Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-30 / 202. szám, kedd

KÖZÉLET 2016. augusztus 30.1 www.ujszo.com egyet visszalép Rendőr rendőrnek nem vájja ki a szemét? (SiTA-feivétei) Érsek a hosszabb szerelvények híve Kaliňák DEMECS PÉTER Pozsony. Hosszú évtizedek után változni fog a rendőrség szervezeti struktúrája, a belügyminisztérium belső ellenőrző osztálya, amely a rendőrök bűncselekményeit vizsgálja, átkerül a tárcától a Főügyészséghez. A változást a Híd szorgalmazta, s bár Robert Kaliňák belügyminiszter sokáig ellenezte ezt a lépést, végül visszakozott. A Híd tagadja, hogy ez a lépés politikai üzlet része lenne, mondván: a koalíció csupán teljesíti a kormány programnyilatkozatában szereplő célkitűzéseket. A belügyminisztérium belső el­lenőrzési osztályát gyakran érte kri­tika főleg azért, mert a rendőrök bűncselekményeit vagy az egyenru­hások ellen benyújtott panaszokat saját maguk a rendőrök ellenőrizték. Az osztály ellenőrzi a tűzoltók és he­gyi mentőszolgálat képviselőinek törvényszegéseit is. Kaliňák sokáig elképzelhetetlennek tartotta, hogy a részleg elkerüljön a belügyminiszté­riumtól. Még tavaly novemberben egy saját felméréssel érvelt a jelenle­gi rendszer megtartása mellett. Eb­ben az állt, hogy az európai országok többségében az egyenruhások tör­vényszegéseit ugyanúgy a belügymi­nisztérium alá tartozó osztályok vizs­gálják. „Harminc országot vizsgál­tunk, ebből 25-ben az ellenőrzés a belügyminiszterhez, a minisztérium­hoz tartozik” - mondta Kaliňák. Ilyen rendszer érvényes például Magyar- országon is. Németországban és Franciaországban egy önálló hivatal foglalkozik az egyenruhások által el­követett bűncselekményekkel. Szlo­véniában pedig a speciális ügyész­séghez tartozó nyomozócsoport vizsgálja az egyenruhások bűnözését. A Híd még a parlamenti választá­sok előtt hangoztatta, hogy elkerül­hetetlen a rendőrség fuggetlenítése a politikai hatalomtól. Az, hogy a tár­ca belső ellenőrzését a főügyészség alá kell vonni, a kormány program- nyilatkozatába is bekerült. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint ez a lépés nem politikai üzlet, hanem a prog­ramnyilatkozat teljesítése, a koalíci­ós tárgyalásokon ezeket a követelé­seket prioritásként kezelik, bünte­tőjogi szempontból a főügyészség­nek több kompetenciát kell adni. Mindig jó, ha nem saját magukat el­lenőrzik a rendőrök, hanem ez a le­hetőség más kezében van. Mindezt azért, hogy ne lehessen az ügyeket csak úgy leállítani vagy a szőnyeg alá söpörni, A további javaslatokról még tárgyalunk” - nyilatkozta a múlt hé­ten Bugár. A kormány programnyi­latkozatának értelmében a változá­sok érinthetik a rendőrség vezető tisztségviselőinek kinevezését, s ar­ról is tárgyalnak, hogy a kinevezések vagy menesztések terén nagyobb kompetenciát kapna a parlament vé­delmi bizottsága. Szlovákiában egyébként tavaly 121 rendőr ellen indult eljárás, a leg­gyakrabban hivatali jogkörrel való visszaélés és korrupció miatt. DEMECS PÉTER Pozsony. Aleš Ondrűj, a Régió­iét szóvivője szerint míg az Állami Vasúttársaság (ZSSK) üzemeltette ajáratot, évente körülbelül 790 ezer utasa volt. „A RegioJet piacra lé­pését követően az utasok száma megháromszorozódott. 2015-ben a sárga vonatokkal 2,43 millió ember utazott. A jelenlegi szerelvények­kel csúcsforgalomban már képtele­nek vagyunk ennyi embert elszál­lítani” - közölte Ondrűj. Vélemé­nye szerint a helyzetet tovább bo­nyolította az állam azzal, hogy le­hetőséget adott a diákoknak és a nyugdíjasoknak az ingyenes vona­tozásra. Ez az intézkedés a Regio­Jet járatain csak tavaly 25 száza­lékkal emelte az utasok számát. Az, hogy pontosan milyen intéz­kedést fogadnak el a helyzet meg­oldására, egyelőre nem egyértelmű. A RegioJet bővítené járatainak számát, a leendő közlekedési mi­niszter, Érsek Árpád inkább azt szeretné, ha a jelenlegi szerelvé­nyeket hosszabbítanák meg, bővít­ve ezzel a járatok kapacitását. „Én még nem tárgyaltam a társaság képviselőivel, de kinevezésem után érdeklődni fogok, milyen stádium­ban varnak az egyeztetések” - mondta Érsek. Sokat segítene, ha Pozsonypüs- pöki és Dunaszerdahely között két sínpár lenne, ez a projekt viszont a legoptimistább elképzelések sze­rint minimum hét évet vesz igény­be. „Előbb a tervdokumentációt kell kidolgozni. A projekt előkészítése tíz év, ha ügyesek vagyunk, akkor hét. Addig fontos, hogy felújítsuk a peronokat ezen a vonalon, de egyéb modernizálásra is szükség van” - állítja a leendő miniszter. Megis­mételte, jelenleg nincs elég pénz erre a projektre, ennek ellenére elő kell készíteni, hogy ha sikerül elő­„A projekt előkészítése tíz év, ha ügyesek vagyunk, akkor hét." Érsek Árpád a Pozsonypüspöki és Dunaszerdahely közti sfnpárbővltésről teremteni az anyagi fedezetet, azonnal kezdetét vehesse az épít­kezés. A Komárom és Dunaszerdahely között vonatozóknak így nincs más hátra, mint megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy minimum né­hány hónapig még nem oldódik megahelyzeta sárga vonatokon. Ha a RegioJetnek sikerül is megoldást találnia, akkor a változást csak az új vasúti menetrend hatályosságától, decembertől fogják bevezetni. Nem mindenkit lelkesít a felkelés LAJOS P. JÁNOS A lakosság túlnyomó többsége még mindig büszke a szlovák nemzeti felkelésre, lassan nő azonban azoknak az aránya, akik szerint nem kellene büszkének lenni a fasiszta Tiso-rezsim elleni megmozdulásra. Pozsony. A Focus közvélemény­kutató ügynökség adatai szerint a la­kosság 82 százaléka tartja fontosnak a szlovák nemzeti felkelést, hét évvel ezelőtt, 2009-ben ez az arány csak egy százalékponttal volt jobb. Á felkelés­nek magas a támogatottsága minden Választók az sznf-ről Pirt Büszkének Nem kell kellene büszkének lenni lenni SNS 95 2 KDH 93 7 SMER -SD 92 3 SaS 89 7 0LAN0 - NOVA 85 12 Határozatlan pártválasztók 83 7 Országos átlag 82 10 LSNS 74 13 SME RODINA - Boris Kollár 71 17 Nem választanának 69 18 HÍD 69 20 Adatok %-ban • Forrás: Focus ügynökség párt választói körében, még Marian Kotleba szélsőjobboldali pártja vá­lasztóinak a 74 százaléka is büszke a németek és a szlovák kiszolgálóik el­leni felkelésre. Ez mindenképpen ér­dekes abból a szempontból is, hogy Kotleba már évek óta „küzd” a fel­kelés ünneplése ellen, tavaly például az ünnepre fekete zászlót vont fel a megyei hivatal épületére Beszterce­bányán. A legalacsonyabb a támogatott­ság a Híd választóinak körében, amit az elemzők a magyar nemzetiségű választók magas arányával magya­ráznak. A 69 százalékos támoga­tottság azonban azt jelenti, hogy a magyar választók többsége is elfo­gadja a felkelés céljait. A felkelés legmagasabb támogatottsága az erős nemzeti vonalat képviselő pár­tok választói esetében a legmaga­sabb, mint az SNS, a KDH vagy a Smer. Bár az országos támogatottság még mindig viszonylag magas, azonban a fiatalabbak körében jóval alacsonyabb az átlagnál. A 18-24 éveseknek mindössze 71 %-a büszke a felkelésre, ami 11 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál. Körükben a legmagasabb a felkelés elutasítottsága is - 15%. Az eggyel idősebb korosztály - 25-34 év - már jóval közelebb áll az átlaghoz a 78%- os „büszkeségi” szinttel. A többi korosztály átlag feletti támogatott­ságot mutat. Bizakodó tanárok, kevesebb zeneóra Pesszimista a lakosság NÉMETH VIKTÓRIA A törvény már nem veszélyezteti a magyar iskolák létét, ezért bizakodásra buzdított a pedagógusok szövetsége az országos magyar tanévnyitón. Hanva. Idén a Tornaijához közeli hanvai református templomban ke­rült megrendezésre a szlovákiai ma­gyar iskolák országos tanévnyitó ünnepsége tegnap délelőtt. Jókai Ti­bor, a Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke beszédében kiemelte, hogy az idei évben már nem áll fenn a szlo­vákiai magyar iskolák megszű­nésének a veszélye a közoktatási törvény módosítása miatt, ezért a magyar pedagógusok bizakodva kezdhetik meg az idei tanévet. Azonban negatívumként emelte ki a zenei oktatás megszűnését az első évfolyamban. „Gyarapodott az anyanyelvi órák száma, de sajnos a zenei nevelés rovására. A zenei anyanyelvűnkre nem jutott kötelező tanóra az első évfolyamban” - tette hozzá Jókai Tibor. A rendezvény ökumenikus isten- tisztelet keretében zajlott, amely során Nagy Ákos Róbert reformá­tus esperes elmondta, a magyar kis­iskolák azért vannak bajban, mert manapság egyre kevesebb gyermek születik. Az ünnepség vendége volt Maruzsa Zoltán magyarországi mi­niszteri biztos, aki beszédében megjegyezte: „Magyarország kor­mánya továbbra is figyelemmel kí­séri a szlovák oktatási reformokat”. A tanévnyitón Bárczi Zsófia, a nyitrai Konstantin Filozófus Egye­tem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja hangsúlyozta, hogy a gyermekek magyar iskolába történő beíratása a közösséghez va­ló tartozás erősödése szempontjá­ból is fontos. Az ünnepség keretén belül be­mutatták a pályakezdő pedagógu­sokat, akiknek a rimaszombati nyugalmazott pedagógus, Csúsz Ilona üzenetét tolmácsolták, és azokat a tanulókat, akik idén, a 2016/2017-es tanévben először ül­nek be majd az iskolapadokba. A tanévnyitó a rimaszombati Blaha Lujza Vegyeskórus és a hanvai Tompa Mihály Énekkar közremű­ködésével zajlott, és Tompa Mihály költő síremlékének a koszorúzásá­val zárult. Dinamikus gazdasági növekedés, csökkenő munkanélküliség, növekvő bérek - a Statisztikai Hiva- al elemzései és a kormány- popaganda szerint Szlovákia a legjobban teljesítő gazdaságok közé tartozik az EU-ba. Mit gondol minderről lakosság? Pozsony. „Szlovákiában jelen­leg minden harmadik család egyik fizetéstől a másikig él, vagyis rend­kívül alacsony bevételeiből egyet­len centet sem képes megtakaríta­ni” - nyilatkozta Dominika Ond- rová, a Postabank elemzője. A pénzintézet felmérése szerint rá­adásul egyre nagyobb azok aránya, akik úgy gondolják, az elkövetke­ző időszakban tovább romlik csa­ládjuk anyagi helyzete. Januárban még csak a megkérdezettek 25 szá­zaléka nyilatkozott úgy, hogy a je­lenlegihez képest az elkövetkező időszakban anyagi helyzetének a romlására számít, az arányuk azonban mostanra 33 százalékra nőtt. Javulásra a családok alig ötö­dé számít, ami jelentős visszaesés a korábbiakhoz képest. Dominika Ondrová szerint egyre kevesebben bíznak abban, hogy a kormánynak az elkövetkező időszakban látvá­nyosabb módon sikerül csökkente­nie a munkanélküliséget. Míg ja­nuárban a megkérdezettek csak­nem 40 százaléka bízott abban, hogy az állástalanok aránya az el­következő időszakban tovább csökken, mára az ilyen derülátó vá­laszadók aránya 30 százalékhoz közelít. (mi, TASR) A partizánok köztünk élnek (sita)

Next

/
Oldalképek
Tartalom