Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-20 / 195. szám, szombat

(Fotó: muzeumcafe.reblog.hu) P RESSZÓ ■ 2016. AUGUSZTUS 20. www.ujszo.com ÉRDEKESSÉG 13 A vitatott hovatartozású Abházia karszt hegységében lévő 16 km hosszú barlangrendszer több függőleges, kútszerű barlangból áll Magyar barlangászok a világ legmélyebb barlangjában E lérte a világ legmé­lyebb barlangjának alját a hét végén, és már a felszín felé tartott a hét elején négy magyar barlangkutató, aki egy nemzetközi expedíció kereté­ben vesz részt Abháziában a 2197 méter mély Krubera-Voronya barlang feltárásában - tájékoztatta az MTI-t idősebb Adamkó Péter barlangkutató, az expedíció kap­csolattartója. A magyar csapat tagjai - Ambrus Gergely expedícióvezető, ifjabb Adamkó Péter, Jager Attila és Tóth Attila - elsőként készítenek fotókat, filmet és könyvet a Föld legmélyebb szárazföldi természetes pontjáról. A csoport Abháziában csadakozott augusztus elején egy nagy nem­zetközi expedícióhoz, amelyben orosz, ukrán, iráni, lengyel, spa­nyol, libanoni és amerikai kutatók is részt vesznek. A tapasztalt magyar barlangkuta­tók viszontagságos út végén au­gusztus 3-án érték el az expedíció színhelyét. Fokozatosan ereszked­tek le a barlang mélyére. Közben csadakozott hozzájuk egy erdélyi és egy libanoni kutató is, Fábián Előd és Abou Nader - mondta a szóvivő. A szükséges felszere­lést - élelmiszert, főzőkészüléket, gyógyszereket, mászófelszerelést, tartalékvilágítást, hálózsákokat, fényképezőgépeket és kéziszerszá­mokat — zsákokban vitték maguk­kal a barlangászok. Idősebb Adamkó Péter beszámo­lója szerint augusztus 12-én a ma­gyar barlangkutatók 1440 méter mélyen átúszták a barlang legveszé­lyesebb pontjának tartott víz alatti járatot, és lejutottak az 1600 méter mélyen lévő táborig, majd 13-án, szombaton érték el a barlang 2197 méter mélyen fekvő végpontját. A Krubera barlang, vagy ahogy oroszul hívják, a Voronya a világ legmélyebb barlangja Abháziában a Kaukázus nyugati vonulatánál található. A karszt hegységben lévő 16 km hosszú barlangrendszer több függőleges, kútszerű barlang­ból áll, amelyeket vízszintes járatok körnek össze. Ezek közül a legna­gyobb öt mélysége meghaladja az 1 km-t, míg a rekorder, a Krubera több mint 2 km-re nyúlik a föld alá. (MTI, pto) Három, egymás tetejére állított Burdzs Kalifa éppen csak kilátszana (Fotók: pto.hu) Garas Klára művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1964 és 1984 között állt a budapesti Szépművészeti Múzeum élén. Az 1919- ben született kutató ma a budapesti Nor­mafánál él, egy idősek otthonában. Itt idéz­te fel emlékeit az Új Szó olvasóinak. Raffaellótól Helmut Schmidtig M :. vonzotta V apályára? Már gyerek- JL koromban tudtam, hogy művészettörténész szeretnék lenni. Ezt a szüleim eleinte furcsának tartották, mivel műszaki beállítottságú volt a csa­lád. Aztán, amikor egy képről volt szó, meggyőződött a családom a hozzáértésemről. Megkérdezték: ki festette a képet, én pedig azt válaszoltam, „tudom, de nem az, akire gondolnak”. Kiderült, hogy Raffaello-festménynek vélték a művet, pedig valójában az egyik tanítványa festette. Melyik kiállítását, könyvét tartja a legemlékezetesebbnek? Egyik kiállítást sem tudnám kie­melni, mindegyikben örömö­met leltem. A könyveim közül a Maulbertsch-monográfiámat ked­velem különösen. Ez nem je­lent meg magyarul, csak a bécsi Amalthea Verlag adta ki. Az előszót Oskar Kokoschka írta hozzá... Ismerték egymást? Sajnos nem. A kiadó szervezte az egészet, aki tudta, hogy az osztrák festő példaképének tartotta Franz Anton Maulbertschet. Kokoschka ekkor Svájcban élt. Mesélne arról az 1983 novembe­rében történt képlopásról, amely miatt nyugdíjazását kérte, és tá­vozott a Szépművészeti éléről? Akkor már bőven betöltöttem a nyugdíjkorhatárt, de valóban emi­att az ügy miatt kértem a nyugdí­jaztatásomat, mert nagyon megvi­selt az eset. Szerintem rajtam kívül nincs a világon olyan ember, akitől két Raffaello-festményt is elloptak volna. Egy nemzetközi szervezett bűnbanda volt. Az Interpol ugyan­akkor megnyugtatott, hogy biz­tosan elő fognak kerülni a képek, mert ezek a művek olyan ismertek éš értékesek, hogy a tolvajok nem fogják tudni értékesíteni őket. Az egyik képet a törökbálinti er­dőben ásta ki egy kutya. Honnan került elő a többi kép? Egy görögországi kolostorból. A helyi rendőrség értesítette az In- terpolt, hogy megtalálták a képe­ket. Egy ócska bőröndben voltak. Mégis kifejezetten jó állapotban maradtak. A Szépművészeti Múzeum igaz­gatójaként politikai vezetőkkel is találkozott. Kik voltak a legem­lékezetesebb beszélgetőpartnerei? V Igyekszem elfoglalni magamat. Valóban sok állami protokollfel­adatom is volt. Bruno Kreiskyvel például a Gundelban vacsoráztunk, a perzsa sah feleségét pedig nem volt szabad közvedenül megszólí­tanom. Helmut Schmidttel viszont kifejezetten kellemesen tudtunk beszélgetni. Az állami vezetés kérte, hogy mutassam meg neki külön a Greco-kiálh'tást, mert nagy kedven­ce. Korán reggel külön bementem és kellemesen elbeszélgettünk a múzeumban. Van tőle egy levele­zőlapom is. Mostanában hogyan telnek a napjai? Ritkán mozdulok ki a nyugdí­jasotthonból, a volt kollégáim a Szépművészetiből viszont rend­szeresen látogatnak. Időnként én is visszajárok, illetve rendszeresen tartok előadásokat, ez nem esik nehezemre, bár az utóbbi években fáradékonyabb lettem. Még nyolc­van fölött is bírtam a gyűrődést, de így, 100 felé közelítve már sajnos kevesebbet bírok Mégis igyek­szem elfoglalni magamat. Ugyan külön e-mail-címem nincs, csak a nyugdíjasotthonnak van. A le­véltárral telefonon keresztül kom­munikálok, ugyanis vannak olyan kérdések, amelyek évtizedek óta foglalkoztatnak, és szeretnék még ezeknek a végére járni. Posta Ákos István

Next

/
Oldalképek
Tartalom