Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-20 / 195. szám, szombat

ÍI^ SZALON ■ 2016. AUGUSZTUS 20. www.ujszo.com A sör régóta előkelő, ha nem kitüntetett helyet foglal el a folyékony örömök között. Mucha At­tila nemrég egy páratlan, sok ol­vasó fantáziáját és ízlelőbimbóit megmozgató könyvvel jelentke­zett, amely az otthoni sörfőzés mikéntjét hivatott bemutatni. A könyvről, a sörfőzés szépségeiről és további munkáiról is kérdeztük a fiatal írót. Kezd egyre elterjedtebbé válni a házi jellegű, házi készítésű szörp, sajt, fagylalt és sorolhatnám. A nemrég az Athenaeum Kiadó­nál megjelent Konyha, sör, főzés című könyved az otthoni sörfőzés vegykonyhájába vezet be. Szép­íróként honnan jött ez az ödet? Egyebek mellett irodalomról be­szélgettünk Szabó Tiborral (a kiadó igazgatója - a szerk.) egy-egy korsó sör mellett, amikor arról meséltem neki, hogy otthon, a konyhában főzök sört, és hogy hiába van szám­talan erről szóló kiadvány, egyik sem a sörfőzés könnyed oldalát mutatja meg, hanem a legmélyebb bugyrait, terjedelmes szakszöveg kíséretében. Itt jött képbe a szép­írói hajlamom: úgy szerettem vol­na a sörfőzésről írni, hogy az olvasó közben szórakozzon is. Az eddigi visszajelzések alapján hogy látod: sikerült? Eddig két bemutatót tartottunk, egyet Gombaszögön, egyet Bu­dapesten, és elmondhatom, a kö­zönség mindkét alkalommal jól szórakozott. Egy irodalmi esten, könyvbemutatón mindig azt figye­lem, hányszor és milyen hangosan . nevetnek az emberek, és eddig ezt teljesen kimaxoltuk, olyan volt az egész, mint egy hatalmas asztal- társaság. A későbbi visszajelzések alapján is elégedett vagyok, elértük az olvasóknál, amire számítottam: szívesen nézik a fotókat, felnevet­nek egy-egy rész olvasása közben, miközben végig komoly dolgokat tudnak meg a sörfőzésről, a sörkor­csolyákról, a sörös játékokról. Az otthoni pálinkafőzés még hagyj án, de miért vegye a farad­A saját sör az saját sör Beszélgetés Mucha Attila íróval ságot egy városi ember, hogy sört főzzön a konyhájában? Legelőször is: a saját sör az sa­ját sör. Addig ezt senki nem érti, amíg nem hallotta az első sörének szisszenését bontásnál (igen, ez egy gyerek!). Másodszor, nagyon szórakoztató. Manapság már úgy főzök sört, hogy hívok haverokat, és amíg a sör készül, kaját sütünk, iszogatunk, és hipp-hopp elröppen az az öt óra, ami a főzés első fázisát érinti. Az erjedés utáni lépés, tehát az üvegezés már nem ennyire idő­igényes. Úgyhogy helyesbítenék: nem tekintem fáradságnak, sokkal inkább kikapcsolódás, akár egy fá­rasztó nap után hazaérve is. Véleményed szerint a fogyasztók kezdik leifedezni maguknak a kézműves, adalékanyagoktól mentes, természetes eljárással készített söröket? Beszélhetünk sörforradalomról? Inkább reneszánszról beszélnék, mint forradalomról. A múlt szá­zadig az egész királyság területén több mint száz sörfőzde műkö­dött, aztán a világháborúk után hogy, hogy nem, nagy részük fel­számolódott. Elmúlt legalább két generáció, és most a harmadik újra kezd visszatérni azokhoz a hagyo­mányokhoz, amelyeket a régi öre­gek hétköznapinak tartottak. Meg lehet kérdezni, melyik öreg em­lékszik még például a komlóteára. Úgy gondolom, hogy a mai népek egyre tudatosabban vásárolnak ter­mészetes eredetű élelmiszereket, mert nekik sem mindegy, hogy mi kerül a szervezetükbe. Fő az egészség. A gasztronómia egyéb válfajait sem veted meg. Az írásaidon nyomot hagy egy-egy jól elkészített paprikás krumpli vagy pacal emléke? Szeretek főzni és szeretek enni. Ha utazunk, a feleségem a régi épületeket nézi, kívül-belül, én pedig az izgalmas éttermeket, fo­gadókat - leginkább belül. Kisko- . romban nem ettem meg akármit, sőt, rettegtem megfogni a nyers húst. Mára ezek a berögződések eltűntek, előszeretettel keresem az új ízeket, és a forma már nem rettent vissza. Régebbi írásaimban nem ettek az emberek, de az újabb szövegekben igen, előfordul, hogy a szereplők esznek valami finomat, de nem erre helyezem a hangsúlyt, inkább a hangulatkeltés a cél. A cseh irodalom nagyjainak, Hašeknek vagy Hrabalnak az írásaiból nem hiányozhat a sör. Mennyire lelhető fel a magyar irodalmi szövegekben a folyé­kony kenyér? Beszélhetünk sörös írónemzedékekről, vagy a bor több figyelmet kap? A magyar irodalomban, úgy gon­dolom, inkább söröznek a sze­replők, mint finoman boroznak. Mintha a sör mocskosabb élvezete­A magyar irodalomban inkább söröznek a szereplők, mint finoman boroznak. Mintha a sör mocskosabb élvezeteket fejezne ki, sokkal hivogatóbb lehet a szerző számára, mint a törékeny borospoharak egy kecses történetben. A teljes romboláshoz pedig nyilván pálinka kell két fejezne ki, sokkal hivogatóbb lehet a szerző számára, mint a tö­rékeny borospoharak egy kecses történetben. A teljes romboláshoz pedig nyilván pálinka kell. De azért kijelenthetem, hogy az erősen gasztroelemekre épülő szöveg még mindig egyedi jelenség a fiatalabb szerzők körében. Visszatérve a sörös könyvhöz: a továbbiakban tervezel hasonló jellegű kötetet, vagy szigorúan szépirodalmi szövegekben gon­dolkodsz? Mondjuk úgy, sosem gondoltam arra, hogy valaha ilyen jellegű kö­tetet adunk ki. Talán ez a szabad­ság segített abban, hogy a kötet ilyen könnyedre sikerüljön. Csak remélni tudom, hogy egy szélesebb olvasói kör elé kerül. Akik már ta­lálkoztak vele, meglepődtek, mert száraz szakszöveggel teleírt kötetre számítottak, ehelyett Zirig Árpád fotói élővé teszik a lapokat. Nem beszélve arról, hogy fotózás közben rászedtek, félmeztelenül, a kád­ban ülve mossam a sörösüvegeket. Most viszont megígértem magam­nak is, a környezetemnek is, hogy a következő kötetem már „igazi” könyv lesz. Novelláskötettel készü­lök, egyszerre két téma él a fejem­ben, e köré írom az új szövegeket. Mondanál erről bővebben vala­mit? Van egy megkezdett ciklus, amely tágabb értelemben egy falut mutat be, a falu életét, annak kiemelkedő alakjait, de ezen belül is van egy szál, amely egy öregember és egy fiatal fiú ellentétein fitt a nyúlvá- gáson vagy a kinti pottyantós vécé használatán keresztül. Egy másik ciklust nemrég kezdtem el, ez egy zenekar dobosáról szól, nőkről, koncertekről, fesztiválokról. A történeteket külföldi vagy magyar rock- és metálzenekarok szövege­in keresztül mesélem el, ügyelve az előadók sajátosságaira. Olyan lesz, mintha az olvasó ott lenne egy-egy koncerten, miközben a sok kis történemek mégis van egy íve. Azt szeretném, ha a történetek egyenként és egyben is megállnák a helyüket. Ayhan Gökhan NY Otthon, édes otthon Éli konyv.sk A fotóversenyt támogatta: MP160122 várjuk a hobbi@ujszo.com címre. Egy résztvevő havonta egy képpel indulhat, ük a következő havi Hobbi mellékletben, az m . weboldalunkon pedig az összes beküldött fotóra szavazhatnak, akinek a felvételére legtöbben szavaznak. A nyertes fotók beküldői értékes ajándékcsomagokat nyernek. A szeptemberi fotókat KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV _s^ • Január: Hó/nap • Február: Al/arc • Március: Ujjá/sziiletés "fö • Április: Bolond természet • Május: Szerelem/szerelem • Június; Tükör/kép E • Július: Víz/part • Augusztus: A föld ajándéka • Szeptember Otthon, édes otthon |— • Október: Előtte/utána • November: Szellemváros • December: Családunk szeptember 5-ig A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Telefon: 02/59233 427. E-mail: szalon@ujszo.com. Levélcím: Szalon, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom