Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-01 / 178. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2016. augusztus 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Tisztelet Hajdú Péternek? Csipetnyi empátia sincs benne, szenzációérzék annál több V ége a világnak! Sarka Kata otthagyta Hajdú Pétert. Egyértelműen ez volt az elmúlt hét vezető bulvárhíre, úgyhogy gondolom, semmi újat nem mondok önöknek azzal, hogy míg celebféije a Balaton Soundon bulizott, a celebfeleség te­herautókra pakoltatta a fél házat, és a két gyerekkel együtt „ismeretlen helyre” költözött. Fel sem merül bennem, hogy önök közül valaki esetleg ne tudná, kik ezek az embe­rek. Hiszen hosszú évek óta mindent megtesznek azért, hogy ott legyenek a címlapokon, a tévében, hogy a víz­csapból is ők folyjanak, ha nagy a meleg. Hajdú Péter pár nappal ezelőtt a következőt bírta írni közösségi ol­dalára: „A hír igaz, válságban a há­zasságom! Megkérem a kollégákat és az újságírókat, tartsák tisztelet­ben, hogy nem akarok róla beszélni. Volt idő, amikor örömmel osztottam meg életem boldog vagy kevésbé boldog pillanatait. Most viszont más a helyzet! Életem ezen szakaszát egyedül, illetve a feleségemmel kell megoldanunk, nincs szükségünk sem a sajtóra, sem ellendrukkerekre. Köszönöm megértéseteket! ” Sietek leszögezni, hogy én sze­mély szerint minden felbomlott há­zasság, megromlott párkapcsolat hírére elszomorodom. A fenti né­hány sortól azonban eldurrant az agyam. Mert az az ember kér most tiszteletet és megértést, aki egész eddigi karrieijét mások szennyesé­nek kiteregetésével építgette. Szemrebbenés nélkül gázolt bele szerencsétlen sorsú vagy átmeneti nehézségekkel küzdő emberek éle­tébe, műsoraiban kéjes örömmel mutatott közeliket könnyező híres­ségekről, kétségbe esett civilekről, akiket nyilván azzal a szöveggel csalogatott be a tévébe, hogy ott nyilvánosságot kapnak, jól el­mondhatják, megoszthatják gond­jukat a nézőkkel, elégtételt vehet­nek, tisztázhatják a tisztázandókat, emléket állíthatnak halottjuknak satöbbi. Ehelyett az történt, amit láthattunk a Frizbiben, illetve mos­tanában a Showtime című, nem ke­vésbé gusztustalan műsorban. Hogy Hajdúban csipetnyi empátia sincs, szenzációérzék annál több. A sztori kedvéért bármire képes. Ez a gátlástalan bulvárhiéna (rögtön Győzike után) a legmeg- osztóbb figura a magyar kereske­delmi tévézés eddigi dicső történe­tében. Sokan utálják, de azok is né­zik a műsorait, akik ezt kínzás hatá­sára sem vallanák be. A művelt amerikai ezt a jelenséget „hate wat- ching”-nak hívja, hogy tudniillik azért nézünk valamit, mert szere­tünk fejet csóválni, felháborodni, szidalmazni, megrökönyödni. Fő­leg, ha társaságban nézzük a műsort. Hajdú persze tudja, hogy sokan utálják, ám megvan erre is a filozó­fiája, amelyet ki is fejtett egy ré­gebbi interjúban. Nos, azért szálka ő sokak szemében, mert rendkívül sikeres ember, sok pénzt keres, rá­adásul szép felesége is van. Érde­kes, hogy például Czutor Zoliról, a Belmondo zenekar frontemberéről is elmondható mindez, mégsem ér­zek hányingert, ha meglátom a té­vében... r Ehen pusztulnak az állatok a venezuelai állatkertekben Caracas Caricuao állatkertiének elhullott vadjai között vietnami csiingőhasú sertések, tapírok, nyulak és madarak vannak. Mintegy 50 állat pusztult éhen Venezuela nagyobb állatkertjeiben az utóbbi hat hónapban a tartós éle­lemhiány miatt. A főváros, Caracas Caricuao ál­latkertjének elhullott vadjai között vietnami csüngőhasú sertések, tapí­rok, nyulak és madarak vannak - közölte Marlene Sifontes, az állat­kerti dolgozók szakszervezetének