Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-26 / 200. szám, péntek

www.ujszo.com | 2016. augusztus 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Hidas népámítás Bugár szépen átveszi MOLNÁR IVÁN A Híd választóinak egy ré­sze azzal védte a jobbol­dali párt parlamenti vá­lasztásokat követő le- paktálását a populista Smerrel, hogy Bugár majd észhez téríti Ficót, így a második Fico-kabinet baloldali ki­lengései nem ismétlődnek meg. Eh­hez képest a harmadik F ico-kabinet- ről már fél évvel a választások után kiderült, hogy egy maffiaállam ki­építésén dolgozik, Bugár pedig ehhez nem csupán asszisztál, hanem telje­sen átveszi Fico populista, baloldali érvelését. „Veszteséges, évente százak korai elhalálozásáért felelős, nincs jövője, az állam mégis 90 millió euróval tá­mogatja évente. Mi az?” - tettük fel a kérdést olvasóinknak tavaly augusz­tusban. A helyes válasz: a felső-nyit- rai szénbányák. A hatalmas veszte­ségekkel dolgozó privigyei Felső- nyitrai Bányatársaság csaknem 3600 embert foglalkoztat. A Smer ezért Fico baloldali populista érvelését „morális” kötelességének tartotta, hogy szociális okokból az adófizetők pénzén tartsa fenn a veszteséges cé­get. Fico persze azt nem árulta el a választóinak, hogy a cégnél az egy alkalmazottra jutó havi bérköltségek meghaladják az 1700 eurót, vagyis nagyobbak, mint a legnagyobb szlo­vákiai bankoknál. Ráadásul a lakos­ság 90 millió euróval dotál egy olyan ágazatot, amely évente nagyjából 300 idő előtti elhalálozásért és több ezer légúti megbetegedésért felelős. Hogyan reagált erre a Híd tavaly? „Nincs értelme művileg fenntartani munkahelyeket a bányászatban, csak mert így szoktuk meg” - tolmácsolta a Híd véleményét Matej Kováč, a párt akkori szóvivője. Mit ígért a párt a választási programjában? „Nem fogjuk kerülni a népszerűtlen intéz­kedéseket. Bár a populista intézke­dések vonzónak tűnhetnek, az ország hosszú távú fejlődése érdekében gyakran fájdalmas gazdasági refor­mokra van szükség” - áll a Híd Pol­gári Víziójában. Ma erről már egé­szen másképp gondolkodnak., A sajtóban korábban megjelent infor­mációkkal ellentétben, amelyek sze­rint a vajáni hőerőművet idén bezár­ják, az erőmű 2017-ben is működni fog. A változás Jakab Elemér hidas parlamenti képviselőnek és a Híd el­nökének, Bugár Bélának is köszön­hető, akik az elmúlt évben intenzíven dolgoztak azon, hogy ne szűnjenek meg a régióban a munkahelyek” - áll a Híd szerdai propagandahírében. Mi a különbség a Felső-nyitrai Bánya- társaság és a vajáni hőerőmű között? Az előbbi 3600, az utóbbi közvetle­nül csupán 118, a beszállítóin ke­resztül további, legfeljebb 250 em­bert foglalkoztat. Mindkettő milliós veszteségekkel dolgozik, és csak az adófizetőktől beszedett pénzből ké­pesek őket megmenteni, ráadásul mindkettő a legnagyobb környezet­szennyezők közé tartozik. Egy egé­szen kicsi különbség azonban mégis van a kettő között. A vajáni hőerőmű ugyanis a magyarok által lakott régi­óban található, a megmentése a Híd­tól így akár „nemzeti tettként” is ér­tékelhető. Más kérdés persze, hogy a nem egész 400 dolgozóból mennyi is a magyar. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a Híd lassan, de biz­tosan idomul a Smerhez, a baloldali népámításra fogékony szlovákiai magyar választóknak így már nem kell szlovák pártokra szavazniuk, elég, ha Bugárt karikázzák. NEM, MINISZTER ÚR, MI IGEN ELMARADOTT VIDÉK VAGYUNK, NINCSENEK POKÉMONOK. DE MUNKANÉLKÜLIT TALÁLNAK AKÁRMENNYIT (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Hatkarikás pillanatok LAMPL ZSUZSANNA jegyzet személyes műfaj, és most az egyszer tény­leg nagyon személyes leszek. Kezdjük az olimpiával, ami a családunkban mindig nagy nézettségnek örvendett. Most viszont csak a szlovák köztévé közvetítését figyelhettük, így sok mindenről lemaradtunk, például a vívósportról, pedig ahhoz különösen kötődünk. S nagyon hiányzott a ma­gyarországi sportriporterek közvetí­tési stílusa. Mert a hazaiak, egy kivé­tellel, szerintem katasztrofálisak, és a szerkesztéssel is voltak problémák. Például a női kajak négyesek ered­ményhirdetésekor, abban a pillanat­ban, amikor a magyar csapat felállni készült a dobogó legfelső fokára, be­vágnak egy beszélgetést a friss ezüstérmes férfi kajak négyesünkkel (a háttérben hallatszik a magyar himnusz). Tudom, hogy ez a mi ér­münk, és prioritást élvez, de ezt a be­szélgetést lehetett volna néhány per­cet halasztani, és az említett ered­ményhirdetést követő „üres” idő­szakban bevágni, amikor egyébként is csak a győztesek vízbe csobbaná- sát és könnyeit ismételgették. Mintha nem tudnák, hogy azért vagyunk itt néhány százezren, akik a magyaror­szági sportolóknak is drukkoltunk, és szerettük volna látni a dobogós pilla­natokat, pláne, hogy mi is fizetünk szolgáltatói díjat a köztévének. Aztán vége az inteijúnak, visszakapcsolnak az eredményhirdetésre, és a riporter mindenről hablatyol, csak a képer­nyőn még mindig látható magyar aranylányokról nem. Hát ennyit a hi­ányolt szakmaiságról. Most az érmekről. Magyarország kis ország, de nagyot teljesített. Szlovákia is kis ország, de én úgy gondolom, mi is örülhetünk. A komáromi-somoijaí-pöstyéni kaja­kos fiúk ezüstje az én szememben aranyat ér, és tényleg példaképe a „generációk” összefogásának, ami­kor a fiatal erő és robbanékonyság társul az idősebbek tapasztalatával és«* bölcsességével, na nem mintha nekik már nem lenne erejük! És különösen értékes nekem Matej Tóth aranya, mert ő az én kedves tanítványom volt. Egyszer kommunikációs gya­korlaton épp a bókolásról volt szó. A diákoknak őszinte, szívből jövő bó­kot kellett mondaniuk a padszom- szédjuknak. Matejnek nem jutott padszomszéd, mire megkérdezte, megsértene-e, ha én lennék a páija. És akkor nagyon szép dolgot mon­dott nekem, amit a többiek egyetér­tésükjeiéül megtapsoltak. Máig meghatódom tőle. De nem írom le, mert bár ajegyzet személyes műfaj, azért nem akarom, hogy dicsekvés­nek hasson. Pláne, hogy most jön a csúcs. Az olimpia alatt ugyanis megér­kezett az első unokám. Egy ilyen sportos családban, országos tőrvívó­bajnok anyuka, élsakkozó apuka, sokszoros országos sakkbajnok nagybácsi, sporttudor nagyapa, nem is jöhetett volna jobbkor. Égy új em­ber mindig új világrész). Most ő a hatodik karika. Miért nem kevesebb az állástalan? LAJOS P. JÁNOS em sikerült az utóbbi hónapokban érdemben csökkenteni Szlovákiában a munkanélküliséget, pedig egyre több a sza­bad munkahely. Júliusban országosan mindössze 0,01 szá­zalék volt a csökkenés, és még a magas munkanélküliséggel küszködő járásokban is, mint a Rimaszombati vagy a Rozsnyói, csak néhány tized százalékponttal esett vissza. A munkaadók már azt követe­lik, hogy a kormány enyhítse a harmadik országokból érkező munka- vállalók alkalmazásának feltételeit, mert nincs kit a gyártósorok mellé állítani. A cégek képviselői elsősorban az ukrán és szerb vendégmunká­sokra számítanak, mert a nyelvi akadály viszonylag könnyen leküzdhe­tő. Országos szinten július végén több mint 3 8 ezer állás volt betöltetlen, még az ország leszakadó régióiban, a legrosszabb helyzetben lévő járá­saiban is legalább egy-két száz embernek tudnának azonnal állást bizto- sitani. A legtöbb szabad helyre jellemzően alacsonyabb - általános-vagy alacsonyabb középfokú - képzettséggel rendelkező embereket keresnek: a 3 8 ezerből 10 ezer csak alapfokú, további 11 ezer pedig csak szakisko­lai végzettséget igényel. Jellemzően gyártósor melletti munkáról van szó, de például képzettséget nem igénylő segédmunkási állásból is közel 5 ezer volt betöltetlen július végén. A szakszervezetek - és részben a kormány—szerint is az egyik ok, amiért nem sikerül ezeket az állásokat betölteni, a viszonylag alacsony fizetés. Ezért emelte évek óta jelentősebb ugrásokkal a minimálbért a Smer-kormány, és fogja emelni várhatóan a jelenlegi kormány is. A leg­elmaradottabb járások helyzetét azonban ezzel nem fogják megoldani, sőt, egyes esetekben csak növelni a bajt. A minimálbér kitermelése ugyanis sokszor a kis, helyi vállalkozóknak okozza a legnagyobb prob­lémát, akiknél a termelés kis forgalom mellett viszonylag kicsi hozzá­adott értéket termel. Tehát az autószerelőt, a gazdát, a fodrászműhelyt, amely esetleg helyben alkalmaz néhány embert. A leszakadó régiókban ugyanis az alacsony fizetés csak az egyik oka a munkanélküliek demotiváltságának. Az állások visszautasításának okai közé sorolhatjuk, hogy a 30-40 kilométeres távolságban lévő munka­helyre is sokszor 1-2 órát kell utazni, még akkor is, ha a cég által biztosí­tott busszal utazik. A leszakadó régiók eldugott falvaiból gyakran csak saját kocsival járhatnak munkába, ami viszont nincs. A legrosszabb helyzetben lévőknél komoly gond az uzsora és az eladósodottság is, ami elviszi a viszonylag alacsony fizetés nagy részét. Az évek óta munka nélkül élők munkavégzési készségeinek felfrissítése pedig egy külön dolgozatot igényelne - ugyanis jelenleg ők teszik ki a mintegy 297 ezer munkanélküli felét. Gondot jelent azonban a magasabb képesítést igénylő állások betölté­se is, itt az előbbi problémák mellét társul a tartósan munkanélküliek alacsony képzettségi szintje, és - elsősorban a szakiskolákban folyó - oktatás nem megfelelő struktúrája. A diákok nem azt tanulják, amire a munkavállalónak szüksége van. Nem indult el teljesen rossz úton a kormány azzal, hogy minden régi­óra saját tervet készít a munkanélküliség csökkentése, a régió felzárkóz­tatása érdekében. Azt azonban tudnia kell, hogy ha nem kezd el helyben foglalkozni a munkanélküliekkel, és nem úgy, hogy kizárja őket a mun­kanélküliek nyilvántartásából, hanem úgy, hogy akár egyénenként, a ré­gió fejlesztésével, hazai és külföldi vállalkozók letelepítésével párhuza­mosan megpróbál egyfajta „karriertervet” készíteni számukra, akkor nem fog jelentős eredményeket elérni. Ha ez nem sikerül, akkor tényleg csak az ukrán és szerb vendégmunkások maradnak, akik hajlandók ezért a pénzért is hetekig távol lenni otthonról. FIGYELŐ Tananyag lesz a terrortámadás A terrorfenyegetettség miatt meg­erősítik a francia iskolák védelmét a jövő heti tanévkezdéstől. A csendőrség több mint 3 ezer tarta­lékosát mozgósítják jövő csütör­tökön a 64 ezer oktatási intézmény közelében, és a teljes tanévben megerősített járőrök fogják fel­ügyelni az iskolákat. Az egyik fő intézkedés, hogy a gyerekeknek kötelezően évi három biztonsági gyakorlatot tartanak - eddig évente kétszer riasztást szi­muláltak. Most az egyik gyakorlat terrorista behatolásra és merény­letre készíti fel a diákokat, továbbá elsősegély tanfolyamokon kell részt venniük. Az iskolák többségében térfigyelő kamerákat szereltek fel és minden belépő személyazonosságát ellen­őrzik. A kormány médiakam­pánnyal próbálja biztosítani a szü­lőket arról, hogy a példa nélküli fenyegetettség ellenére biztonság­ban kezdődhet meg az új tanév. Az oktatási miniszter azonban kizárta azt a lehetőségét, hogy valamennyi iskolában biztonsági őröket alkal­mazzanak. „Az intézmények kö­rülijárőrszolgálat elegendő válasz a kihívásra, hiszen az iskolák nem nyitottak a nagyközönség előtt, mint például az üzletek” - mondta a miniszter. Tavaly 147-en, idén 90-en vesztették életüket Francia- országban az Iszlám Állam terror- támadásaiban. A terrorszervezet külön is megfenyegette a tanárokat francia nyelvű magazinjában, a Dar-al-Islamban. A francia taná­rokat , Allah ellenségeinek” ne­vezték, amiért a szekularizációt (az állam és egyház szétválasztását) tanítják, ezért a tanárok megölésé­re szólítottak fel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom