Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-16 / 191. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. augusztus 16. KULTÚRA 115 A sárgától az űrig Saxon-Szász János léptékváltásos formai struktúrái Pozsonyban TALLÓSI BÉLA Pozsony. Saxon-Szász János geometrikus elemekből építkező festmény-objekt- jeivel és szobor-festményeivel sajátos, ún. polidimenzionális univerzumot teremt, amely - Dárdai Zsuzsa művészet- történész szerint - már nem csak esztétikai tér, hanem komplex világmodell filozófiai, tudományos és teológiai értelemben egyaránt. A magyar művész léptékváltásos formai struktúrái a Szobor és objekt című, nagy nyári kiállítássorozat egyik tárlatán vasárnapig láthatók a pozsonyi Z Galériában. Saxon-Szász Jánost a kiállításról és legújabb alkotásairól kérdeztük. Milyen érzésekkel állít ki Pozsonyba? Nagyon szeretem ezt a várost, szeretem az itteni művészeket. A Szobor és objekt fesztivált, amelyet Viktor Hűlik 21. alakalommal rendezett meg, a térség egyik legrangosabb és legfontosabb nemzetközi eseményének tartom. Magam is mozgalmak szervezője, alapítója, csoportok és stílusok irányítója, motorja vagyok. A feleségemmel, Dárdai Zsuzsával együtt mi honosítottuk meg Közép-Európában a MADI nemzetközi művészeti mozgalmat. 2002-ben a Kassák és a MADI ma című művészeti fesztiválon kiváló szlovák kollégákkal ismerkedtünk meg. Innen a kapcsolat Viktor Hulíkkal is. Azóta gyakorlatilag otthon érzem magam Szlovákiában, Pozsonyban. Azért is, mert a geometria olyan nyelv, amely lebontja a határokat kulturális, lelki, emberi, szellemi értelemben. Két éve, ötvenedik születésnapja évében azt a merész célt tűzte ki, hogy megalkot ötven szobrot. Mi ösztönözte erre? Több mint harminc éve kezdtem a pályámat. Konstruktivista mestereknél tanultam, és szobrászként indultam. Vidékről települtem Budapestre, s mivel a fővárosban nem volt rögtön műtermem, nehéz volt megtalálni a lehetőségeket, hogy folytathassam a szobrászatot, ezért áttértem a festészeti munkára. A MADI mozgalomhoz tartozó tárgyiasult síkfestészettel foglalkoztam, képtárgyakat, objekteket alkottam. Ötvenéves koromban még voltak fiatalon elkezdett, be nem fejezett plasztikáim. Ahogy költöztem, jöttem-mentem a világban, ezeket mindig vittem magammal, mert tudtam, egyszer majd befejezem őket. Közben eltelt tíz-húsz-harminc év, mire végre határozottan azt mondtam, ideje ezeket befejezni. Miután elkészültem velük, úgy döntöttem, a képi objekteket továbbépítem, hogy a térbe is kiteljesedjenek. Egy évig dolgoztam, és megalkottam ötven új szobrot, ezek egy része látható Pozsonyban. Kiállított munkái így aztán párosak. Bár a fesztivál címe Szobor és objekt, én az objekt felől közelítettem a szoborhoz. Az objekteket a téri megfelelőjükkel állítom ki, vagyis a falról lejött képtárgyak térbeli szoSaxon-Szász János: „A geometria olyan nyelv, amely lebontja a határokat" A fali objekt előtt látható a neki megfeleltetett térvariáns, vagyis a szobor (Somogyi Tibor felvételei) borrá alakultak. A fali objekt és a neki megfeleltetett térvariáns látható a kiállításon. Párokat kell néznie annak, aki a kiállítást szemléli. Jellegzetes színvilággal dolgozik. Munkásságom legjellemzőbb színe a sárga és a fehér. A sárga a színek világában az utolsó stáció, amely még vitalitást, életszerűséget hordoz. Utána csak a fehér van, a fehérrel pedig megnyílik az ür. A sárga fizikai világunknak azt az utolsó stádiumát jelenti, ahonnan egyfajta átszellemülés lehetséges. A fehér az a következő lépés, amellyel, elhagyva e világunkat, átszellemülök, és onnantól egyfajta szellemi, gondolati, lelki struktúrában létezem. A következő stádium az ür, amely teljes mértékig elanyagtalanodott. De hogy lehet az űrt anyaggal, térben ábrázolni? Szobrászati értelemben nem létezik tökéletes űr, ezért amit űrnek mondok, az nem légüres tér. Szobrászati szempontból az űr az elanyagtalanodott, a teljesen átszellemült, anyagi világtól mentes struktúrát, a matérián túli valóság érzetét jelenti. Alkotásaimban színekre épülő léptékváltásos formai struktúrák, konstrukciók vannak, amelyek az űrrel lépnek át egymásba. A legnagyobb sárga kocka mint kiindulópont a kisebb fehéren keresztül bizonyos színdinamikával jut el a szobrászi értelemben vett űrbe, majd folytatódhat új struktúrában. De történhet ez fordítva is. Kiindulópont lehet az ür, ami visszastrukturálódik, és anyagi szerkezetté válik. Az alkotásaimon általában az űr-fehér- sárga, sárga-fehér-űr mozgása, játéka figyelhető meg. Általában, mert használ söté- tebb tónusokat is. Sötét tónusú, fekete-fehér szobrokat és egy kék