Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-11 / 187. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2016. augusztus 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Olimpiai töredékek Tudósítás a jó öreg Homérosztól az ifjabb Knézyig FINTA MÁRK B izonyára a szakrális görög halotti játékokból fejlődtek ki az ókori olimpiai játékok. Azt pedig a korabeli libsi sajtó legismertebb firká- szától, Homérosztól tudjuk, hogy az ilyen halotti Játékokon“ micsoda fertőben dagonyáztak a „sportolók“. Citius A valószínűleg az ógörög Soros által pénzelt ballibsi bértollnok az Iliász című firkálmányában örökített meg egy ilyen eseményt. A játékokat a korabeli Conchita Wurst, a „fürge Akhilleusz“ nevű transgender perverz rendezte „barátja“, Patroklosz halálát megtisztelvén. Akhilleusz már a nevét is annak köszönhette, hogy szája nem érintett anyamellet, ráadásul sokáig lányként, íányok közt nevelték. A kétes identitású Homérosz csámcsogva számol be arról, hogy milyen istentelen módon becstelenítette meg ez a „fürge Akhilleusz” barátja gyilkosának, Hektór trójai hercegnek a testét, de azon is kéjesen elrágódik, hogyan ölelte egymást izmos kezekkel Aiasz és Odüsszeusz birkózás közben. Eh, ezek a ledér erkölcsű, libsi görögök! Nem csoda, hogy csődbe mentek. Altius Zötyögök reggel a Sárga Kukacon Pozsony felé, szürke az ég, de én ragyogok, mint a felhők felett a Nap, jobb hírekre nem is ébredhettem volna. Míg nálunk októberi eső, Rióban magyar éremeső volt! A reggeli kávé mellé már elolvastam az összes elérhető cikket, megnéztem a videókat. Aztán a vonaton vadásztam boldog arcú emberekre, akiknek napját szintén feldobták Katinkáék. Ám nem látok boldog embereket, csak a szokásos, álmos tömeget. Az emberek magukba fordulva bámulják az aratás utáni csallóközi földek sártengerbe fulladását. És ekkor döbbenek rá: talán nem is tudják! Egyrészt Szlovákiában a legtöbb magyar nem is nézheti a magyar nyelvű közvetítést az M4 csatorna hiánya miatt (kösz, RTVS), másrészt az éremeső éjszaka volt, mikor a dolgos átlagember az igazak álmát alussza (kösz, időzónák). S amilyen magasan volt a jókedvem, oly mélyre zuhan. Fortius If]. Knézy Jenő nem mondta ki a 18 éves menekült lány, Yusra Mardini nevét, sem azt, hogy a menekültek csapatát képviseli a női százas pillangó egyik előfutamában. Pedig kimondhatta volna, hiszen a fiatal Szíriái lány az olimpia egyik legszív- bemarkolóbb sztoriját szállította. Míg most a győzelemért, nem sokkal korábban még az életéért úszott - három órán át tolt maga előtt egy menekültekkel teli süllyedő csónakot a tengeren. Az olimpián ráadásul meg is nyerte az előfutamot, igaz, nem jutott tovább, 41. lett, de mint tudjuk, nem a győzelem a fontos... Knézy viszont technikai problémákkal magyarázta a faux pas-t, amit valahol meg tudok érteni - van az úgy, hogy az újságírót cserben hagyja a technika, és hibázik. Mindenesetre a kommentátor a magyarázatában sem mondta ki a lány nevét, egyszer sem. Ami nagy kár, mert milyen elegáns lett volna, ha kiemeli, és esetleg az MTVA a károgók elhallgattatására még egy anyaggal is készül a lányról. Éhelyett azonban csak a kvótaellenes kampány hirdetései dübörögnek a köztévén két sportesemény közt. Tiszta erőből. Politika, rend és hanyatlás FELEDY BOTOND E rős állam, jogállam, elszámoltathatóság - e három fennállása esetén van esély a működő demokráciára. Ahogy Fu- kuyama írja egyik legutóbbi művében, e három jellemző egyensúlyban adja csak azt a demokratikus formát, amelyért annyian harcoltak már a történelem során. E nyári olvasmányom - „Political Order and Political Decay”, vagyis Politikai rend és hanyatlás - Közép-Európa kapcsán is elgondolkodtató. Hogyan is fest e három feltétel különállása? Ha erős az állam, mint Kína, de nincs jogállamiság és elszámoltathatóság—valódi választások —, csak színjáték az egész, és nem demokrácia. Ha papíron minden létezik, alkotmány, igazságszolgáltatás, szétválasztott hatalmi ágak - ez mit sem számít, ha nincs hozzá egy erős állam, amely biztosítja ezek működését. Számtalan ilyen ország van Afrikában és másutt, ahol átvették a megfelelő jogforrásokat, de nem tudják alkalmazni azokat a központi állami erőszakmonopólium hiányában. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az adott állam területén kisebb- nagyobb milíciák ténykednek, vagy legalábbis az állam képtelen egymástól megvédeni polgárait. Ukrajnában is hasonló a helyzet, hiszen választások voltak, a jogállamiság feltételei teoretikusan adottak, csakhogy az állam a saját területét nem tudja ellenőrizni az oroszok által támogatott keleti harcoló csapatok miatt, amelyek elfoglalták az ország egy részét. Egy másik részét, a Krímet meg Moszkva annektálta. Végül itt van e három feltétel egy térségünkben érdekes konstellációja. Amikor létezik a központi állami akarat, és körbeveszi a jogállamiság kerítése: vagyis a központi akarat nem túl erős, és nem csúszik át autokráciába, mivel a törvény a legerősebb társadalmi szereplőket és csoportokat is köti. Ez például már nem igaz, ha van olyan társadalmi csoport, amely kizárólag magára szabott törvényeket tud írni. Ekkor már sérül a jogállamiság. A három feltétel ugyanis azt szolgálja, hogy egyetlen csoport se szerezzen meghatározó befolyást tartósan a másik felett. Hogy ne építse fel úgy az államot, hogy az aránytalanul őt szolgálja. Hatalmi szempontból, gazdaságilag vagy akár csak szimbolikusan. Ezért is szokták a demokráciát politikai váltógazdaságnak hívni, mert a hatalomért versenyben álló csoportok elismerik a másik jogát is ahhoz, hogy hatalomra kerüljön, legitim módon. Az elszámoltathatóság tehát nem pusztán arról szól, hogy időnként bekukkantunk a szavazóhelyiségbe. Ha rendre protestszavazatot adunk le, akkor az, akinek a voksunk megy, nem tartalmi alapon kerül kiválasztásra. A „legkisebb rossz” ismételt választása olyan kompromisszum, amely rohasztja a demokrácia e pillérét. Az állandósuló, el- személyesedő vezetői struktúrák, az intézmények súlytalanodása, a hűség-alapú személyzeti politika mind jelek, amelyekre figyelnünk kell régiónk országaiban, ha nem akarunk nagyobb problémákat: egy kizárólag erőből politizáló államot, vagy olyan társadalmi csoportot, amely magának írja a jogot; vagy éppen csak szimbolikus legitimációval szolgáló formális, manipulált választásokat. Folyamatosan résen kell lennünk. Nem azért, mert gyanakvóak, pesszimisták vagy üldözési mániásak lennénk. Azért, mert a történelem azt tanítja, hogy ha a demokrata polgárok maguk nem fektetnek megfelelő mennyiségű energiát a rendszer olajozásába, felügyeletébe, akkor a rendszer a hatalom ezredéves pszichológiájánál fogva elka- nászodik. r Két éve tart az Iszlám Állam gyors lerohanása MTI-HÁTTÉR A gyorsnak tervezett nemzetközi hadjáratnak le kellett volna győznie az Iszlám Államot Irakban és Szíriában. Két év elteltével, 14 ezer légitámadás után sem látni a hadjárat végét. 2014 nyarán az Egyesült Államok hatvan ország részvételével szövetséget szervezett az Iszlám Állam ellen, és néhány hét alatt jelentős'területeket szállt meg Szíriában és Irakban. Azóta az iszlamisták elveszítették területeik csaknem felét Irakban és 20 százalékát Szíriában. Szakértők az önhatalmúlag kikiáltott kalifátus bukását jósolják, de a csoport más téren megerősödött: világszerte elszigetelt támadások elkövetésére serkenti a híveit. Sá rká nyf og-vetemény „A szervezet sikeres átalakulást hajtott végre a hagyományos terrorszervezet irányába, és szüntelenül megújítja erőit” - mondta Charles Lister, a washingtoni Közel- Kelet Intézet elemzője a franciaországi, belgiumi és egyesült államokbeli merényletekről. „Eleve kudarcra ítélt harcot folytatunk, ha azt várjuk, hogy sikerül teljesen felszámolni az Iszlám Államot. Több évtizednyi erőfeszítés vár ránk” - vélte a szakértő. Amikor Washington beszállt a harcba, az amerikai vezetők azt ígérték, hogy a beavatkozás rövid lesz. Barack Obama pedig - akit azzal az ígéretével választottak meg, hogy véget vet az iraki és afganisztáni háborúnak -, kitartott amellett, hogy országa légi támogatást és katonai tanácsadást nyújt, de a háborút a helyi erőknek kell megvívniuk. A szövetség mintegy 6500 katonát - többségében amerikaiakat - vonultatott fel, többségüket Irakban. Szíriában viszont a kurd és arab fegyveresek oldalán harcolnak, ahol a Bassár el-Aszad elnököt támogató orosz légicsapások csak bonyolították az öt éve tartó háborút. Már csak néhány hét? Bár sok ország vesz részt a szövetségben, a harc oroszlánrésze az Egyesült Államokra és néhány fontosabb országra hárul. Az afganisztáni, illetve a minap felújított líbiai légitámadások kapcsán a Pentagon azt közölte, a bombázások „hetekig, nem pedig hónapokig tartanak még”. A nemzetközi szövetség július 6- ig 14 301 légicsapást hajtott végre, 9514-et Irakban és 4787-et Szíriában. A hadművelet költsége napi 11,9 millió dollár, azaz eddig mintegy 8 milliárd dollárt költöttek a hadjáratra. Csak 55 civil áldozat? A légitámadások fő célpontjai a dzsihádista vezetők, harcosok, járművek és a kőolajipari létesítmények. A bombázásoknak azonban számos civil áldozata van Szíriában és Irakban, bár a Pentagon szerint csak összesen ötvenöt. Sokak szerint ez az adat közel sem valós. Az amerikai védelmi minisztérium több incidens ügyében is vizsgálatot folytat: ilyen volt az észak- szíriai Manbidzs körzetében júliusban végrehajtott légitámadás, amelynek állítólag számos civil áldozata volt. Az amerikaiak állítják, mindent megtesznek a Járulékos veszteségek” elkerülésére, a polgári személyek halála azonban tragikus következményekkel jár a dzsihádisták elleni harc egészét tekintve. Howard Gambrill Clark, a haditengerészet volt katonája, a washingtoni Stabilitás Intézet hírszerzési elemzője szerint a légitámadások több ártatlan civil halálát okozzák, és emiatt egyre nő a terroristák iránti szimpátia, és egyre többen állnak be a soraiba. „Egyetlen olyan komoly terrorellenes elemzőt sem ismerek, aki szerint az Egyesült Államok bármi mást tenne, mint hogy az erőszakos szélsőségesek számát szaporítja” - tette hozzá az elemző. A The Washington Post amerikai napilap friss információi szerint az amerikai hadsereg kommandósai már közvetlen szárazföldi támogatást is nyújtanak - most első ízben - Líbiában az Iszlám Állam ellen harcoló erőknek, összehangolják az amerikai légicsapásokat és hírszerzési információkat szolgáltatnak.
