Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-16 / 191. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. augusztus 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kiabálók Korlátozás a szélsőségesek elleni fellépés ürügyén e TOKÁR ÜV GÉZA _______ A m ikor összeállt a kormány négyes fogata, még nem látszott teljesen, hogy melyik párt milyen szerepbe kerül (kényszerül). Azóta kiderült. A Smer láthatatlan, de mindenhol jelenlévő erőként irányít, az SNS elvégzi a piszkos munkát, a Sieť... nos, a Sieť megsemmisítette önmagát, a Híd pedig az a párt, amelyik a leglátványosabban igyekszik ideológiát szerkeszteni az aktuális történések köré és kimagyarázza, mi is történik valójában. A Hídon így legalább az igyekezet látható: míg Robert Fico videókban kommunikál az őt zaklató újságírókról, addig Bugár Béla A kiabálás nem megoldás címmel megjelentetett, elsősorban a szlovák közvéleménynek szánt cikkben magyarázza, hogy a negatív érzelmekkel, az észérvek háttérbe szorulásával és a félelemkeltéssel szemben normális módon kell kommunikálni és nem hallgatni a szélsőségesekre. A bejegyzés apropója nyilvánvaló: a parlamentben éppen Andrej Danko (SNS) aktív közremködé- sével változtat az ülésekre vonatkozó szabályokon a kormány. A kormánykoalíció azt sugalmazza, a szélsőségesek visszaszorítása érdekében korlátozza a felszólalások hosszát és lépteti érvénybe a szigorított büntetéseket a rendbontókkal szemben. A gyakorlatban azonban pont az a réteg fogja megszenvedni a változásokat, amelynek a klasszikus értelemben vett szélsőségesekhez nincs köze: Igor Matovič egyszerű emberei és az SaS, a két párt közkedvelt stratégiája a parlamentben való hangoskodás. Kotleba és képviselői csak csendben ülnek - amúgy sem a parlament a terepük és úgy vélik, attól csak szimpatikusabbnak tűnnek, hogy mosolyognak az ellenzéki és kormánypárti képviselők civakodásán. Komoly veszélyeket rejt magában, ha a vélemények ütköztetésére adódó parlamenti teret, a párbeszéd lehetőségeit pont a szélsőségesek elleni fellépés ürügyén korlátozzák. A rendszerellenes elégedetlenkedőket nem csillapítja, csak feldühíti, ha valaki az ellenzéket bélyegzi félelemkeltőnek és populistának. Az illedelmesebb, alapjában véve mérsékelt jobboldali tiltakozókat azért készteti fejvaka- rásra a populistázás, mert épphogy Robert Fico kedvelt stratégiája a félelemkeltés és ellenségkeresés, amit a Smer fennállása kezdetétől lelkesen és cinikusan gyakorol. A kevésbé illedelmes ellenzék pedig azon bőszül fel, mert egy mesterségesen kialakított burokba zárja magát a kormány. Minden kritikus ellenvéleményt lehet kiabálásnak minősíteni, a nyugodt párbeszéd címén hirdetett elhallgatás kultúrája pedig pont azt lehetetleníti el, hogy valaki a korrupcióról, a kormány visszásságairól és problémás ügyeiről beszéljen - és kapjon valamiféle választ. Elhallgattatni egy egész országot nem lehet, bár kisebbségi ügyekben éppen van precedens: a magyar vonzatú kulcsfontosságú témákról ugyanis pont ezzel a stratégiával sikerült elterelni a figyelmet, csak pár év kellett hozzá. Brecely behálózta magát (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Önvédelmi tanfolyam képviselőknek önvédelmi tanfolyamon való részvételt kínálnak a brit parlament tagjainak. Elképzelhető, hogy nagy lesz az érdeklődés, hiszen a brexitkampány során megölték a Munkáspárt képviselőnőjét, Jo Coxot. A képviselők az izraeli harcművészet alapjait sajátíthatják el, a krav magát, amely ötvözi a cselgáncsot, a dzsiu-dzsicut, az ökölvívást és az utcai harcot. A The Times ismertetése szerint a krav maga olyan önvédelmi rendszer, amelynek célja, hogy felkészítse az embert az erőszakos helyzetek felismerésére és gyors kezelésükre. A több ellenfél elleni küzdelemre, késes, botos, lő- és más fegyveres támadások elleni védekezésre, valamint a pusztakezes harcra tanít. Az ingyenes órák célja, hogy a parlamenti képviselők meg tudják védeni magukat a politikai szélsőségesektől és a terroristáktól. Az oktatást a közpolitikái és lobbiképzéssel foglalkozó Parli-Training szervezi. Az első képzési napon két képviselő és 18 asszisztens vett részt a cég központjában. Mendora Ogbogbo, a Parli- Training alapítója elmondta, Jo Cox meggyilkolása után döntötte el, hogy önvédelmi tanfolyamot indít a parlamenti dolgozóknak. Az ellenzéki Munkáspárt 41 éves képviselőjét a brit európai uniós tagságról szóló népszavazási kampány hajrájában ölte meg egy férfi. A kétgyermekes politikus épp a választókerületi fogadóórájáról jött ki Leeds egyik elővárosa, Birstall könyvtárából, amikor a merénylő rátámadt. Az 52 éves férfi három lövéssel és több késszúrással ölte meg a képviselőnőt. „Olyan technikákat tanítunk, amelyekkel ártalmatlaníthatják támadóikat, és el tudnak futni” - utalt arra Mendora Ogbogbo, hogy csak a védekezésre, nem pedig a konfrontációra tanítják a résztvevőket. Bemutatják nekik az úgynevezett orrszarvút is, vagyis azt a technikát, amelynek alkalmazásával karjukkal védeni tudják a fej kulcsfontosságú pontjait. Ezáltal három-négy percet is nyerhetnek, hátha valaki a segítségükre siet. (MTI) Laza nyári adóemelés GÁLZSOLT A Fico-kormányok rekordernek számítanak abban is, hogy hányszor emelték a közterheket. Most, amikor az államháztartás alakulása megengedné az adócsökkentést, újra szorosabbra fogják a gyeplőt. Persze jórészt a bankok, biztosítók, nagyvállalatok fognak többet fizetni, nem az egyszerű emberek - mondhatják. Természetesen ez nem így működik, adót csak az emberek fizetnek, tehetjük hozzá. Akkor gyorsan tisztázzuk az elején: az állatok, a növények, a kőzetek (továbbá a földönkívüliek) stb. nem fizetnek adót, azt az emberek kénytelenek megfizetni. Csak az a kérdés, hogy közvetlenül vagy közvetve, illetve, hogy mennyire közvetve (hány áttételen keresztül), meg hogy milyen csoportokra hárul több vagy kevesebb adóteher. Jövedelmünket és javainkat az állam közvetlenül adóztatja (személyi jövedelemadó, járulékok, ingatlanadó), a fogyasztáson keresztül közvetve adóztat (áfa, fogyasztási adók), a vállalatok nyereségét és forgalmát terhelő adók meg nem ritkán több áttételen keresztül, de szintén az emberek vállán „landolnak”. Például most, amikor Kažimír pénzügyminiszter meg akarja hosszabbítani a bankadó mértékét meg az ágazati különadót, amit meg is duplázna, meg a biztosításokra (az életbiztosítások kivételével) is új különadót vetne ki. Elvileg a bankok, nagy energetikai cégek, biztosítók fizetnek. A gyakorlatban, végső soron az emberek, magasabb árak, banki és biztosítási díjak, a lehetségesnél alacsonyabb bérek és alkalmazotti létszám formájában például. A kérdés csak az, hány áttételen keresztül „érkezik meg” a többletadó az emberekhez és milyen csoportokat terhel jobban. A fő gond tehát az, hogy a közterhek mértéke nő, és ez az embereken csapódik le. Mert igaz ugyan, hogy a társasági adó mértéke tovább csökkenne 21 százalékra (emlékeztetőül: ezt az előző Fico-kabinet emelte 19-ről 23 %-ra), de itt vége is szakad a csökkentéseknek. Utána csak növelés van, a felsoroltak mellett tovább nő a dohánytermékek meg a szerencsejátékok adója, az eddig az osztalékot terhelő 14 százalékos (felső plafonos) járulékot felváltja a (plafon nélküli) 15 százalékos osztalékadó. Szóval summa summarum, több mint 300 millió euróval több adóbevétel várható ezektől az intézkedésektől. A következő kérdés az, hogy miért van erre szükség, ha az állami bevételek e nélkül is nőnének. Mód lenne a kiadások növelésére meg a hiány csökkentésére is. Realista következtetésként az vonható le, hogy az előbbit még jobban meg akarják emelni, az utóbbit meg megint elhalasztják. A közkiadások mértéke (abszolút számban, meg a nemzeti össztermék arányában is) rendszeresen és jelentősen nőtt a Fico- kormányok alatt, az államháztartási hiány meg alig csökkent. A törékeny négypárti (valójában hatpárti) Radiéová-kabinet többet konszolidált egy év alatt (2011 -ben), mint a stabil egypárti Fico-kormány a következő négy évben együttvéve... Elvileg gond lenne az is, hogy az adócsomag ellentétes a Híd programjával (a Sieťre már kár a szót vesztegetni), de úgy látszik, ez sem volt a párt prioritásai között, vagy nem tartozik abba a 90%-ba, ami ezekből állítólag bekerült a kormányprogramba. Vagy az adóemelés ez utóbbival is ellentétes? Mindenesetre nem látni, hogy az adóemelés bárkit is zavarna a koalícióban. FIGYELŐ Erdoganban bízni olyan, mint guillotine alá feküdni Az állandó üldöztetés miatt lemondott Can Dündar, a Cumhu- riyet című ellenzéki török napilap főszerkesztője. Can Dündar 2015 elejétől volt az újság főszerkesztője. Cikkében most az írta: „Másfél év alatt több dolog történt velem, mint egész eddigi életemben. Fenyegetés, fegyveres támadás, letartóztatás, per, börtön. A július 15-i puccskísérlet után a kormány ellenőrzése alá vonta az igazságszolgáltatást, amelyben bízni olyan, mint önként guillotine alá feküdni”. Az újságíró Németországban tartózkodik, és addig nem tér haza, amíg a rendkívüli állapot érvényben lesz. Dündart májusban 5 év 10 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, míg a napilap ankarai irodavezetője, Érdem Gül öt év börtönt kapott. A vád szerint a két újságíró államtitkot sértett, amikor arról írt, hogy a török állam fegyvereket küld Szíriába. (MTI) 5400 rákos beteg: 9/11 ma is szedi áldozatait Az elmúlt három évben megháromszorozódott a rákos megbetegedések száma azok körében, akik a 2001. szeptember 11 -i terrortámadások utáni mentőakciókban segédkeztek Manhattanben - írta a New York Post. Több mint 5400 ember betegedett meg rákban azok közül, akik részt vettek az ikertornyok leomlása utáni mentésben, a közelben éltek, dolgoztak, vagy a környéken jártak iskolába. Valamennyi rosszindulatú daganatos megbetegedés az orvosok szerint bizonyítottan a felhőkarcolók le- dőlésekor felszabadult mérgező anyagoknak tudható be, 1822 betegnél az elmúlt két és fél évben diagnosztizálták a kórt. A tudósok azt állapították meg, hogy különösen ötfajta rák ptisztít a „9/11 közösségben”: a prosztatarák, a pajzsmirigyrák, a leukémia, a lirn- fóma és a mielóma multiplex, amely a vérplazma rosszindulatú megbetegedése. (MTI)