Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-10 / 186. szám, szerda
4 I KÜLFÖLD 2016. augusztus 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nőtt az őrizetbe vett törökök száma Ankara. Több mint 26 ezer gyanúsítottat vettek őrizetbe eddig a török hatóságok a július 15-ei katonai puccskísérlet miatt - mondta Bekir Bozdag igazságügyi miniszter. A 26 ezer emberből 16 ezernek az előzetes letartóztatását is elrendelte az igazságszolgáltatás. A 3 hónapos rendkívüli állapot egyik rendeleté értelmében a rendőrség a gyanúsítottakat legfeljebb 30 napig tarthatja őrizetben a korábbi négy nap helyett. Az igazságügyi miniszter arra figyelmeztette Washingtont a puccskísérlet kiter- velésével vádolt, amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok kiadatásával kapcsolatban, hogy ne áldozza fel a kétoldalú kapcsolatát Ankarával egy „terrorista” miatt. (MTI) Bombázták a jemeni fővárost Aden. Lezárták a húszi lázadók kezén lévő jemeni főváros repülőterét, miután a Szaúd- Arábia vezette arab katonai szövetség több hónapos szünet után ismét légi csapásokat mért Sza- naá térségére. Az elnöki palotát és egy katonai támaszpontot vettek célba. A bombázások miatt eközben kivonultak az al- Kaida terrorszervezet harcosai egy dél-jemeni városból. A sza- údi katonai szövetség a jemeni belpolitikai káoszt kihasználó al- Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezet ellen is fellép az országban. Washington szerint az al-Kaida jemeni ága a legveszélyesebb hálózata a nemzetközi terrorszervezetnek. (MTI) Ankara zsarolja az Európai Uniót Ankara. Ankara felfüggeszti az Európa felé irányuló migrációs hullám feltartóztatásáról szóló EU-török menekültügyi egyezmény végrehajtását, ha az unió nem közöl időpontot a török állampolgárokra érvényes vízumkötelezettség megszüntetésére - jelentette ki Ömer Celik, az európai uniós ügyek török minisztere. Celik úgy vélte: az EU elvárása Törökországgal szemben, hogy változtassa meg a terrorizmus elleni jogszabályait, Európa saját biztonságának veszélyeztetését jelentené. A menekültügyi megállapodásban az EU pénzügyi támogatás mellett vállalta, felgyorsítja a törökökre érvényes vízumkötelezettség megszüntetésének folyamatát. (MTI) Ismót könnygáz a parlamentben Pristina. Könnygázgránátot dobott képviselőtársai közé Driton Kausijem, az Önrendelkezés koszovói ellenzéki párt egyik tagja Pristinában, hogy megakadályozza a belügyi bizottság munkáját, amely a Montenegróval megkötött határegyezményről tárgyalt. Az ellenzék úgy véli, Pristina a megállapodással 8000 hektárnyi földet juttat a szomszédos országnak. (MTI) Elpárolgott Putyin haragja Erdogan puccs utáni első külföldi útja Putyin szűkebb pátriájába, Szentpétervárra vezetett MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szentpétervár. A kereskedelmi és s gazdasági kapcsolatok helyreállítását és a terrorelhárítást nevezte meg a kétoldalú csúcstalálkozó fő témájának Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor tegnap fogadta török partnerét, Recep Tayyip Erdo- gant. Az ellene július 15-én megkísérelt katonai puccs óta a török államfő most először utazott külföldre. A két ország közötti viszony erősen megromlott azt követően, hogy a török légierő tavaly novemberben légtérsértésre hivatkozva lelőtt egy szíriai bevetésen részt vevő orosz bombázót. Az elhidegülésnek Erdogan június végi bocsánatkérő levele vetett véget. Putyin arról biztosította vendégét, hogy Oroszország mindig is ellenezte az alkotmányellenes fellépést. Erdogan méltatta, hogy Putyin közvetlenül az államcsínykísérlet után felhívta és támogatásáról biztosította őt. A török elnök hangsúlyozta, a két ország viszonya „nagyon más időszak” előtt áll, és a két ország közötti szolidaritás segíteni fogja a regionális konfliktusok megoldását. Erdogan ezzel a szíriai konfliktusra utalt, amelyben Moszkva és Ankara egymással szemben álló szereplőket támogat. A két vezető kézfogását és a tanácskozás előtt elmondott nyilatkozatait a Rosszija24 orosz állami hírcsatorna élőben közvetítette. A megbeszéléseken szó esett egyebek között a Török Áramlat gázvezetékprojekt felélesztéséről, valamint az első török nukleáris erőmű megépítéséről is, amelyről még 2010-ben állapodtak meg - mindkét projektet a novemberben 24-én lelőtt orosz bombázó miatt jegelték. Oroszország fokozatosan megszünteti a Törökországgal szemben bevezetett szankciókat-jelentette be Putyin. Elemzők szerint a Nyugattal eltérő okokból, de egyaránt konfrontációba keveredett két ország közeledése inkább kényszerű és taktikai, mintsem stratégiai jellegű. Moszkva és Ankara ugyanis például továbbra is egymással szemben álló feleket táPutyin és Erdogan kézfogása. Óvatosan közelednek egymáshoz. (TASR/AP) mogat. A NATO-ba beágyazott, és a beruházások tekintetében erősen az EU-tól függő Törökországnak azonban jól jön az orosz „barátság” és az új fejezet megcsillantása a Brüsszellel egyebek között a migrációról és vízummentességről, Washingtonnal pedig a demokráciáról folytatott vita hátterében. Vlagyimir Putyin pedig azt demonstrálhatja az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak, hogy Oroszországot sehogy sem sikerül diplomáciailag elszigetelni Ukrajna-politikája miatt. Németország már jobban megszűri a menekülteket Németországban egyre több belépésre jelentkező embert fordít vissza a határellenőrzést végző rendőrség. Késsel járókelőkre támadt Magde- burgban egy ismeretlen férfi. Berlin/Magdeburg. Emelkedik a kitoloncolások száma a tegnap ismertetett német kormányzati adatok szerint. A Neue Osnabrücker Zeitung lap a szövetségi parlament (Bundestag) vezető ellenzéki pártja, a Baloldal kérdésére adott kormányzati válaszról készített összeállításban kiemelte, hogy 2016 első fél évében 13 324 embertől tagadták meg a belépést a határon vagy repülőtéren, ami 50%-os emelkedés a tavaly egész évben regisztrált 8913 esethez képest. A legtöbb embert (10 629) a német-osztrák határon fordítottak vissza. A visszautasítottak legnagyobb csoportja 25%-os részaránnyal afgán polgár volt, utánuk a szíriaiak, az irakiak, az irániak és az albánok csoportja következik. A január-júniusi időszakban 13 743 jogosulatlan menedékkérőt toloncoltak ki az országból. Tavaly egész évben 20 888, 2014-ben pedig 10 884 embert toloncoltak ki Németországból. Az idén a kitoloncoltak 75%-át a nyugat-balkáni térségbe szállították vissza. A szövetségi belügyminisztérium szerint az önkéntes hazatérési programok révén távozók száma is emelkedik. Az első fél évben 30 553 elutasított menedékkérő költözött haza ilyen programok támogatásával. Késsel járókelőkre támadt hétfő este a német Magdeburg egyik utcáján egy egyelőre ismeretlen férfi, aki több ember megsebesített. A rendőrség hajtóvadászatot indított a támadó felkutatására. A támadó először megpróbálta elvenni egy 14 éves fiú mobiltelefonját, majd egy 63 éves biciklis férfira támadt, el akarta venni a kerékpárját. Ezt követően hasba rúgott egy 18 éves fiatalt, és a földre tepert két nőt. Ezután a késes támadó egy 64 éves nőre támadt, akinek az arcán ejtett sebeket. A nőt kórházba szállították, sérülései nem voltak súlyosak. A hatóságok hajtóvadászatot indítottak a támadó felkutatására, melyben mintegy száz rendőr vesz részt, egy helikoptert és keresőkutyákat is bevetettek. (MTI) Alkalmatlannak tartják Trumpot a CIA exvezetői ötven republikánus