alkotást is elhoztam. E formakompozíciók a polidimenzionális, vagyis a sokféle kiterjedésű univerzumot érzékeltetik. Aminek része vagyunk mi, emberek közvetlen fizikai környezetünkkel, részei az atomi világok legkisebb egységei, de része a galaktikáhalmazok beláthatatlan szövedéke és összeforrt egysége is. Alkotásaim a polidimenzionalitás- nak csak az érzetét adják, a léptékváltás révén, de nem ábrázolják az univerzum sokfajta megjelenési formáját. A geometrikus, konstruktív, konkrét művészet jellemzője, hogy nem ábrázol és nem mond el semmit, mert nem alkalmas rá. A geometria önmagával azonos jelentéstartalmú, vagyis a kocka kocka, a négyzet négyzet, a kör kör. De saját belső rendszere van. Ezért adhatja vissza annak az érzetét, ahogy a világ, a kozmosz, a mikro- és a mak- rokozmosz működik. RÖVIDEN Családi évadnyitó a pozsonyi Nemzetiben Pozsony. Immár hagyományosan nyílt nappal indítja a 2016/2017-es évadot a Szlovák Nemzeti Színház. A szeptember 10-ére (szombat) időzített rendezvény mottója idén is a család: minden generációt megszólító, ezzel együtt elsősorban családoknak szánt programokkal készül a pozsonyi teátrum, amely magát is egy sokféle művészi szakmát összefogó, nagy színházi családként prezentálja. A délelőtt 11 -kor kezdődő nyílt nap keretében olyan zugokba tekinthetnek be a nézők, amelyek a közönség előtt egyébként zárva vannak: látogathatók lesznek a műhelyek, ahol a jelmezek és a díszletek készülnek, az érdeklődők megismerkedhetnek az előadások műszaki hátterével. Kipróbálható lesz egyebek mellett a kulisszák mozgatására szolgáló speciális felvonó is. A felnőtteket és a gyerekeket rövid bemutatók várják, a nap egyik csúcspontjaként pedig a Bedíich Smetana leghíresebb műve nyomán készült, Ne adjuk el a menyasszonyt! című gyermekopera premierjére kerül sor. Elmaradhatatlan eleme a nyílt napnak a találkozó a színház művészeivel, a társulat közelmúltban elhunyt tagjairól pedig a Nemzeti mozijában emlékeznek meg. (k) Diák Oscar: magyar filmet is jelöltek Budapest. Kis Hajni Szép alak című rövidfilmjét is jelölte a Diák Oscar-díjra (Student Academy Awards) az Amerikai Filmakadémia a külföldi film kategóriában. A kategória hét jelöltje közül a nyertes a díjat szeptember 22-én a Sámuel Goldwyn Theater-ben veheti át Beverly Hillsben. A tavaly készült magyar diplomafilm egy gimnáziumi takarítónőről szól, akinek megtetszik az egyik diák, majd ismerkedni próbál vele. Orsi, a film főszereplője egy szerencsés véletlennek köszönhetően megszerzi kiszemeltje telefonszámát, és flörtölni kezdenek sms-ben. (MTI) Kis Hajni idén végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (Fotó: MTI) Mától hallható az 56-os emlékév hivatalos dala Budapest. Elkészült az 1956-os emlékév hivatalos dala és imázs- filmje. Az Egy szabad országért című dal először ma hallható a Petőfi Rádióban. A Desmond Child magyaramerikai állampolgárságú zeneszerző által írt dalt Wolf Kati, Péter Szabó Szilvia, Radics Gigi, Nagy Feró, Sasvári Sándor, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Molnár Ferenc Caramel, Lakatos Mónika és a Romengo, Pál István és zenekara, a Hooligans, valamint egy ötventagú kórus adja elő. A dal angol változatban is hallható lesz Land of the Free címmel. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az 1956-os emlékévet szervező bizottság ügyvezető elnöke a dal és az imázsfilm bemutatója alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta: egyre kevesebben vannak azok, akik aktívan részt vettek az eseményekben, ezért fontos feladat a történetek továbbadása, és azt is, hogy a közemlékezetben — a modem technika eszközeit is felhasználva - olyan nyelven szólaljunk meg, amelyet a 21. század generációi értenek. Az apai ágon magyar származású zeneszerző, Desmond Child alkotásáról úgy vélte: a dal hangvétele olyan, amelyben több generáció találhat magára és egymásra. Vastag Csaba - aki producerként is részt vett a munkában - és Péter Szabó Szilvia énekes arról beszélt, hogy a zenével mindent ki lehet fejezni, legfőképpen a szabadságot és az érzelmeket. Úgy vélték: a legjobb utat találták meg arra, hogy méltón emlékezzenek 1956 hőseire és mártírjaira. A sajtótájékoztatón levetítették az imázsfilmet is, amelynek központi eleme az a gesztus, amellyel a ma magyarjai együtt mondanak köszönetét 1956 hőseinek. Az imázsfilm az 1956-os emlékév honlapján és Facebook-oldalán már megtekinthető, és hamarosan a televíziókban is látható lesz. (MTI) Vastag Csaba és Péter Szabó Szilvia szerint megtalálták a legjobb utat, hogy méltón emlékezzenek 1956 hőseire és mártírjaira (Fotó MTI)
