Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-17 / 192. szám, szerda

KÜLFÖLD 2016. augusztus 17. | www.ujszo.com Iránból bombázó orosz gépek Moszkva szerint közös orosz-amerikai katonai bevetések is indulhatnak Aleppóban Tu-22M3-as orosz hadászati bombázók mértek csapásokat az Iszlám Állam terrorszervezet állásaira. Iránból jóval közelebb vannak a célpontok. (SITA/AP) 4 | RÖVIDEN Guantánamóról 15 foglyot vittek el Washington. Az Egyesült Arab Emírségekbe szállítottak 15 foglyot Guantánamóról, ami az eddigi legnagyobb létszámú csoportos szabadon engedés a kubai területen lévő amerikai börtöntáborból Barack Obama elnöksége alatt. A szóban forgó foglyok közül 12 jemeni, 3 pedig afgán állampolgár. így már csak 61 fogoly van a börtöntáborban. A 2002-ben létesített intéz­ményben kezdetben 800 olyan külföldit tartottak fogva bírósági ítélet nélkül, akit az US A elleni fegyveres harccal, egyúttal ter­rorszervezethez tartozással gya­núsítottak. Obama elnök koráb­ban azt ígérte, hogy elnöksége alatt bezáratja a tábort. (MTI) Elfoghatták az imám gyilkosát New York. ElfogtakNew York­ban egy 35 éves férfit, aki gya­núsítható azzal, hogy a hétvégén lelőtt egy bangladesi születésű imámot és az asszisztensét a metropolisz Queens nevű város­részében. Lakásán találtak egy revolvert, amely a gyilkos fegy­ver lehet, valamint olyan ruhá­zatot, amely hasonlít a tettes ru­hájára a köztéri kamerák által készített felvételek alapján. A hatóságok még mindig nem tud­ják, hogy mi volt a kettős gyil­kosság indítéka. Az 55 éves Ma- ulama Akonjee és asszisztense az utcán sétált a szombat délutáni ima után, amikor a tettes közvet­len közelről, hátulról lelőtte őket az Ózoné Park negyedben. (MTI) Törökország: razzia és letartóztatások Ankara. Negyvennégy cégnél rajtaütéseket hajtott végre tegnap Isztambulban a török rendőrség, amely egyúttal 120 cégvezető ellen elfogatóparancsot adott ki a július 15-i katonai puccskísérle­tet követő tisztogatások kereté­ben. Ankara az Egyesült Álla­mokban élő Fethullah Gülen tö­rök hitszónokot és az általa ki­épített „párhuzamos államot” nevezte meg az erőszakos hata­lomátvételi kísérlet fő felelősé­nek. A gyanú szerint a vállalatok pénzügyi támogatást nyújtottak a Gülen-hálózatnak. A hatóságok átkutatták a török metropolisz ázsiai oldalán található igazság­ügyi palota irodáit, és elfogató­parancsot adtak ki az intézmény 83 igazságügyi alkalmazottja el­len. Előzetes letartóztatásba he­lyezték a török hatóságok a Hür- riyet című tekintélyes napilap egyik újságíróját, Arda Akint a július 15-i katonai puccskísérle­tet követő tisztogatások kereté­ben. Propagandatevékenység miatt elrendelték egy kurdbarát napilap beszüntetését is. Az újság a vád szerint a betiltott Kurdisz- táni Munkáspárt (PKK) terror­szervezet „szócsöveként” foly­tatott propagandatevékenységet. A júliusi incidenssel összefüg­gésben eddig 26 ezer személyt állítottak elő országszerte, közü­lük 16 ezer személynek az elő­zetes letartóztatását is elrendelte az igazságszolgáltatás. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Damaszkusz. Orosz Tu-22M3-as és Szu-34-ss bombázók az iráni Hamadán légi támaszpontról felszállva légi csapásokat mértek tegnap a szíriai dzsihádista fegyveresekre. Ez volt az első alkalom, hogy az orosz légierő Iránból kiindulva támadott célpontokat Szíria területén. Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy Iránból felszálló orosz bombázók mértek csapásokat szíriai militánsokra. Az orosz hadá­szati bombázók az elmúlt két hónap alatt hat alkalommal támadták az Iszlám Állam terrorszervezet szíriai célpontjait. A bombázókat a szíriai Hmejmímben lévő orosz támasz­pontról felszálló vadászgépek fe­dezték. Az orosz védelmi tárca sze­rint a legmodernebb kategóriába tar­tozó Tu-22M3-as és SzU-34-es gé­pek az Iszlám Állam és az an-Nuszra Front terrorszervezet objektumait támadta Aleppó, Deir-ez-Zór és Id- líb tartományokban. A hivatalos tá­jékoztatás szerint a bombázók öt Joe Biden alelnök szerint Do­nald Trump kijelentései ve­szélybe sodorják az Irakban lévő amerikai katonákat. A republikánus elnökjelölt kam­pánymenedzsere több millió dollárt kaphatott a 2014-ben megbuktatott ukrán elnöktől, Viktor Janukovicstól. Washington. Donald Trump, az amerikai Republikánus Párt elnök­jelöltje az Egyesült ÁllamokNATO- szövetségeseivel és Oroszországgal is együttműködne az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen és a radi­kális iszlamisták megfékezése érde­kében. Trump sok tekintetben fino­mított eddigi külpolitikai álláspont­ján hétfőn elmondott beszédében, amelyet teljes egészében a külpoli­nagy fegyver- és üzemanyagraktárt, három irányítóközpontot és kikép­zőtábort, valamint jelentős számú fegyverest semmisítettek meg. A tegnapi bevetés után az összes repü­lő visszatért a bázisára. A hamadáni állomásoztatás 60%-kal csökkenti a korábban Eszak-Oszétiából felszálló orosz nehézbombázók repülési ide­jét, és növeli a terhelhetőségüket. Amíg az észak-kaukázusi repülőte­rek és Palmüra közötti távolság több mint 2 ezer kilométer, addig Hama- dánból csak 900 km-t kell repülniük. Oroszország és az USA hamarosan tető alá hozza a megállapodást, amely szerint közös harci bevetéseket indí­tanak az Iszlám Állam szervezet har­cosai ellen a szíriai Aleppóban - je­lentette az orosz sajtó Szergej Sojgu védelmi minisztert idézve. „Áz ame­rikai kollégáinkkal folyó tárgyalása­ink előrehaladott szakaszban van­nak” - idézte Sojgut a Ria Novosztyi orosz hírügynökség. „Lépésről lé­pésre, egyre közelebb kerülünk an­nak a tervnek a kidolgozásához - most csak Aleppóról beszélek -, amely le­hetővé tenné számunkra, hogy közö­sen folytassunk harcot, elhozhassuk a békét, és az emberek visszatérhesse­nek otthonaikba ezen a sok szenve­tikának, az iszlám nevében fellépő terrorizmus legyőzésének szentelt. Az elnökjelölt a jelenlegi közel- keleti helyzet kialakulásának okait elemezve ezúttal nem ismételte meg múlt heti állítását, miszerint Obama elnök és Hillary Clinton, a Demok­rata Párt elnökjelöltje volna az Isz­lám Állam létrehozója, de úgy fo­galmazott: a terrorszervezet az Obama-kormányzat idején emelke­dett fel és erősödött meg. Változtat­va a NATO-val kapcsolatos korábbi álláspontján leszögezte: a NATO- szövetségesekkel „nagyon szorosan együttműködik majd az Iszlám Ál­lam legyőzésében”. E cél érdekében Oroszországgal is együttműködne. A republikánus elnökjelölt a beván­dorlók ellenőrzésének új rendszerét ígérte, s amint fogalmazott: „aki dést látott földön” - mondta az orosz védelmi tárca vezetője. Sojgu szerint a szíriai kormányerők és felkelők kö­zött felosztott városban mintegy 700 ezer civil maradt. „Valaha nagyváros volt. A háború kezdetéig több mint 2 millióan lakták” - mondta a minisz­ter. A város 2012 óta megosztott, nyugati felét a szíriai hadsereg, keleti részét felkelőszervezetek tartják el­lenőrzésük alatt. A szíriai kormány­idejön, illeszkedjék be a társdalom­ba, de aki gyűlöletet prédikál, azt először felkérjük, hogy menjen ha­za, s ha nem akar, akkor mi tolon- coljuk őt vissza a hazájába”. Joe Biden alelnök támadta Donald Trumpot, és a többi között azt mond­ta: Trump kijelentése, miszerint Obama elnök alapította az Iszlám Állam terrorszervezetet, veszélybe sodorta az Irakban lévő amerikai ka­tonákat. Hangsúlyozta: Donald Trump alkalmatlan arra, hogy az USA elnöke legyen. Az alelnök bí­rálta, hogy Trump többször meleg hangon szólt Vlagyimir Putyin orosz elnökről, és azt fejtegette, „Trump elképzelései nemcsak tévesek, ha­nem veszélyesek is”. „Ez apasas nem ismer határokat. Egészen addig el­ment, hogy arra kérje Putyint és erők július végén teljesen körbezár­ták Áleppó felkelők kezén lévő ke­rületeit. Áz elmúlt héten legalább 18 alkalommal vetett be gyújtóbombá­kat a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsim és szövetségese, Oroszország a heves ostrom alatt álló Aleppó és a közelében fekvő Idlíb felkelők kezén lévő területein - je­lentette a Human Rights Watch nem­zetközijogvédő szervezet. Oroszországot, hogy indítson szá­mítógépes támadást az Egyesült Ál­lamok ellen” - fogalmazott Biden. Több millió dollárt kaphatott Paul Manafort, Donald Trump elnökjelölt kampánymenedzsere a 2014-ben megbuktatott ukrán elnök, Viktor Ja- nukovics pártjától, amelynek éveken át tanácsadóként dolgozott - jelen­tette a The New York Times lap. A republikánus elnökjelölt kampány- menedzserének neve egy ukrán nyo­mozók által vizsgált, kézzel írt fő­könyvben bukkant fel, amely szerint Manafortnak mintegy 12,7 millió dollárt címzett az akkor Janukovics vezette Régiók Pártja 2007 és 2012 között. A kampánymenedzser ügy­védje a kifizetéseket tagadta. Mana­fort emellett számos ukrán oligar­chával állt üzleti kapcsolatban. (MTI) Több száz kormányellenes tiltakozó került összetűzésbe az indiai biztonsági erők tagjaival Kasmír India által ellenőrzött részén. Az összecsapásokban né­gyen meghaltak. A kormányerők megpróbálták megakadályozni, hogy a tilta­kozók kormányellenes szlogeneket skandáljanak. Az összetűzések fokozó­dásakor a biztonsági erők éles lőszert használtak. Az utóbbi évek legnagyobb India-ellenes zavargásai Kasmírban azt követően robbantak ki, hogy július 8- án az indiai biztonsági erők megölték a térség egyik lázadóvezérét, Burhán Mozaffar Vánit és két harcostársát. A tegnapi incidenssel 64-re emelkedett a zavargásokban életüket vesztettek száma. India és Pakisztán 1947-es füg­getlenné válása óta mindkét ország magának követeli Kasmírt. (Tasr/apj Célt érhet a referendum Budapest. Orbánék nagy győ­zelemre és több mint 4 millió em­berre számítanak az október 2-i kvótareferendumon — állítja a Népszabadság. Egyre több köz­vélemény-kutató jut erre a követ­keztetésre. A lap szerint a kormá­nyoldalon arra számítanak, hogy 90% fölött lesz a nemek, azaz a be­telepítési kvótát elutasítók aránya. A kormányzati álláspont mellett felsorakozott társadalmi erő an­nak köszönhető, hogy a Fidesz egy éve tanítja a választókat, hogyan gondolkodjanak a témáról. Ehhez képest, a baloldali pártok még most is megosztottak a kérdésben, és emiatt nem érte még el célját fo­kozódó erejű bojkottkampányuk - mondta az ATV műsorában Böcs- kei Balázs politikai elemző. Sze­rinte a Fidesz kockáztat azzal, hogy túltolja a kampányt, hiszen a migránsbetelepítés a kutatások alapján nincs benne az embereket foglalkoztató legfontosabb három kérdésben, és ha csak 2 millió em­ber megy voksolni, az a Fidesz po­litikai vereségét jelenti. A lélek­tani határ meglátása szerint nagy­jából a 3 milliós részvételnél hú­zódik, ezért az ellenzéknek ahhoz fűződik érdeke, hogy minimali­zálja a részvételi hajlandóságot. Ä kettős állampolgársággal ren­delkező külhoni magyarok auto­matikusan beleszámítanak az 50%-os érvényességi küszöbbe feltéve, hogy ha előzetesen re­gisztráltak a központi névjegy­zékbe - mondta László Róbert, a Political Capital választási szakér­tője, aki szerint az eddig bejelent­kezett 262 ezer határon túli ma­gyar nagyjából a fele azoknak, akik élhetnek a lehetőséggel. Őket a 8 millió magyarországi lakcímmel rendelkező polgárhoz számítva adódik, hogy 4,13 milliós válasz­tói tömeg urnához járulására van szükség az októberi népszavazás érvényességéhez. (NOL, ATV) Donald Trump mellőzte otromba megfogalmazásait

Next

/
Oldalképek
Tartalom