tisztség- viselő levelet tett közzé a New York Timesban azt állítva, Donald Trump elnöksége kockázatot jelentene az amerikai nemzetbiztonságra. Új elnökjelölt jelentkezett, függetlenként indulna Trump-ellenes republikánusok segítségével. Washington/Detroit. Az Egyesült Államok ötven ismert republikánus külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértője - köztük George W. Bush kormányzatának néhány tagj a - tette közzé a levelet a lap hasábjain. Az írásban az aláírók azt állítják, hogy a republikánus elnökjelöltnek, Donald Trumpnak „hiányzik a karaktere, az értékrendje és a tapasztalata” ahhoz, hogy elnök legyen és megválasztása szerintük kockázatot jelentene az USA jólétére és nemzetbiztonságára. Detroit Economic Club Trump republikánus elnökjelölt felvázolta a környezetvédelemre fittyet hányó gazdasági programját (TASR/AP) Trump túl felelőtlen Trump „a leggondatlanabb elnök lenne az amerikai történelemben” - állítják az aláírók. Trump „ismételten bizonyította, hogy kevéssé érti az ország életbevágó nemzeti érdekeit, összetett diplomáciai kihívásait, nélkülözhetetlen szövetségesi rendszerét és demokratikus értékrendjét”, amire az amerikai politikának épülnie kell. Az aláírók között olyan ismert személyiségek vannak, mint Michael Hayden, aki korábban a CIA és az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) igazgatója volt, John Negroponte, aki hírszerzési igazgató volt, majd 2007-ben helyettes külügyminiszter lett. Aláírta a nyílt levelet Robert Zoellick, a Világbank volt elnöke, Tom Ridge és Michael Chertoff, két korábbi republikánus belbiztonsági miniszter, valamint Eric Edelman, Dick Cheney alelnök nemzetbiztonsági tanácsadója. A nyílt levél jelzi a Republikánus Párton belüli változatlan megosztottságot. A bírálatokat megfogalmazó nyílt levél megjelentetése után Donald Trump válaszolt, és bajkeveréssel vádolta meg bírálóit. „Ezek az emberek tették tönkre az USA-t” - írta az elnökjelölt. Új elnökjelölt jelentkezett az Egyesült Államokban, függetlenként indulna egy olyan republikánus csoport támogatásával, amely ellenzi a párt hivatalos jelöltje, Donald Trump elnökké választását. A Republikánus Párt szövetségi képviselőházi politikai igazgatója, az önjelölt Evan Mc- Mullin azt közölte, elnökjelöltként versenybe szállna a Fehér Házért, „konzervatív alternatívát” kínálva Trumppal szemben. A közgazdász végzettségű, 40 éves McMullin 1999- től 2010-ig a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) terror-elhárítója volt. A „Jobbat Amerikának” nevű, Trump-ellenes republikánus csoport támogatását élvezi, sőt, kifejezetten az ő ösztökélésükre lenne elnökjelölt. Totális kapitalizmus Trump adócsökkentést ígér a dolgozó családoknak és a vállalatoknak. Az elnökjelölt a detroiti Gazdasági Klubban elmondott beszédében fejtette ki elképzeléseit az amerikai gazdaság állapotáról. Mint fogalmazott: „meg akarja lódítani” a gazdaságot, ehhez a jól ismert republikánus javaslatokat hozta: kevesebb szabályozás, kevesebb adó, több munkahely. Azaz szabadjára kell engedni a kapitalizmust, és minden jobbra fordul. Trumpot beszéde elején protestáló nők többször is félbeszakították. Meghökkentő terveket találunk a listán: a párizsi klímavédelmi intézkedések eltörlésével, az olajkitermelés és a szénbányászat fellendítésével gyarapítaná a gazdaságot, eltörölné azokat a pénzügyi szektort érintő reformokat is, amelyek magasabb tőkekövetelményt írnak elő a bankoknak. Emellett Ronald Reagan óta nem látott adócsökkentést hajtana végre. A társasági adókulcsot 35%-ról 15%-ra mérsékelné, míg a hétkulcsos személyi jövedelemadót 3 kulcsossá tenné (12%, 25% és 33% lenne a 3 kulcs). (MTI, Portf.)
