Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-06 / 183. szám, szombat
'ww.ujszo.com | 2016. augusztus 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Levélféle a NOB-nak Potenciális olimpiai sportágként a favágás népszerű lenne isztelt N emzetközi Olimpiai Bizottság! Engedjék meg, hogy gratuláljak döntésükhöz, nellyel öt újabb sportágat választot- ak be a 2020-as tokiói olimpia prog- amjába. A karate, a hullámlovaglás, baseball, a görkorcsolyázás és a álmászás is látványos, izgalmas port, bizonyára lesz közönségük, és i sportolók is lelkesebben edzenek szentül, hiszen egy olimpián részt /enni nem akármilyen érzés lehet, 'lémi csalódással tölt el, hogy a falabda továbbra sem lesz olimpiai ; portág, ugyanakkor megértem önö- tet: szűk, zárt térben ütik a labdát a álhoz a versenyzők, a labda útja az itlagos szemnek követhetetlenül jyors, a helyszínen kevés néző fér el, és kevés a hirdetési felület is, hiszen aem tapétázhatják ki a falakat reklámmolinókkal, mert akkor még kevésbé lenne látható a labda útja. Engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljak egy sportágat, amely ugyan ma még nem létezik, hiszen én találtam ki tegnap este, de számításaim szerint pár év alatt nagy népszerűségre tehet szert - már, ha megfelelő mennyiségű pénzt pumpálunk bele, és ügyesen felfuttatjuk. A favágásról van szó. Nyilván önök is láttak már izmos férfiakat fát hasogatni, így sejthetik, mekkora erőnlétet, pontosságot, kitartást igényel ez a tevékenység. Nem beszélve a kifinomult technikáról, amelyre sokéves gyakorlással lehet csak szert tenni. Az általam javasolt játékszabályok rendkívül egyszerűek. Az ökölvíváshoz hasonlóan a versenyzők kettesével, három menetben mérkőznének meg egymással. Az győzne, aki több fát aprít fel. A versenybírák mérlegelés után hirdetnének eredményt, megvizsgálva a hasábok vastagságát is, mert természetesen nem elég negyedelni, aprítani kell. A szabályokon persze lehet még ' csiszolni, például a három versenyzőből álló stafétát is el tudom képzelni. Kettőnél több versenyző szerepeltetését egy időben azonban nem javaslom, mert a kamera nehezebben tud egyszerre három vagy négy embert követni. A nagy sportmárkák számára is kihívás lehet a minőségi „sportfejszék” gyártása, amelyek a teniszütőkhöz hasonló gazdag választékban, a felhasznált anyagok minőségének függvényében változó árkategóriákban jelenhetnének meg a piacon, versenyre serkentve a gyártókat. Javasolt reklámfelületek: a sportolók ruházata, a fatönk, melyen a viadal folyik (a szabványosított egyentönkök gyártása külön iparág lehet), a terem falai, esetleg padlója. Az edzések és versenyek során felaprított fa gazdasági hasznosításra kerülhetne, részben kiváltva a fakitermelő üzemek munkáját, illetve az ott felhasznált villamos energiát. Tisztelettel kérem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság közgyűlését, vitassa meg javaslatomat, amely a 2024-es olimpiára vonatkozik. Ha ugyanis eleve úgy indulna a favágás népszerűsítése, hogy potenciális olimpiai sportág, gyorsabban lehetne híveket szerezni neki. Köszönöm figyelmüket, maradok tisztelettel. Célegyenes a zsákutcában LAKNER ZOLTÁN K ét hónap sincs hátra a magyarországi népszavazásig. A kormány elhárított minden közjogi akadályt saját kérdése elől, amely egy nem létező döntés, a, Jcötelező betelepítési kvóta” ránk kényszerítésének elutasításáról szól. A milliárdos állami propagandabüdzsét nélkülöző ellenzéki népszavazási kísérletek viszont elbuktak. Ami részben az ellenzék szervezeti és politikai gyengeségéről is tanúskodik. A kormány hónapok óta „tájékoztat” - a hivatalos kampány csak augusztus közepén kezdődik. A legúj abb plakátszéria révén a bevándorlókból lett párizsi merénylőkről kapunk „információt”, pedig az áldozatok között szintén voltak bevándorlók. A tragédia jóval összetettebb, mint ahogy a kormány láttatja. Egy másik plakáton egymillió líbiairól hirdetik, hogy Európába „akarnak” jönni, átértelmezve a népesedési és migrációs prognózisok közel sem ennyire egyértelmű következtetéseit. Eközben a demokrata ellenzék véleményformálói arról vitatkoznak, elmenjenek-e szavazni. A baloldali, illetve liberális pártok jórészt bojkottálják a népszavazást, bár az MSZP kerüli a bojkott kifejezést. Az LMP nemet mondana a kvótára, de nem biztat népszavazási részvételre, minek nyomán magyarázkodásra kényszerül azzal kapcsolatban, mit is mond. A Liberálisok ellenkampányra készülnek, holott korábban a tartalmi kifogásokon túl a referendum jogszerűségét vitatták. Ha ezek a pártok kifejezésre akarják juttatni szembenállásukat az alaptörvényi renddel, erre nehezen találhatnak jobb alkalmat a kvótanépszavazás bojkottálásánál. E dilemma másik oldala, hogy így tétlenül nézik, amint a kormány átgyúija a közvéleményt. Netán a kabinet addig küzd a nemzetállami Európáért, amíg végképp utunkra engednek bennünket. Ugyanakkor, ha az ellenzék az Orbán- rendszerhez, Európához és a menekültkérdéshez való viszonyát megpróbálja a kvótakérdésére adott válaszba sűríteni, besétál a csapdába. A bojkottnak pedig nem kellene feltétlenül politikai tétlenséget jelentenie. A kép teljességéhez tartozik, hogy a Jobbik is nehezen talál választ. A menekültek elutasításával olyannyira egyetért, hogy alaptörvény-módosítást javasolt miatta. A nép megkérdezését szintén nem tudja ellenezni. A másfél év alatt felépített, az ellenzéket megbénító menekültellenes állami propagandát néhány hét alatt nyílt harcban legyőzni: illúziónak tűnik. Az ellenzék számára az igazi kérdés az, van-e olyan saját terve, akár csak gondolata, amelyből másfél-két év alatt kinőhet valami. A szerző magyarországi politológus FIGYELŐ Meghosszabbított börtön terroristáknak Ausztrália olyan törvénymódosításra készül, hogy a terrorizmusért elítélt, és a lakosságra nézve komoly kockázatot jelentő embereket börtönbüntetésük letöltése után is rács mögött tarthatná. Az ausztrál szövetségi államok kormányainak jogi szakértői tegnap elvi támogatásukról biztosították a visszaesésre hajlamos elítélt terroristák határozatlan idejű fogva tartásáról szóló szövetségi tervet. Az új jogszabályt először annál a 13 őrizetesnél alkalmaznák, akik szövetségi terrorista bűncselekményekért töltik büntetésüket ausztrál börtönökben. Ezek az elítéltek Sydneyben és Melboume-ben készültek merényletekre, amelyeket a hatóságok meghiúsítottak. Többen közülük nyíltan támogatásukról biztosítottak szélsőséges csoportokat, köztük az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezetet. (MTI) Ki a legesélyesebb az ENSZ-főtitkár posztjára? PETŐCZKÁLMÁN Még Miroslav Lajčákot sem kell leírni, ő is lehet főtitkár, talán mert nem szokott sarkított véleményeket megfogalmazni. Július közepén az ENSZ Közgyűlésében nyilvános meghallgatáson vett részt az ENSZ-fötitkári poszt tíz várományosa. Más elfoglaltságuk miatt ketten távol maradtak. Hiányzott Miroslav Lajčák, a szlovák kormány jelöltje is, aki az EU-elnök- séggel kapcsolatos teendőkkel volt elfoglalva Brüsszelben. Kérdés, hogy a távolmaradás taktikus lépés volt-e, nem lehetett volna-e úgy intézni, hogy a szlovák külügyminiszter elutazzon New Yorkba, ha komolyan gondolja a jelöltséget. Lajčák nyilván abban bízik, hogy a dolgok nem a közgyűlési meghallgatáson dőlnek el, amelyek egyébként sem kötelezők. Az ENSZ főtitkárát a közgyűlés választja, a Biztonsági Tanács beteijesztése alapján. Gyakorlatilag tehát az ENSZ BT dönt. Áz ajelölt viszi el a pálmát, aki ellen a tanács öt állandó tagjának egyike sem emel kifogást. Az ENSZ BT július végén kezdett érdemben foglalkozni a főtitkár kiválasztásával, a végső szavazás októberben várható. Diplomáciai körökben és a sajtóban sok utalás elhangzott arról, hogy az új főtitkár valószínűleg nő lesz, a kelet-európai regionális csoport valamelyik államából, mivel az eddigi nyolc főtitkár férfi volt. Nem esélytelen Irina Bokova, a bolgár jelölt, az UNESCO főigazgatója, a másik hölgy, a volt horvát külügyminiszter, Vesna Pusic visszalépett. Ennél érdekesebb hivatkozási alap a keleteurópai csoporthoz való tartozás. Tény, hogy a kelet-európai csoport az egyetlen, amely eddig nem adott ENSZ-fötitkárt, ám az ENSZ közgyűlésének beosztása regionális csoportokra mai formájában a 20. század hatvanas éveinek elején alakult ki. Az ún. kelet-európai csoport a szovjet érdekszférához tartozó államokat tömörítetté, kiegészítve Ukrajnával és Belorussziával, amelyek ugyan nem voltak önálló államok, de Sztálin nyomására az ENSZ alapító tagjai lettek. A nyugat-európai csoportot a polgári demokrácia és a piacgazdaság elveit valló nyugat-európai államok és az USÁ, Ausztrália, Uj- Zéland, Kanada, Izrael alkotta. Kü- lön-külön csoportot képez Afrika, Latin-Amerika és Ázsia a Csendesóceáni térséggel. Azzal, hogy a volt szovjet blokk országainak többsége EU- és N ATO-tag lett, a kelet-európai csoport létjogosultsága megszűnt. A regionális csoportosulások inkább csak az egyes tisztségekért folytatott küzdelem eszközei. Éppen ezért Közép-Kelet-Európa országai nem szorgalmazzák a feloszlatását, így nagyobb az esélyük pozíciókhoz jutni az ENSZ-ben, mint egy nagy európai csoport tagjaként. Igaz, hogy nem volt még kelet-európai főtitkár, de ez furcsa hivatkozási alap olyan EU- és NATO-tagállamoktól, amelyek negyedszázada a Nyugat-Eu- rópához való felzárkózást tűzték ki egyik fő célul. Az említett hölgyek mellett szóba jöhet Helen Clark volt új-zélandi miniszterelnök asszony, Ántonio Guterres volt portugál miniszterelnök és Danilo Türk volt szlovén államfő. Esélyeiket növeli, hogy hosszú évekig dolgoztak az ENSZ-struktúrákban. Guterres menekültügyi főbiztosként, Clark az ENSZ fejlesztési programjának (UNDP) föadminisztrátoraként. Még Miroslav Lajčákot sem kell leírni. Talán mert nem szokott sarkított véleményeket megfogalmazni, és a nagyhatalmak szemében kompromisszumosjelöltként futhat be. Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az új főtitkárnak szembe kell néznie, az ENSZ évek óta pangó reformja. Az ENSZ-ben és szakosított szervezeteiben rendkívüli szakértői potenciál és tapasztalat gyü- lemlett fel, és a szervezet hasznos munkát végez. Ám sokszor nehézkesen működik, képtelen rugalmasan reagálni a válsághelyzetekre, a pénzek felhasználásának hatékonysága is alacsonyabb az elvártnál. Érzékeny pont a Biztonsági Tanács átalakítása. Összetétele a 70 évvel ezelőtti viszonyokat tükrözi, ám az eredeti öt állandó tagból csak az Egyesült Államok súlya és befolyása töretlen. Nagy-Britannia és Éranciaország súlyát a gyarmati birodalomként való megszűnésük után atomhatalmi státusuk biztosította. Félő, hogy ha a brexit további politikai folyamatokat indít el, például a királyság darabokra hullását, megkérdőjelezhető vé válik az utód (Anglia) állandó helye az ENSZ BT- ben. A globális biztonság szempontjából nem lenne szerencsés fejlemény. A szerző politikai elemző, volt ENSZ-nagykövet