vezetője. Az ország többi állatkerti állatát is az éhhalál fenyegeti. Az ország lakossága is éhezik. A venezuelaiak órákat állnak sorban a szupermarketekben, időnként han­gosan, kórusban követelve az ételt, előfordul, hogy fosztogatni kény­szerülnek, mivel az ország soha nem tapasztalt gazdasági válsággal küzd. Sifontes szerint a Caricuao álla­tainak tragédiája a venezuelaiak szenvedésének metaforája. A ható­ságok nem közölték az állatpusztu­lás adatait, de az ügyészség nyomo­zást indított az ügyben. Jelenleg a caracasi állatkert oroszlánjainak és tigriseinek csök­kentett húsadagját mangóval és sü­tőtökkel egészítik ki aggódó gondo­zóik, egy elefántjuk trópusi gyü­mölcsöket kap a szokásos takar­mány helyett - mondta a szakszer­vezeti vezető. A vidéki állatkertekben még sú­lyosabb az élelemhiány, a gondozók erejüket megfeszítve igyekeznek életben tartani állataikat. A nyugat-venezuelai Tachira ál­lam La Lagúna állatkertjének mun­katársai adományokat gyűjtenek a helyi vállalkozóktól, hogy gyümöl­csöt, zöldséget és húst tudjanak sze­rezni az állatoknak. Májusban Falcón állam Paragua- ná félszigetének egyik állatkertjé­ben három állat pusztult éhen - kö­zölte az igazgató. Azt tervezik, hogy állatok tucatjait - köztük a veszé­lyeztetett pápaszemes medvéket - egy másik venezuelai állam, Merida állatkertjébe költöztetik. A hat pá­paszemes medve jelenleg a szüksé­ges napi 16 kilogramm tápláléknak csak a felét kapja meg. (MTI) Hosszú háború vár Európára SIDÓH. ZOLTÁN S orra tartóztatják le a nyugat-európai iszlamista hátterű me­rényletekkel kapcsolatba hozható személyeket, Franciaor­szágban tart a rendkívüli állapot, Brüsszel folyamatos készült­ségben van, a német polgárok pedig az elmúlt napok bajoror­szági gyilkosságai miatt (is) megrohamozták a gázpisztolyokat forgal­mazó boltokat. Mit tehet Európa, hogy útját állja az iszlámhívek értel­metlen öldöklésének kontinensünkön? Először is tudomásul kell vennünk, hogy a politika és a titkosszolgá­latok hosszú időn át nem vették komolyan a fenyegetést. A politikai korrektség és a közöny segédlete mellett iszlám hálózatok lepték el Eu­rópát, vallási iskolákkal, radikális, értsd: uszító hitszónokokkal, főleg szaúdi pénzből felépített mecsetekkel, benne a legvadabb szalafista né­zeteket terjesztőkkel. A szalafisták a nyugati demokráciával szemben­álló, szunnita iszlám kalifátust szeretnének létrehozni, erőteljesen tá­mogatják a mártíromságot és az erőszak alkalmazását, továbbá harcias­ságra ösztönzik a nyugati társadalomtól elidegenedett muszlim fiatalo­kat. Az egymással rivalizáló, az adatcserében nem jeleskedő biztonsági szolgálatok azt is elhanyagolták, hogy a börtönök valóságos keltetői a szélsőséges iszlamista nézetek hirdetőinek. Például a most ezer sebből vérző Franciaországban a 68 ezer rabbal, akiknek mintegy 60 százaléka muszlim hátterű, mindössze 114 ügynök foglalkozik. Ugyan állíthatjuk azt, hogy a mostani terrorhullám az Iszlám Állam agóniájára vezethető vissza, mondván, az iszlám legortodoxabb nézeteit gyakorlatba átültető szervezet Szíriái és iraki térvesztése miatt Európában próbálja megmutatni izmait. Azzal is érvelhetünk, hogy ez nem valláshá­ború, mert a tényleges törésvonal nem a muszlimok és a keresztények, hanem a mérsékelt és radikális iszlámok, illetve a szunniták és a síiták között húzódik. Ha ez így van, akkor nagyobb együttérzést is elvárhat­nánk földrészünk muszlimjaitól... Másrészt minket nem kell, hogy érde­keljen egy válságba jutott, pozitív fejlődési mintát felmutatni képtelen világvallás belső krízise. Számunkra az a fontos, hogy Európa megőrizze félelemtől mentes arculatát, és ne párosán őijáratozó katonák lepjék el például az Eiffel-torony környékét, hanem vidáman bóklászó párok. Winston Churchill brit kormányfő mondta a II. világháború idején, hogy az amerikaiak végül mindig a legjobb megoldást választják, de előtte ki­próbálják az összes létező rosszat is. Mi már a rossz megoldásokat kipró­báltuk, ideje volna az eredményre vezetőket is elővennünk. Először is végre nagy alázattal Izraelbe zarándokolhatnának az európai biztonsági szervezetek képviselői és a belbiztonságért felelős politikusok megvizs­gálandó, miként lehet összeegyeztetni a nyugati színvonalú életvitel ga­rantálását és a terrorizmus elleni hatékony harcot - e téren Izraelnek óriási tapasztalata van. A már Európába költözött muszlimok világnézetét nem tudjuk megváltoztatni, de azzal igenis törődni kell, hogy értelmet adjunk a gettókban kallódó fiatal férfiak életének. A Szaúd-Arábiából áramló és a radikalizmust tápláló pénzcsapokat határozottan el kell zárni, ami főleg most kivitelezhető, amikor az olaj ára a padlón van. Az eddig külön világot jelentő mecsetek tevékenységét is ideje volna átvilágítani, különös tekin­tettel a nyugati életvitel ellen remegő szakállal ágáló hitszónokokra. A hu­manitárius okok miatt befogadott menekültek szűrésére, átvilágítására az eddiginél jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni - egyben velük lehet kez­deni az átnevelést, azaz elfogadtatni velük, hogy itt nem a sária, az iszlám vallásjog az érvényes, nincs helye az ún. becsületgyilkosságoknak, a nők visszataszító elnyomásának. Sajnos, ez hosszú, az életvitelünk, eszméink megvédése érdekében folytatott háború lesz, de meg kell vívnunk. FIGYELŐ A terror miatt fegyverkező németek Németországban gyorsan emel­kedik a dzsihádista terror veszélye miatt indított nyomozások száma, az állam elleni súlyos bűncselek­mények ügyében illetékes szövet­ségi legfőbb ügyészség 130 eljá­rásban 190 feltételezett szélsősé­ges iszlamista ellen folytat eljárást - írta a Focus német hírmagazin. 2014 elején 8 feltételezett muszlim vallási radikális, illetve a szíriai polgárháborúból vagy az iraki há­borúból visszatért dzsihádista ügyében folytatott eljárást a szö­vetségi legfőbb ügyészség, 2015 elejére 80-ra nőtt a számuk. A ha­tóság eddig 20 ember ellen emelt vádat, 15-öt elítéltek, külföldi ter­rorszervezetben viselt tagság vagy ilyen terrorista szervezet támoga­tása, vagy gyilkossági kísérlet mi­att. A szövetségi bűnügyi hivatal legutóbbi adatai alapján a bizton­sági szervek 450 szélsőséges isz- lamistát tartanak megfigyelés alatt, akik hajlandók lehetnek ter­rorcselekményre. A belügymi­nisztérium friss adatai szerint a hatóságokhoz eddig 410 értesülés, információ érkezett, amelyek alapján a menedékkérők, mene­kültek között is lehetnek terroris­ták. Az értesülések döntő többsége nem bizonyult megalapozottnak, eljárást 59 esetben folytatnak. A Würzburg melletti és az ansbachi támadást egyaránt menedékkérő követte el. Á hatóságok egyik me­rénylőről sem tudták, hogy szél­sőséges iszlamista vagy kapcso­latban áll a szélsőségesekkel. Né­metországban egyre többen vásá­rolnak gázpisztolyt és váltják ki a fegyvertartási engedélyt, és erősö­dik a félelem a terrortámadásoktól. A Welt am Sonntag vasárnapi lap a szövetségi belügyminisztérium ki­mutatása alapján azt írta, hogy az idei első fél évben 49%-kal emel­kedett a gáz- vagy riasztófegyver tartásához szükséges engedélyek száma, június végén 402 301 ilyen engedélyt tartottak nyilván, egy évvel korábban 269 889-et. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom