Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-08 / 184. szám, hétfő

41 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. augusztus 8.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Megugrott az új beruházások száma Pozsony. Az első félévben 19 új beruházást jelentettek be Szlová­kiában, a harmadával többet, mint a múlt év azonos időszakában - adta hírül a S ARIO beruházásösz­tönző ügynökség. A tervezett be­ruházások összege ráadásul eléri az 500 millió eurót, ami 188%-os növekedés. „A beruházásoknak köszönhetően közvetlenül több mint 2 ezer új munkahellyel szá­molhatunk, további pár ezer állást pedig a beszállító cégek hoznak majd létre” - nyilatkozta Maroš Stano, a SARIO szóvivője. (TASR) Jól tejelnek a külföldön dolgozók Budapest. Németország, Egyesült Államok és Kanada: innen utalták haza a külföldön dolgozó magya­rok a legtöbb pénzt 2014-ben - de­rül ki a Magyar Tudományos Aka­démia legújabb kiadványából. Az első helyen Németország végzett 952,2 millió dollárral. Az USA és Kanada lett a második és harmadik ezen a listán, ami azért is meglepő, mert az elmúlt években főleg az európai kivándorlási célpontokról lehetett hallani, holott az első há­rom sorrendje a 2010-es években nem változott. 2000-ben még 280 millió dollár érkezett Magyaror­szágra külföldről, 2014-ben már 4,473 milliárd. (MTI) Elmenekülhetnek a brit nagybankok London. Nagy-britanniai tevé­kenységének az átalakítására tett utalást a mintegy 5500 embert foglalkoztató Goldman Sachs bankház a szigetország Európai Unióból való várható kilépése miatt. Hasonló lépést tervez azonban a többi pénzintézet is. A legtöbb brit bank a várható brit kilépéssel kapcsolatban a pass- porting, vagyis a pénzügyi szol­gáltatók tevékenységi engedé­lyének lehetséges elvesztése miatt aggódik. Egyes bankok, így a JPMorgan, a Morgan Stanley és az HSBC már utaltak arra, hogy több ezer banki állás szűnhet meg a szigetországban vagy kerülhet át az EU-ba. (TASR, MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7051 D Lengyel zloty 4,1853 Cseh korona 27,024 D Magyar forint 310,35 a Horvát kuna 7,5515 a Román lej 4,4115 a Japán jen 136,4t n Svájci frank 1,0738 ifi Kanadai dollár 1,4313 D USA-dollár 1,0941 n VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR 1 CSEH KORONA 1 FORINT Sborbank 1,12-1,06 27,84-26,22 324,49-296,54 OTP Bank 1,14-1,04 28,22-25,84 324,16-296,83 Postabank 1,13-1,05 27,98-26,08­Szí. Takarékpénztár 1,13-1,05 27,76-26,22 324,78-296,80 Tatra banka 1,12-1,06 27,84-26,21 322,84-298,30 ČSOB 1,12-1,06 27,73-26,35­Általános Hitelbank 1,13-1,06 27,85-26,23 321,85-294,13 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Eltűnik a kétliteres kóla Pozsony. Lassan a szlovákiai üzletekből is eltűnik a kétliteres Coca-Cola. „A szlovák piacra két új csomagolást vezettünk be, az 1.75 és a 2,25 literest, amelyek a már húsz éve használt kétliteres műanyagpalackokat váltják” - nyilatkozta Marian Pavelka, a Coca-Cola szóvivője. A cég a fej­lettebb országokban tapasztalható alacsony termékenységi rátával indokolja az új csomagolás beve­zetését, a családok szerinte ugyan­is egyre kisebbek, ez pedig alacso­nyabb kólafogyasztást eredmé­nyez. A tipikusan családi, kétlite­res kiszerelést július elejétől az 1.75 literes palack helyettesíti, de már kapható a 2,25 literes verzió is, amivel a családi ünnepségeket cé­lozza meg az üdítőgyártó. Míg Magyarországon már április vé­gén sor került a váltásra, Csehor­szágban egyelőre továbbra is kap­ható a kétliteres kóla. Nagy- Britanniában ugyanakkor már 2014 elején lefaragták a 2 literes palackokat. Fontos tudnivaló az is, hogy a váltás nemcsak a klasszikus kólát, hanem a cég összes szénsa­vas üdítőitalát, vagyis a Fantát, a Sprite-ot és a Kinley-t is érinti. A Coca-Cola egyébként már 2016 első negyedévében megszüntette a szlovákiai gyártást, a szlovákiai vásárlók azóta a környező orszá­(Jozef Jakubčo felvétele) gokból - Magyarországról vagy Csehországból - származó Coca- Colát fogyasztanak. Bár a cég a „családra” fogja a változtatást, a konkurens üdítő­gyártók szerint erre az üdítőgyár­tók közötti egyre kiélezettebb ár­verseny miatt kerített sort. „A Coca-Cola ennek köszönhetően kedvezőbb árréssel adhatja el az üdítőt, hiszen az áremelést a pa­lack mérete miatt sokkal nehezebb lesz majd figyelemmel követni” - vallja Ľubomír Drahovský, a Ter­no piackutató ügynökség elemző­je is. Az üdítőgyártó ezt azonban tagadja. (SITA, TASR, mi) A gyenge termés miatt idén drágább a gyümölcs Pozsony. A tavaszi fagyok miatt a szlovákiai gyümölcstermés idén a felével marad el a tava­lyitól, a kiesést az üzletek többsége Lengyelországból pótolja. A termesztők szerint azonban így sem kerülhetjük el a drágulást. Az almáért a pi­acon akár az ötödével is többet fizethetünk majd, mint tavaly. A szlovákiai gyümölcstermesz­tők körében végzett országos fel­mérés semmi jóval nem kecsegtet. „Az áprilisi fagyok katasztrofális hatással voltak a termésre, idén Szlovákiában így csupán 25 ezer tonnányi gyümölcstermésre szá­míthatunk” - nyilatkozta Jana Ho- léciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Marián Varga, a Szlová­kiai Gyümölcstermesztők Szövet­ségének az elnöke szerint az idei termés így nagyjából a felével ma­rad el a korábbi évekétől, amikor az országban 58 ezer tonnányi mérsé­kelt égövi gyümölcs is megtermett. Ötödével drágább az alma „Idén kevesebb termett eperből és cseresznyéből is, de kisebb lesz a sárga- és őszibaracktermés is. Ez utóbbi idén a tavalyi termés alig har­madát teszi ki, és hasonlóra számít­hatunk a szilva esetében is” - mond­ta Varga. A kedvezőtlen időjárás a legnagyobb pusztítást azonban az alma- és körtefákban tette, a termés- kiesés ebben a szegmensben elérheti a 60 százalékot is. „Ezt már a vásár­lók is megérzik majd” - állítja Var­ga. O is elismeri azonban, hogy a drágulás várhatóan nem haladjamajd meg a 20 százalékot, az áremelésre ráadásul inkább csak a piacokon, a kisebb helyi üzletekben és közvet­lenül a gyümölcsösökben szedett termés esetében számíthatunk. A nagyobb üzletláncok ugyanis az ol­Gyümölcspiac 2016-ban ► Idén az áprilisi fagyok miatt csupán 25 ezer tonnányi gyümölcstermésre számít­hatunk, a korábbi évek 58 ezer tonnás termésével szemben. ► A lakosság éves fogyasztá­sa eléri a 150 ezertonnát,a gyümölcsbehozatal így el­érheti a 120 ezertonnát. ► Akár 20%-kal is drágulhat az alma a piacokon és a kisebb helyi üzletekben a terméskiesés miatt. csó külföldi behozatallal pótolják a kiesést, nagyobb árugrásra így ezek­nél nem kell számítanunk. Tarolnak a lengyelek A terméskiesést az üzletláncok idén is masszív behozatallal pótol­ják, hiszen míg a hazai termés a már említett 25 ezer tonna körül mozog, a lakosság éves fogyasztása eléri a 150 ezer tonnát. A fagy által a leg­kisebb mértékben is károsodott ter­mést az üzletek ráadásul át sem ve­szik, Varga szerint a behozatal így elérheti a 120 ezer tonnát. „Az alma esetében a behozatal nagy része valószínűleg Lengyelországból származik majd, hiszen az ottani gyümölcsösöket a tavaszi fagyok nem érintették olyan mértékben, mint a mieinket” - vallja Varga. Uniós mentőöv A tavaszi fagyok okozta terméski­esés Holéciová szerint a termelőknek több tízmilliós kárt okozott. Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter már tavasszal ígéretet tett arra, hogy kisegítik a gazdákat, mivel azonban több országot is érint a fagykár, az Európai Bizottság őszre uniós szintű megoldást ígér. (mi, TASR) Az almához idén akár az ötödével drágábban juthatunk hozzá (Képarchívum) Nem éri meg halogatni a hitelfelvételt Akik hitelt szeretnének fel­venni, azoknak ezt nem sza­badna sokáig halogatniuk. Hamarosan ugyanis szigorod­hat a hiteligénylők elbírálása. Pozsony. Már a jegybank is meg­elégelte, hogy az ügyfelekért foly­tatott harcban a pénzintézetek töme­gesen folyósítanak kölcsönt olya­noknak, akik ezt a kamatszint jövő­beni megemelését követően képte­lenek lesznek visszafizetni. Mivel a kölcsönök jövőbeni tömeges bedő- lése az egész bankrendszert megin­gathatná, a jegybank megpróbálja elvenni a pénzintézetek kedvét a mértéktelen hitelezéstől. A történelmi mélyponton levő hi­telkamatoknak köszönhetően a szlovákiai pénzintézetek csak az idei év első öt hónapjában 197 ezer új jel- záloghitelt folyósítottak, 7 száza­lékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Míg korábban a ban­kok szigorúbban ügyeltek arra, hogy kinek adnak kölcsön, az egyre ki­élezettebb konkurenciaharc miatt ma már szinte alig akad olyan hitel- igénylő, akit elutasítanának. A la­kosság számára látszólag kedvező helyzet azonban a jegybank szak­emberei szerint rengeteg kockázat­tal jár. JozefMakúchjegybankelnök szerint, ha a kamatok újra elkezde­nek nőni, sokan, akik most még probléma nélkül képesek fizetni a törlesztőrészleteket, a jövőben erre képtelenek lesznek, a bankoknak ezért vissza kellene fogniuk a mér­téktelen hitelfolyósítást. A jegybank A szlovákiai bankok jelenleg elné­zőbbek a hitelek iránt érdeklődő Ügyfelekkel (Tomáš Benedikovič felvétele) ezt úgy szeretné kikényszeríteni, hogy jövő augusztustól megemeli a pénzintézetek kötelező hozzájáru­lását az általuk képzett kockázati alapba. Míg eddig a bankoknak nem kellett elkülöníteniük külön pénzt a kockázatos hitelek, kötvények és részvények után, jövő nyártól már a kockázatos hitelállomány fél száza­lékának megfelelő tartalékot kell majd képezniük. Ä jegybank ráadásul további in­tézkedéseket tervez. Ezekről egye­lőre nem nyilatkoznak, a pénzinté­zetek azonban nem zárják ki, hogy a jövőben szigorúbb szabályok alapján lesznek kénytelenek elbí­rálni a hiteligénylők fizetőképessé­gét, ráadásul a kölcsönt kérvénye­zők arra sem számíthatnak, hogy a kiszemelt ingatlan értékének a száz százalékára kapnak hitelt. Emiatt jóval kevesebben jutnak kölcsön­höz, mint jelenleg. A jegybanknak adnak igazat az elemzők is, akik szerint a bankoknak is érdekükben állna a szigorítás. „Ha a bankok nem változtatnak a hitelnyújtás mód­szerein, annak a jövőben a bedőlt hitelek miatt a nyereségük látja majdkáráť’-valljaMaroš Ovčarik, a Finančný Kompas pénzügyi por­tál igazgatója. (TASR, SITA, mi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom