Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-09 / 185. szám, kedd
2 KOZELET 2016. augusztus 9.1 www.ujszo.com Büntetik a gyűlöletbeszédet a Facebookon Úgy tűnik, a közösségi portálokon közölt gyűlöletkeltés már a bíróságoknak sok, a hatóságok jobban figyelik, mit írunk a netre (Gabriel Kuchta felvétele) FINTA MÁRK Rövid időn belül kit fiatalember is letöltendő börtönbüntetést kapott Szlovákiában az interneten elkövetett gyűlöletbeszádárt. Az ügyek nagy sajtányil- vánosságot kaptak, ugyanakkor a főügyészség szerint csökken a rasszista és szélsőséges indíttatású bűncselekmények száma. Az internetes megnyilvánulásokra ugyanúgy érvényes a törvény, mint az offline világban: ezt saját bőrén tapasztalhatta meg a 24 éves Tomáš, aki két hónapja 58 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott gyűlöletbeszéd és fenyegetés miatt. Elvágom a torkukat A fiatal férfi azóta az illavai börtönben ül - írja a Denník N. A lap szerint a fiatalember rendszeresen szélsőségesen durván nyilatkozott meg a Facebookon - a Szlovák Testvériség oldalán például azt írta, Robert Fico kormányfőnek kiszúrná a szemét, és beleit megetetné az anyjával még akkor is, ha ezért börtönbe kerülne. Mikor tavaly szeptemberben az amerikai hadsereg konvoja Csehországból Magyarországra tartott gyakorlatozni Szlovákián keresztül, a Globsec biztonságpolitikai fórum a Facebookon egy eseményt indított „Eljövök támogatni a szövetségeseinket” címmel. Tomáš zaklatni kezdte az esemény adminisztrátorát, vulgárisán nyilatkozott róla, majd fenyegetni kezdte, hogy golyót ereszt a fejébe, és elvágja a gyermekei torkát. A Globsec feljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálódni kezdett - Tomáš egyébként minden üzenetét saját, fényképes profiljáról írta, nem készített álprofilt. A Vág- újhelyi Járásbíróság bírója, Ivan Pavlovié 58 hónapos letöltendő szabadságvesztésre ítélte faji, vallási, etnikai csoportok elleni lealacsonyító kifejezések használata, valamint gyilkossággal való fenyegetés miatt- emellett ülnie kell egy korábbi bűncselekménye miatt is, ám erről pontosabbat nem mondott a bíróság. Nem tanult a hibájából Nagy port kavart korábban Dávid Kúmava ügye is. Ő az a fiatalember, aki hirdetésben 25 eurót ígért minden lelőtt menekültért az interneten. Ezért három év feltételes szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A fiatalember azonban, bár a bíróság előtt megbánást mutatott, ahogy kijött a tárgyalóteremből, máris úgy nyilatkozott: esze ágában sincs bármit is megbánni, csak attól tartott, hogy börtönbe küldik. Ez azonban nem sokkal később be is következett: Dávid továbbra sem fogta vissza magát az interneten, és márciusban aztán holokauszttagadás miatt indult ellene eljárás. 10 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Szólásszabadság Mindkét fiatalemberről kiderült, hogy a Kotleba-féle párt, és más szélsőjobboldali csoportok szimpatizánsai. A gyűlöletbeszéddel azonban nem csak a nyilvánvalóan szélsőséges internetezők élnek. A Denník N által megszólaltatott civilszervezetek szerint a leggyakoribb gyűlölködők az interneten a 30 feletti, alap- vagy középiskolai végzettséggel rendelkező, főleg vidéki férfiak, de nagyon sok köztük a kisgyermekes, gyesen lévő anyuka, és nyugdíj korhatár előtt álló emberek is. Az internetes vitákban gyakran elhangzó érv szerint a gyűlölködők csupán véleménynyilvánításhoz valójogukkal élnek. Ez azonban a Ne- hejtuj.sk gyűlöletbeszéddel foglalkozó oldal szerint nem állja meg a helyét. „Az alkotmány egyértelműen megállapítja a szólásszabadság határait, mások jogainak megsértése - a gyűlöletkeltés pedig egyértelműen kívül esik az alkotmány által garantált és védett szólásszabadság körén” - írja a szakportál. Szélsőségesek a neten Szlovákiában egyébként a főügyészség legújabb jelentése szerint hosszú távon csökken azon elkövetők száma, akik ellen rasszista, illetve szélsőséges indíttatású bűncselekmények miatt - beleértve a szurkolói erőszakot - folyik eljárás. A jelentést, mely a főügyészség 2015-ös tevékenységéről szól, Jaromír Čižnár főügyész nyújtotta be a parlamentbe. Tavaly 30 ember ellen emeltek ilyen bűncselekmény miatt vádat, 2014-ben még 35 ellen - írja a főügyészség a jelentésben. Csökken a lezárt ügyek száma is tavaly 36 ilyen volt, 2014-ben még 67. Čižnár szerint ezek alapján elmondható, hogy hosszú távon csökkenő tendenciát mutat az ilyen bűncselekmények száma. A legtöbb esetben tavaly emberi jogokat sértő csoportok támogatása és népszerűsítése, valamint szélsőséges tartalmak birtoklása miatt indult eljárás. Annak ellenére, hogy ezek a cselekmények döntő többségben kevéssé veszélyesek, és magányos elkövetők követik el őket közvetlen erőszak alkalmazása nélkül, az ügyészség kiemelten kezeli a problémakört - állítja Čižnár. A jelentés szerint az ilyen bűncselekmények egyik elkövetési módja az interneten, a virtuális térben zajlik. A közösségi oldalakon és fórumokon agresszív, gyülöletkeltő szövegek és megnyilvánulások látnak napvilágot. Az internet és a kommunikációs eszközök Čižnár szerint lehetővé teszik, hogy az elkövetők több emberhez jussanak el, és ez növeli az elkövetett bűncselekmények súlyát is. A hatóságok ugyanakkor korlátozott emberi és technikai erőforrásokkal rendelkeznek. A szélsőséges csoportokat támogató tevékenység nagy része a virtuális térbe, a közösségi hálóra került át, a szervezők külföldön jegyzik be internetes oldalaikat, ez pedig nagyon megnehezíti a nyomozást. Szlovákiában száz lakosra 5,5 lőfegyver jut Már tavaly is éves szinten 20 százalékkal több fegyvert vettünk, az érdeklődés a lőfegyverek iránt idén sem csökkent (Ján Krošlák felvétele) Korrigálná a tantervét a tárca Pozsony. Emelhetik a magyarórák számát a magyar tannyelvű alapiskolákban - a témáról a napokban tárgyaltak az oktatási minisztériumban. Az egyeztetésen a tárca és az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) munkatársai mellett a pedagógusszövetség és civilek is jelen voltak. Jókai Tibor, a pedagógusszövetség elnöke elmondása alapján az SZMPSZ által kidolgozott javaslatról szokatlanul konstruktívan egyeztettek a felek, a tárca és az ŠPÚ sem állt elő más variánssal. Szerinte egyetértettek abban, hogy a magyar tanulók csak akkor sajátíthatják el jól a szlovák nyelvet, ha anyanyelvűket is tökéletesen megtanulhatják. „Most valóban látok esélyt arra, hogy módosuljon a magyar iskolák szempontjából rendkívül rossz kerettanterv. A tárca képviselői már szeptembertől bevezetnék a javasolt módosításokat” — magyarázza Jókai Tibor. A módosításokra előbb még az ŠPÚ-nak is rá kell bólintania, erre az augusztus 15-re tervezett egyeztetésen kerülhet sor. Ezt követően az oktatási kerettanterv miniszteri rendelettel már szeptembertől hatályba léphet. (ie) ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság (EB) a terrorizmus elleni harcra hivatkozva szigorítani akarja a fegyvertartás szabályait az Európai Unióban. Pozsony. Tavaly év végén Szlovákiában 229 ezer legálisan tartott lőfegyver volt a civilek birtokában. Az összehasonlítás kedvéért Magyarországon 128 ezer fegyver volt civileknél, így 100 lakosra csak 1,9 fegyver jutott, míg Szlovákiában 5,5. A legtöbb lőfegyver 100 lakosra Svájcban van (55,7), majd Finnország (45,3) és Szerbia (37,8) következik a sorban. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a fegyvertartás alapvető emberi jognak számít, több mint 88 fegyver jut száz lakosra. Marián Majer biztonságpolitikai szakértő szerint Szlovákiában nem szokás önvédelmi célok miatt fegyvert venni, az emberek többsége továbbra is azon a véleményen van, hogy a közbiztonságot a rendőröknek kell védeniük. Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy ha tovább romlik a biztonsági helyzet Európában, emelkedni fog azoknak a száma is, akik önmaguk vagy családjuk védelme miatt vesznek majd fegyvert. Lukáš Hmčiarik fegyverkereskedő szerint érthető, ha az emberek önvédelmi célokra is vesznek fegyvert, ám nem biztos, hogy mindegyikük a terrorizmustól fél. „Nem elhanyagolható azok száma, akik itt, Szlovákiában akarják megvédeni magukat a tolvajoktól, rablóktól. Egyre többen költöznek nagyvárosokhoz közeli településekre, s ez természetesen vonzza a bűnözőket is. A lopások sajnos ezeken a helyeken már túl gyakoriak, a rablók egyre bátrabbak” - magyarázza a szakértő, miért ugorhatott meg az országban a kereset a lőfegyverek iránt. Az Európai Bizottság véleménye szerint az unió tagállamaiban túl enyhék a fegyvertartási előírások, ezért akarja egy általános érvényű rendelettel szigorítani a lőfegyverek birtoklását. A szigorú szabályokkal akarja megakadályozni, hogy a terroristák például géppisztolyhoz vagy visszaélesített fegyverhez jussanak. Hmčiarik szerint egy ilyen rendelet nem fog hozzájárulni a nagyobb biztonsághoz, ugyanis egyetlen terrorista sem fogja betartani a törvényeket, fegyvereit a feketepiacon fogja beszerezni úgy, mint eddig, s arra az uniós előírások nincsenek hatással. A lőfegyverekről szóló irányelv módosítása azokat a lőfegyvereket is érinti, amelyeket vaktöltényessé alakítottak át, ezeket ugyanis a terroristák visszaalakíthatják éles lőfegyverekké. Pontosabban meghatároznák, hogyan kell hatástalanítani ezeket a fegyvereket, s bevonnák őket a lőfegyverek tartását szabályozó uniós irányelvbe, jelenleg ugyanis gyakorlatilag nincs szabályozva tartásuk. Külön ellenőrzés vonatkozik majd például a félautomata fegyverekre, amelyekkel egy bizonyos számú lövést lehet leadni, és azokat csak az használhatja majd - a rendőrségen és hadseregen kívül -, aki regisztrált céllövő, és részt vesz versenyeken egy klubban vagy szervezett verseny keretében. Á céllövők tehát használhatják ezeket a fegyvereket, a hétköznapi emberek azonban nem. Andrej Králik, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa ugyan elismerte, hogy a tervezett módosítások ellen sokan tiltakoznak, ám szerinte nincs ok pánikra, az új előírások a sportlövészeket, a gyűjtőket és a múzeumokat sem fogják érinteni. „A bizottság állás- foglalása egyértelmű, a félautomata és automata fegyvereket csak és kizárólag a hadsereg használhatja, civilek nem. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ilyen fegyvereket korábban nemcsak terrortámadások, hanem más tragikus események, iskolákban, koncerteken végrehajtott lövöldözések során is használtak” - közölte lapunkkal a bizottság állás- foglalását Králik. Az EB statisztikái szerint az elmúlt évtizedben Európában tízezer, lőfegyverrel elkövetett gyilkosság történt. (dem, TASR)
