztönöznek. Azokat az intézményeket, amelyek nem tartják be az újonnan hozott szabályokat, meg fogják büntetni, működésüket felfüggeszthetik vagy akár gyártási engedélyüket is visszavonhatják. (MTI) Komárom. A Jókai Színház 2016/17-es évadának bemutatói a megosztottság problimakörót igyekeznek körbejárni, legyen szó a pénz, származás vagy társadalmi hovatartozás miatti megosztottságról. „Hogyan is fogalmazza meg magát 2016-ban egy közép-európai, határon túli, kisebbségi, nemzetiségi, a szlovák és a magyar kultúra között vagy mezsgyéjén lavírozni próbáló színház, sokak szerint jó, közepes, ne adj’ isten rossz színházi előadásokat létrehozó intézmény itt, Komáromban?—tette fel a kérdést Tóth Tibor igazgató a tegnapi évadnyitó társulati ülésen. És arra a következtetésre jutott, hogy egyszerűen csak SZÍNHÁZ. Ahogyan nincs rossz színész - mert az ilyen nem színész-, csak jó színész van, és az „a színész”, igaz ez a megállapítás a színházra is. A rossz színház nem színház, a jó igen. Ebbe a SZÍNHÁZBA várják a közönséget, ahol a minőség - mint elcsépelt jelző - garantáltan jelen lesz a következő évadban. A színház hét saját bemutatóval készül. Ebből öt nagyszínpadi, egy gyermek-, egy pedig stúdióelőadás. Az első, amelynek premierje már szeptember 16-án esedékes, Arthur Miller drámája, Az ügynök halála. Ezt követi Székely Csaba Bányászvakság című tragikomédiája, amelyet a kassai Thália Színházzal koprodukcióban állítanak színre, majd Ibsen A nép ellensége című színműve, Shakespeare klasszikusa, a Rómeó és Júlia, végül pedig Heltai Jenő zenés vígjátéka, a Naftalín. Stúdióelőadásként Kathrine Kressmann Taylor levéldrámáját, a Címzett ismeretlent mutatják be, a gyerekeknek pedig Ulrich Hub NyolcInterjúkötet jelent mega rendszerváltozás előtti magyar könnyűzenei életről. Az elmúlt rezsim könnyűzenei életének tíz szereplőjével készült életinteijúkat tartalmazó kötet jelent meg a Nemzeti Kulturális alap Cseh Tamás Programja gondozásában, Hangok és ütemek címmel. A magyar könnyűzenei örökség megőrzése érdekében indított program első éve alatt kutatási céllal készült beszélgetések szerkesztett, lábjegyzeteit változatát rendezték sajtó alá a szerzők, Csatári Bence, Jávorszky Béla Szilárd, Papp Máté és Rozsonits Tamás. „A könnyűzene történetének az oral history módszertana alapján történő gyűjtését és feldolgozását gyakorlatilag a Cseh Tamás Program indította el Magyarországon” - hangsúlyozta Csatári Bence. A történészAtársulat kor a bárkán című meséjével kedveskednek. A Bányászvakság a Stúdióbérletben is szerepel, vendég stúdióelőadásként érkezik Péterfy-Novák Éva Egyasszony című monodrámája, valamint Tasnádi István A fajok eredete című műve. Gyermekeknek szóló vendégelőadásként Romhá- nyi József-Ránki György közkedvelt meséje, a Mekk Elek, az ezermester szerepel a kínálatban. Az előttünk álló évadban is megmaradnak a nagy sikernek örvendő gyerekprogramok, a nyitott napok, amikor a kulisszák mögé is beteTÍZ életút egy kötetben (Képarchívum) újságíró szerint továbbra is feltárásra vár a második világháború előtti magyar könnyűzenei élet története, és nem szabad megállni a rendszerválkinthetnek a látogatók. Ugyancsak folytatódik a művészfilmek vetítése a Vasmacska Filmklubban, kísérleti jelleggel pedig közös tantermi előadássorozatot terveznek a Vekker Műhellyel. A Nemzeti Kulturális Alapnál nyert támogatásnak köszönhetően - Székely Csaba bányásztrilógiája által ihletve - jövő tavasszal „bányászfesztivált”, szimpóziumot rendez a Jókai Színház, kortárs drámaírók részvételével. A fesztiválon a trilógia mindhárom részét láthatja a közönség. A Bányavirágot 2014-ben mutatta be a Jókai Színház, ebben az évadban a tásnál sem. A zenetörténészek mellett a kötetben olvasható életutak érdemesek a múlt és a zene iránt érdeklődő nagyközönség figyelmére is, hiszen az egyes interjúk rengeteget mondanak el többek között a korszak közpolitikái viszonyairól. „Régi vágyamat élhettem ki azzal, hogy ezekkel az emberekkel találkozhattam és beszélgethettem” - fogalmazott Rozsonits Tamás zenész és rockzenei újságíró. A Moby Dick együttes egykori dobosa elmondta azt is: sok esetben az évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott kérdéseit tehette fel az inteijúalanyoknak. A kötetből Bolba Lajos, Csányi Attila, Csiba Lajos, Dinnyés József, Kovács György, Módos Péter, Nemes Nagy Péter, Pentz Zsolt, Vági László és Victor Máté életútját ismerhetik meg az olvasók. A megkérdezettek között zenekarvezetőt, karnagyot, rádiós és televíziós szer(Drozd Milan felvétele) Bányavakságot viszik színre, a trilógia harmadik részét, a Bányavizet pedig a budapesti Pinceszínház hozza el Komáromba. A színház gazdasági helyzetéről szólva Tóth Tibor megjegyezte, hogy 2008 óta nem nőtt a fenntartó Nyitra megyétől érkező normatív támogatás összege, ezért komolyabb beruházást nem is tudnak tervezni. Sok-sok tárgyalásnak köszönhetően annyit sikerült elérniük, hogy szeptembertől 13 százalékkal emelkedett a bérkeretük, így némileg emelni tudják a fizetéseket. kesztőt, „daltulajdonost”, hangmérnököt, a zeneszerzés mellett film- rendezéssel és képzőművészettel is foglalkozó gondolkodót, valamint dzsesszkutatót és bluesszakembert is találni. A kötetből kiderül, hogyan teltek a mindennapok a Magyar Rádió könnyűzenei osztályán, és hogy milyen tényezők határozták meg a Magyar Televízió könnyűzenei kínálatát 1989 előtt. Az olvasó megtudhatja azt is, hogy milyen hosszú lehetett a külföldi turnéra induló szocialista rocksztárok haja. Rozsonits Tamás a tegnapi könyvbemutatón kiemelte azt is: a magyar könnyűzenei örökség megőrzése és archiválása terén „az utolsó órában vagyunk”, rengeteg zene- történeti kincs fog elveszni, ha nem kezdődik meg az egyre rosszabb állapotban fellelhető adathordozók, lemezek és fotók mentése. (MTI) Az elmúlt rendszer rockzenéje
