Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-12 / 188. szám, péntek
2 KÖZÉLET 2016. augusztus 12.1 www.ujszo.com Kormány elé kerül a tévédíj DEMECS PÉTER Madarič beterjesztette a tévédíj emelését célzó törvénytervezetet Pozsony. A kormány elé kerül az üzembentartási (koncessziós) díjak emeléséről szélé törvénytervezet, mely miatt Marek Madárió, a kulturális tárca vezetője még a nyári szünet előtt komoly összetűzésbe került a koalíciós Szlovák Nemzeti Párttal (SNS). Avitás pontokat nem sikerült tisztázni, ezért kérdéses, megszavazza-e a kabinet Maďarič törvényét. Pontosan 170 módosító javaslat érkezett tárcaközi egyeztetés során a jogszabály-módosításhoz, a minisztérium ebből 85-öt elutasított. A tervezetet a pénzügyminisztérium, a Munkaadók Országos Uniója (RÚZ) és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) kifogásaival kerül a kormány asztalára. Az SNS elnöke, Andrej Danko még júniusban mondta, hogy a koncessziós díjak megemelését csak széles körű vita és a közszolgálati médiában történt gyökeres változások után lesz hajlandó támogatni. Elutasította azokat az információkat, melyek szerint pártja nagyobb befolyást akarna szerezni az RTVS-ben. Maďarič ezt követően megüzente, ha a kabinet nem fogadja el a törvénymódosítást, kész lemondani miniszteri posztjáról. Koncessziós díjak ► jelenleg4,64euró ► januártól 7 euróra nőne ► a vállalkozók 7-697 eurót fizetnének az alkalmazottak számától függően a törvénytervezethez 170 módosítás érkezett ► a minisztérium 85-öt elutasított Danko elutasítja Zuzana Čižmáriková, a házelnök szóvivője tegnap kijelentette, hogy Danko véleménye a törvénymódosításról nem változott meg, s pártja továbbra sem hajlandó támogatni. Maďarič tegnap nem akart a témában nyilatkozni, szóvivője, Jozef Bednár érdeklődésünkre elmondta, a miniszter csak azután válaszol a kérdésekre, miután a kabinet megvitatta törvénytervezetét. 7 euró A javaslat szerint 2017. januárjától a jelenlegi havi 4,64 euróról kerek 7-re emelkedne az üzembentar(SITA-felvétel) tási díj, amelyet - néhány kedvezményezettől eltekintve, mint péládul a nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok stb. — az úgynevezett „stekkertör- vény” alapján mindenkinek, akit az áramszolgáltató fogyasztóként tart nyilván, fizetnie kell. A munkáltatók az alkalmazottak száma szerint 7-től 697 euróig terjedő illetéket fizetnének havonta. A díjat a valorizáció szerint minden négy évben emelnék. A tárca azzal indokolja a drágulást, hogy az üzembentartási díjakat 2003-tól nem emelték, a közszolgálati tévé és rádió kiadásai azóta nőttek, az intézmény költségvetése pedig túl alacsony. (dem, TASR) Szabadlábon védekezhet a Híd bősi, helyi elnöke Pozsony. Az újságíróktól értesültek a Híd képviselői tegnap arról, hogy a párt bősi alapszervezetének elnökét, Cs. Juditot Sátor Lajos bűnbandája ellen indított vizsgálatban meggyanúsították. A rendőrség szerint köze volt a banda létrehozásához és az illegális cigaretták árusítása során elkövetett adócsalásokhoz is. Az ügynek vele együtt kilenc gyanúsítottja van, köztük olyan hírhedt nevet, mint a szökésben levő Csontiként ismert N. Zsolt, K. Krisztián vagy Boris D. egykori rendőrtiszt. Hét gyanúsítottat a Dunaszer- dahelyen és környékén végrehajtott akciók során tartóztatták le az előző hetekben, Cs. Juditot augusztus 2-án vitték el a rendőrök. Az ügyész vizsgálati fogságot javasolt, ám ezt tegnap a Legfelsőbb Bíróságon folytatott fellebbviteli eljárás során sem hagyták jóvá, tehát szabadlábon védekezhet. A Cs. Juditnál végzett házkutatás során állítólag a szökésben levő Csontitól származó leveleket, dokumentumokat találtak és egy telefont is, amelyet állítólag a Csontival való kommunikációra használt. Védőügyvédje szerint kapcsolatban volt a gyanúsítottal, de csak azért, mert próbálta rávenni, hogy adja meg magát a rendőrségnek. Cs. Judit a sajtóval nem kíván kommunikálni. (dem) Nem tudni, készül-e Fico a kétes találkozóra Ravasz: több helyen is folyik szegregált oktatás Nem veszik figyelembe a gyermekek j ogait Pozsony. Nem veszik figyelembe a bíróságok a gyermekek véleményét a peres ügyek során, derül ki Jana Dubovcová ombudsman által végzett felmérésből. Az ombudsman szerint a gyermekek alapvető jogait védő intézmények rendszerszintű problémákkal küzdenek. A bíróságok sok esetben csak közvetett módon vagy egyáltalán nem vették figyelembe a gyermekek véleményét, hanem a gyermekek érdekeit képviselő gyám véleményére hagyatkoztak. Szlovákia korábban csatlakozott az ENSZ gyermekjogi egyezményéhez, amely kimondja: a gyermeknek jogában áll véleményt nyilvánítani az őt érintő ügyekben, azonban a felmérésből kiderült, hogy ez a gyakorlatban sokszor nem valósul meg. A bíróságok általában az esetek 5-6 százalékában kérték ki a gyermekek véleményét, azonban ez az arány nem mutat teljes képet, mivel nem minden bíróság válaszolt. Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter legfontosabb prioritásai közé sorolta a bírók specializálódását létrehozó feltételek megteremtését és a gyermekek meghallgatásáról szóló folyamat szabályozását, valamint a gyermekek meghallgatására alkalmas helyiségek létrehozását a bíróságokon. Úgy véli, a bíróságok számára kötelezővé kell tenni azt, hogy a bírósági eljárások során a gyermekek véleményét minden esetben és közvetlen módon figyelembe kell venni. Putyin embere által szervezett konferencián akar találkozni Robert Fico szlovák - ós Orbán Viktor magyar - kormányfővel Miloi Zeman cseh köztársasági elnök. A kormányhivatal kát napja nem hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy rászt vesz-e Fico a kétes találkozón. Pozsony. Vlagyimir Jakunyin orosz oligarcha, Vlagyimir Putyin jó barátja Robert Fico számára sem idegen. Gyakran járt Szlovákiában is, amikor még az orosz államvasutak vezérigazgatójaként a közös gazdasági projektekről tárgyalt, például ő egyeztetett a széles nyomtávú vasút építéséről 2008-ban, amely azóta sem valósult meg. O találta ki 2002-ben a World Public Forum (WPF) nevű, saját meghatározásuk szerint nemzetközi és nemzeti civilszervezetekből álló csoportosulást. Jakunyin egyébként cseh sajtóforrások szerint tiltólistán van az USA-ban, éppen azért, mert Putyin- közeli vállalkozó. Putyinhoz hasonlóan évekig szolgált a szovjet titkos- szolgálatban, a KGB-ben is. Ez a szervezet rendezi meg évente a Civilizációk párbeszéde (Dialogue of Civilization) című konferenciát, a következő szeptember végén lesz Rodosz szigetén. A konferenciának már évek óta vendége Miloš Zeman cseh köztársasági elnök, 2014-ben a cseh külügynek kellett emiatt magyarázkodnia. Az unió más tagállaRobert Fico (Képarchívum) mainak vezetői ugyanis a konferenciát messziről elkerülik. Most is Zeman szóvivője jelentette be, hogy Zeman részt vesz a konferencián, amelyen előadást is tart, és emellett a „menekültválságról” szeretne egyeztetni Ficóval és Orbán Viktorral. Lapunk néhány napja megkereste a kormányhivatalt, hogy a miniszterelnök valóban részt vesz-e a konferencián, ám a sajtóosztály sürgetésünkre sem válaszolt. Állítólag még nem döntötték el, hogy „milyen módon kommunikálják ezt az ügyet”. Orbán sem nyilatkozik egyértelműen. A sajtóosztálya szerint „nincs tudomásuk arról, hogy miniszterelnök részt venne ilyen programon”. Fico esetében azért is lenne kínos a részvétel, mivel jelenleg Szlovákia látja el az Európai Unió elnöki feladatait. IBOS EMESE Pozsony/Szapsi. Az oktatásügyben a romák szegregációja jó ideje tart. A magyar iskolákban eddig elsősorban az osztályok szintjén szegregáltak, Szepsi az első példa arra, hogy az elkülönülés iskolai szintre emelkedett. Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos szerint a magyar területeken azért jobb a helyzet, mint a szlovák területeken, mert délen a romák nem telepeken, hanem félig vagy többé-kevésbé integráltan, a falvakban élnek, még ha cigánysoron is. Többé-kevésbé az iskolák is integráltak. Országszerte azonban több szegregált iskola van a Szepesség városaiban, Kassán, Eperjesen. A szegregáció kisebb településeken, mikrorégiókban is előfordul. Arra figyelmeztet, hogy a szegregáció nem önmagától és önmagáért rossz. „Ha tágabban értelmezzük a szegregáció fogalmat, akkor a magyar iskolák is szegregáltak, hiszen csak magyar gyerekek járnak oda. Azzal a különbséggel, hogy egyrészt a magyar közösség szempontjából ez önkéntes, maga szeretné, sőt igényli, hogy így legyen. Ráadásul a magyar gyerekek extra szolgáltatást kapnak a magyar iskolában. Míg a roma közösség szegregálása nem a romák, hanem a többségi társadalom döntése, amelynek tagj ai nem járatják a gyerekeiket olyan iskolába, mely a romák számára a legkönnyebben elérhető, ezenfelül a roma gyerekeknek nagyon ritkán jelent hozzáadott értéket, ha szegregált vagy roma iskolába járnak” - magyarázta Ravasz Ábel. Hozzátette, van erre is példa: a körmöcbányai gimnázium, melyben idén érettségiztek először, és itt valóban romaközpontú, a romák igényeinek megfelelő oktatás folyik. Arra is figyelmeztet, hogy csak akkor beszélhetünk roma iskoláról, ha a roma kultúrát, roma történelmet tanítják, sőt a romák számára specifikusan fontos kulturális, szociális felzárkóztatással is foglalkoznak (például pénzügyi ismeretekkel) - a roma közösségekben ezen a téren komoly problémák vannak. A kormány- biztos nem az elkülönítésben, hanem a minőségi oktatásban látja a kérdés megoldását. Véleménye szerint az lenne az ideális, ha egy iskolában a roma és a nem roma gyerek is olyan képzést kapna, amilyenre szüksége van, de ezt nem lehet kikényszeríteni. „Csak a minőségi oktatás győzheti meg azokat a szülőket, akik eddig nem vitték el a gyerekeket a többségében romák látogatta iskolából, hogy továbbra is kitartsanak mellette. Példaként a rozsnyói alapiskolát szeretném kiemelni, ahol hosszú távú munka folyik a roma és a nem roma gyerekek integrálására. Az állam támogatása mellett a helyi erők, az igazgató és a tanári kar, valamint a szülők tehetnek azért, hogy hidakat alakítsunk ki a két közösség között, amely lehetővé teszi a két fél együttélését és együttműködését” - zárta a kormánybiztos.
