Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-27 / 201. szám, szombat
14 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2016. AUGUSZTUS 27. www.ujszo.com Az amerikaiak avokádóimádata miatt ritkulnak a mexikói erdők amerikaiak avokádó iránti rajongása és a főleg exportra termelt egzotikus gyümölcs egyre növekvő ára miatt tizedelődnek a fenyőerdők Mexikó középső részén. Az avokádófák nagyjából ugyanolyan magasságban és éghajlati viszonyok között érzik jól magukat, mint a délnyugat-mexikói Michoacán hegyeinek fenyőfái. . A helyi földművesek ezért a hatóságokat kijátszva ültetik el az avokádócsemetéket az erdőkben, ahol aztán fokozatosan visszavágják a fenyőket, hogy minél több fényt biztosítsanak a növekvő palántáknak. Mario Tapia Vargas, a mexikói Nemzeti Erdészeti, Földművelési és Halászati Kutatóintézet munkatársa szerint egy beérett avokádókertnek csaknem kétszer annyi a vízigénye, mint egy viszonylag sűrű erdőnek, ami azt jelenti, hogy kevesebb víz jut el Michoacán legendás kristálytiszta hegyi patakjaiba, amelyektől az erdők és az állatok függenek A Greenpeace mexikói részlege szerint a mezőgazdasági vegyszerek fokozott használata és az avokádók becsomagolásához, illetve elszállításához szükséges nagy mennyiségű fa, valamint egyéb tényezők mind negatív hatással lehetnek a környezetre és a helyiek jólétére. A mexikói földművesek azonban sokkal jobban profitálnak az avokádófa gyümölcséből, mint bármely más termésből. A mexikói Nemzeti Erdészeti, Földművelési és Halászati Kutatóintézet 2012- es jelentése szerint 2001 és 2010 között megháromszorozódott az avokádótermelés Michoacánban, az Egyesült Államokba irányuló export azonban tízszeresére nőtt ez idő alatt. A Kínába irányuló export pedig nagyjából 200 százalékkal nő évente. A jelentés szerint a 2000 és 2010 közötti időszakban éventé csaknem 690 hektárnyi erdőterület vált az avokádótermesztés áldozatává. A hatóságok fellépése miatt azonban az erdőirtás mértéke lassulni kezdett az utóbbi időben. (MTI) A fokozatos erdőirtás Michoacánban a Kanadából érkező pompás királylepkék téli rezidenciáira is fenyegetést jelent (Fotók: sita/ap) Haj tincsek rejthetik a lázadóinak egyik utols< Haj tincsek rejthetik a Bounty angol hadihajó zendülőinek egyik utolsó titkát, amelynek megfejtésében a legkiválóbb brit törvényszéki genetikusok nyújtanak segítséget. A Bounty legénységének egy része Fletcher Christian első tiszt vezetésével 1789. április 28-án lázadt fel William Bligh kapitány ellen, akit 18 hű matrózával, némi vízzel és élelemmel csónakba raktak és sorsukra hagytak a Csendesóceánon. A lázadók visszatértek A tincseket egy brit gyűjtő özvegye ajándékozta a kaliforniai intézménynek. Tahitira, ahol előtte állomásoztak, többen közülük azonban Christian vezetésével tovább mentek a Pitcairn-szigetre. Tudták, hogy Anglia expedíciót fog indítani az elfogásukra, de úgy vélték, a távoli szigeten nem találják meg őket. Mind a mai napig élnek ott leszárFletcher Christian mazottaik. 2013-ban a kaliforniai Pitcairn Study Center hozzájutott egy fémdobozhoz, benne tíz hajtinccsel, valamint egy zsebkendőhöz, amely állítólag az egyik zen- dülő, William McCoy lányáé volt. A tíz copfocskából hét tartozott a feltételezések szerint a lázadókhoz, három pedig polinéziai nőkhöz, akik 1789 szeptemberében Tahitiról a Pitcairn-szigetre indultak a felkelőkkel. A tincseket egy brit gyűjtő özvegye ajándékozta a kaliforniai intézménynek, férje a Sothebys egyik aukcióján jutott hozzájuk 2000-ben. A copfok eredetét mindeddig nem sikerült bizonyítani, a londoni Kings College kutatói azonban a legmodernebb DNS-vizsgálatok révén azt remélik, kiderülhet végre, hogy valóban a lázadóké voltak-e. „Ha a vizsgálatok bizonyítják, hogy igen, az lesz a zendülők létezésének egyetlen kézzel fogható bizonyítéka. A szigeteken mindössze egyikük, John Adams sírja ismert, a többi nyolc hajós maradványainak hollétéről csak spekuA Bounty másolata. 1961-ben kés; Mayer filmstúdió megbízásából a L film számára. Úgy tervezték, hogy hasonlóan a Bounty II-t is elégetik - aki Fletcher Christiant játszotta e dályozta. 1965-ben a háromárbóci Saint Petersburg kikötőjébe szállítc rakcióként szolgált. Többször cser« filmben is feltűnt (például A Karib- alkotásokban), míg 2012 októberé elsüllyesztette. Egy alaszkai falut költözésre kényszerít a klímaváltozás Egy őslakos megroggyant háza Shishmaref nyugati részén. 2005-ben egy vihar sodorta le a partra, (tasr/ap) % egész alaszkai falut költözésre kényszerít a klímaváltozás okozta tenger- szint-emelkedés: az inupiatok lakta település lesz az első az Egyesült Államokban, amelyet áttelepítenek az éghajlatváltozás miatt. Az Egyesült Államokat és Oroszországot elválasztó Bering-szoros térségének egyik szigetén fekvő Shishmaref partvonala csaknem három méterrel csökken évente. Az amerikai kongresszus mellett működő számvevőszék (GAO) jelentése szerint Shishmaref egyike azon több tucat, őslakosok lakta településnek Alaszkában, amelyekre egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a globális felmelegedés okozta áradások és az erózió. A kormány szerint az érintett települések egy része fontolgatja a költözést. Shishmaref lakói, akik az inupiat törzsbe tartoznak, a múlt héten szavaztak a 650 fős közösség elköltözéséről, és a lakosság többsége a költözésre szavazott. Az áttelepülés ügyében már 2002-ben is tartottak szavazást, ám a kezdeményezés akkor megtorpant. Shishmaref lakói, akik az inupiat törzsbe tartoznak, a múlt héten szavaztak a 650fős közösség elköltözéséről A falu átköltöztetésének költségeit 180 millió dollárra becsülik, amihez állami, valamint szövetségi támogatást is próbálnak szerezni a helyi hatóságok. A település illetékese szerint arról egyelőre nem született döntés, hogy hova költözik a falu. Jelenleg két szabad szárazföldi terület között vacillálnak a lakók. A 18 négyzetkilométeres sziget kevesebb mint nyolc kilométerre fekszik az amerikai kontinenstől, és gazdasága elsősorban halászatra és vadászatra épül. A kutatók szerint a Shishmaref partvonalát sújtó erózió oka, hogy a globális felmelegedés elolvasztja a tengeri jeget, amely egykor pajzsként védte a szigetet a pusztító hullámoktól. A permafroszt - állandóan fagyott talaj - pedig ugyancsak olvad. A falu már számos épületet arrébb költöztetett a part menti területekről, és védőgátat is kiépített, amely azonban mérsékelt sikerrel működik. Az amerikai belügyminisztérium idén márciusban bejelentette, hogy 6,5 millió dollárral támogatja az őslakos közösségeket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Az elmúlt két évben több mint 140 törzs és törzsi szervezet kapott kormányzati támogatást a globális felmelegedés hatásainak orvoslására. (MTI)
