Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-27 / 201. szám, szombat

14 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2016. AUGUSZTUS 27. www.ujszo.com Az amerikaiak avokádóimádata miatt ritkulnak a mexikói erdők amerikaiak avokádó iránti rajon­gása és a főleg exportra termelt egzotikus gyümölcs egyre növekvő ára miatt tizedelődnek a fenyőerdők Mexikó középső részén. Az avokádófák nagyjából ugyan­olyan magasságban és éghajlati viszonyok között érzik jól magu­kat, mint a délnyugat-mexikói Michoacán hegyeinek fenyőfái. . A helyi földművesek ezért a hatóságokat kijátszva ültetik el az avokádócsemetéket az erdőkben, ahol aztán fokozatosan visszavág­ják a fenyőket, hogy minél több fényt biztosítsanak a növekvő palántáknak. Mario Tapia Vargas, a mexikói Nemzeti Erdészeti, Földműve­lési és Halászati Kutatóintézet munkatársa szerint egy beérett avokádókertnek csaknem kétszer annyi a vízigénye, mint egy viszonylag sűrű erdőnek, ami azt jelenti, hogy kevesebb víz jut el Michoacán legendás kristálytiszta hegyi patakjaiba, amelyektől az erdők és az állatok függenek A Greenpeace mexikói részlege szerint a mezőgazdasági vegyszerek fokozott használata és az avokádók becsomagolásához, illetve elszállításához szükséges nagy mennyiségű fa, valamint egyéb tényezők mind negatív hatással lehetnek a környezetre és a helyiek jólétére. A mexikói földművesek azonban sokkal jobban profitálnak az avo­kádófa gyümölcséből, mint bár­mely más termésből. A mexikói Nemzeti Erdészeti, Földművelési és Halászati Kutatóintézet 2012- es jelentése szerint 2001 és 2010 között megháromszorozódott az avokádótermelés Michoacánban, az Egyesült Államokba irányuló export azonban tízszeresére nőtt ez idő alatt. A Kínába irányuló export pedig nagyjából 200 százalékkal nő évente. A jelentés szerint a 2000 és 2010 közötti időszakban éventé csaknem 690 hektárnyi erdőte­rület vált az avokádótermesztés áldozatává. A hatóságok fellé­pése miatt azonban az erdőirtás mértéke lassulni kezdett az utóbbi időben. (MTI) A fokozatos erdőirtás Michoacánban a Kanadából érkező pompás király­lepkék téli rezidenciáira is fenyegetést jelent (Fotók: sita/ap) Haj tincsek rejthetik a lázadóinak egyik utols< Haj tincsek rejthetik a Bounty angol ha­dihajó zendülőinek egyik utolsó titkát, amelynek megfejté­sében a legkiválóbb brit törvényszéki genetikusok nyújta­nak segítséget. A Bounty legénysé­gének egy része Fletcher Christian első tiszt vezetésével 1789. április 28-án lázadt fel William Bligh kapitány ellen, akit 18 hű matrózával, némi vízzel és élelemmel csónakba rak­tak és sorsukra hagytak a Csendes­óceánon. A lázadók visszatértek A tincseket egy brit gyűjtő özvegye ajándé­kozta a kaliforniai intézménynek. Tahitira, ahol előtte állomásoztak, többen közülük azonban Chris­tian vezetésével tovább mentek a Pitcairn-szigetre. Tudták, hogy Anglia expedíciót fog indítani az elfogásukra, de úgy vélték, a távo­li szigeten nem találják meg őket. Mind a mai napig élnek ott leszár­Fletcher Christian mazottaik. 2013-ban a kaliforniai Pitcairn Study Center hozzájutott egy fémdobozhoz, benne tíz haj­tinccsel, valamint egy zsebkendő­höz, amely állítólag az egyik zen- dülő, William McCoy lányáé volt. A tíz copfocskából hét tartozott a feltételezések szerint a lázadókhoz, három pedig polinéziai nőkhöz, akik 1789 szeptemberében Tahi­tiról a Pitcairn-szigetre indultak a felkelőkkel. A tincseket egy brit gyűjtő özvegye ajándékozta a ka­liforniai intézménynek, férje a Sothebys egyik aukcióján jutott hozzájuk 2000-ben. A copfok eredetét mindeddig nem sikerült bizonyítani, a londoni Kings College kutatói azonban a legmodernebb DNS-vizsgálatok révén azt remélik, kiderülhet végre, hogy valóban a lázadóké voltak-e. „Ha a vizsgálatok bizonyítják, hogy igen, az lesz a zendülők lé­tezésének egyetlen kézzel fogható bizonyítéka. A szigeteken mind­össze egyikük, John Adams sírja ismert, a többi nyolc hajós marad­ványainak hollétéről csak speku­A Bounty másolata. 1961-ben kés; Mayer filmstúdió megbízásából a L film számára. Úgy tervezték, hogy hasonlóan a Bounty II-t is elégetik - aki Fletcher Christiant játszotta e dályozta. 1965-ben a háromárbóci Saint Petersburg kikötőjébe szállítc rakcióként szolgált. Többször cser« filmben is feltűnt (például A Karib- alkotásokban), míg 2012 októberé elsüllyesztette. Egy alaszkai falut költözésre kényszerít a klímaváltozás Egy őslakos megroggyant háza Shishmaref nyugati részén. 2005-ben egy vihar sodorta le a partra, (tasr/ap) % egész alaszkai falut költözés­re kényszerít a klímaváltozás okozta tenger- szint-emelkedés: az inupiatok lakta település lesz az első az Egyesült Ál­lamokban, amelyet áttelepítenek az éghajlatváltozás miatt. Az Egyesült Államokat és Orosz­országot elválasztó Bering-szoros térségének egyik szigetén fekvő Shishmaref partvonala csaknem három méterrel csökken évente. Az amerikai kongresszus mellett működő számvevőszék (GAO) je­lentése szerint Shishmaref egyike azon több tucat, őslakosok lakta te­lepülésnek Alaszkában, amelyekre egyre nagyobb fenyegetést jelente­nek a globális felmelegedés okozta áradások és az erózió. A kormány szerint az érintett települések egy része fontolgatja a költözést. Shishmaref lakói, akik az inupiat törzsbe tartoznak, a múlt héten szavaztak a 650 fős közösség elköl­tözéséről, és a lakosság többsége a költözésre szavazott. Az áttelepülés ügyében már 2002-ben is tartottak szavazást, ám a kezdeményezés ak­kor megtorpant. Shishmaref lakói, akik az inupiat törzsbe tartoznak, a múlt héten szavaztak a 650fős közösség elköltözéséről A falu átköltöztetésének költsé­geit 180 millió dollárra becsülik, amihez állami, valamint szövetségi támogatást is próbálnak szerezni a helyi hatóságok. A település illetékese szerint arról egyelőre nem született döntés, hogy hova költözik a falu. Jelen­leg két szabad szárazföldi terület között vacillálnak a lakók. A 18 négyzetkilométeres sziget keve­sebb mint nyolc kilométerre fek­szik az amerikai kontinenstől, és gazdasága elsősorban halászatra és vadászatra épül. A kutatók szerint a Shishmaref partvonalát sújtó erózió oka, hogy a globális felmelegedés elolvasztja a tengeri jeget, amely egykor pajzs­ként védte a szigetet a pusztító hul­lámoktól. A permafroszt - állandó­an fagyott talaj - pedig ugyancsak olvad. A falu már számos épületet arrébb költöztetett a part menti te­rületekről, és védőgátat is kiépített, amely azonban mérsékelt sikerrel működik. Az amerikai belügyminisztérium idén márciusban bejelentette, hogy 6,5 millió dollárral támo­gatja az őslakos közösségeket a klímaváltozáshoz való alkalmazko­dásban. Az elmúlt két évben több mint 140 törzs és törzsi szervezet kapott kormányzati támogatást a globális felmelegedés hatásainak orvoslására. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom