Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-24 / 198. szám, szerda
141 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. augusztus 24. I www.ujszo.com A Jázmin éneklőcsoport - a falu összetartó ereje A battyániak vendégszeretete, kitartása és közösségépítő ereje messze földön ismert (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT A Bodrogköz keleti csücskében élő battyániakat már hosszú évek óta a környék egyik legösszetartóbb közösségeként ismerik az emberek. Ff.flV.Tl A faluban működő Jázmin éneklőcsoportot is hasonló jellemzőkkel illetik, hisz aktív részesei a helyi hagyományőrzésnek, a magyar kultúra ápolásának. A Jázmin éneklőcsoport 2007. június 14-én alakult, a helyi Csema- dok-alapszervezet égisze alatt működik. A falusiak régi álma vált valóra, a megvalósításhoz nagyban hozzájárult a csoport későbbi szakmai vezetője, Ripcsu Kocsis Klaudia is. „Többen vannak, akik a kezdetektől fogva velünk énekelnek, de nincs hiány a fiatalabbakból sem. Most húszán vagyunk” - mondta Kocsis Mária, a Jázmin éneklőcsoport vezetője. A repertoár folyamatosan változik, mindig valami újat próbálnak nyújtani a közönségnek. Legutóbb a battyáni falunapon léptek fel „Főleg helyi és környékbeli népdalokat adunk elő, persze szívesen énekeljük más tájegységek dalait is. Mivel a szakmai vezetőnk már ötödik éve anyasági szabadságon van, a próbákat Szakács Ilona vezeti” — nyilatkozta Kocsis Mária. Állandó résztvevői a helyi és a környékbeli rendezvényeknek. „Az évek során jól összekovácsolódtunk. Nemcsak éneklünk, ha kell, sütünk-főzünk, vagy káposztát töltünk. Fellépünk a környező falvak falunapi rendezvényein, de a Bodrogközi Nép- művészeti Fesztiválon is. Nagy eredményként könyvelhetjük el a 4. Latorca Menti Folklórfesztivál megrendezését, amely idén szeptember 10-én lesz. Szívügyünk, hogy a gyermekekkel megismertessük a népi hagyományokat, évente kétszer kézműves-foglalkozásokat tartunk, fánkot sütünk és teát főzünk a gyerekeknek és a szülőknek” - magyarázta a csoportvezető, végezetül azt mondta, a fiataloknak is szívügyük a hagyományőrzés, szerinte már csak ezért is megéri ez a sok munka. Legközelebb a szentmáriai népdalkört mutatjuk be. Értékek a Zöldvár alatt SZÁSZI ZOLTÁN Nógrád és Hont megye találkozásánál, a Korponai hegység lábánál, egy vulkanikus hegy tetején éllt egyszer egy erődítés, úgy hívták, Zöldvár. ebovce; A váracska alatt volt régen Györgymártonfalva, szépen odahúzódva a várhegy alá, s benne dolgos földműves, szőlőművelő emberek laktak. Mígnem a tatár hordák fel nem dúlták ezt a vidéket is, elpusztítva mindent, porig rombolva várat, falut. Vár alatt kis falu A falu újjáépült, 1272-ben Csáb néven szerepelt már az okiratokban, de a vár, amely valószínűleg a kora középkor tipikus várai közé tartozhatott - gerendafalú, kőből rakott öregtomyos épület lehetett - úgy elpusztult, hogy mára nyoma sem maradt. A régi falu nyomait olykor még felszínre veti az ásó, cserépdarabok, vastárgyak bármikor kifordulnak a földből Csáb község Györgymár- tonpartalja részén, bizonyítva, hogy itt egykor település volt. A helyi regék szerint rablófészeknek használt Zöldvár helyen állítólag még bő száz évvel ezelőtt látni lehetett némi falmaradványokat, de azokat aztán elhordták a házak, a pincék építéséhez, ma már csak egykori kalandor kincsvadászok fúrta gödrök vannak a vár helyén. A vár történelméről keveset tudni, de az valószínűsíthető, hogy a Hont-Pázmány nemzetség építette, és feltételezhető, hogy még a befejezése előtt elpusztult. Lejkozefebb a szkíabonyai Mikrzálfi-fiázal mulatjuk be. Tájoló Csáb községbe a Losoncot Ipolysággal összekötő 75-ös főúton lehet eljutni. Helyben alapvető turisztikai szolgáltatás várja az utazókat. Nyugodt, békás táj Mint általában minden bortermő vidék, Csáb környéke is szinte bu- kolikusan szép. A patakvölgyek fölötti domboldalakon még ma is sok helyen van szőlőültetvény, néhány évtizeddel ezelőtt ez a vidék a szlovákiai bőrgyártás egyik fellegvára volt, s ma is igen jó borászatok, hangulatos pincék vannak errefelé, finom, karakteres borokat készítenek. A lekopott vulkanikus hegység szelíd lejtői kiváló termőtalajt, a mikZöldvár alatti dűlő, az egykori faluhely (a szerzó felvétele) roklíma pedig jó feltételeket biztosít a borászathoz. Csáb környékén vulkanikus, négyes fokozatú védettséget élvező természetvédelmi terület is van, a Krehora, amely bő tizenöt hektárnyi területen egy olyan sziklás, erdei sztyeppés növénytársulást őrzött meg, amely jelenleg a tudományos kutatást és a turisztikát szolgálja. A környéken vannak még ehhez hasonló természetvédelmi ritkaságok, például a Kőkeszi Kőhegy, a fehérkúti (Príboj) Kőasszony, egy négy méter magas, preparálódott vulkanikus szikla- tömb, vagy a Kékkői Erdőssztyepp, amely ritka, melegtűrő növénytársulásokat őrzött meg. Aki Csáb környékén szeretne gyalogtúrákat végigjárni, azt bőséges és páratlan látnivaló fogadja. Palócország kutatója Csáb község arról is nevezetes, hogy itt született 1784-ben a palócok egyik igen jeles kutatója, Szeder Fábián bencés pap, újságíró, néprajzkutató, helytörténész, nyelvész, akinek irodalmi és újságírói munkássága igen széles körű, és máig nem tárták fel teljesen. Helyben civil szerveződés is viseli a nevét, tiszteletére évente emlékünnepséget, zenei fesztivált szerveznek. Nagy becsben tartják Szeder Fábiánt. Ä jeles szülöttnek - a település igen impozáns méretű római katolikus templomának falán - 1984-ben emléktáblát is avattak. A templom egyébként - amelynek Szűz Mária a védőszentje, a késő barokk vidéki egyházi építészet egyik remeke - gróf kékkői Balassa Pál nagyvonalú támogatásával épült, méretei pedig akár egy városi plébániatemplomét is túlszárnyalják, és belső díszítése is igen gazdag. Ilyenkor, a közelgő szüret idején is érdemes ellátogatni erre a vidékre, amely nem csak a nevében „csábító”.
