Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-01 / 178. szám, hétfő

KÖZÉLET 2016. augusztus 1.1 www.ujszo.com Pride politikai részvétellel Az idei részvétel a Pride-on meghaladta a legutóbbit (SITA-felvétel) Terrorizmus: nem mi vagyunk a fő célpont ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az előző évekkel ellentétben idén nagyobb összetűzések és botrányok nélkül tartották meg a melegek jogaiért küzdők pozsonyi felvonulását. A szivárványos menet, vagyis a Pride ellen ugyan két ellentüntetést is szerveztek, nagyobb rendzavarásra azonban nem került sor. Szombaton közel kétezren vettek részt a homoszexuálisok jogainak, az azonos nemű párok élettársi kap­csolatainak az elismeréséért küzdő leszbikusok, melegek, biszexuáli­sok és transzneműek (LMBT) kö­zössége által szervezett pozsonyi felvonuláson, amely a szigorú biz­tonsági intézkedéseknek köszön­hetően nagyobb incidensek nélkül ért véget. A Pride egyik szervezője, Martin Macko szerint az idei fel­vonulás alkalmával a részvétel meghaladta az előző, 2014-es ren­dezvényét, amelyen mintegy 1500- an vettek részt. A szombati meg­mozduláson részt vett mások mel­lett Jana Dubovcová ombudsman, Monika Flašíková-Beňová (Smer- SD) európai parlamenti képviselő és Martin Poliačik, az ellenzéki Sza­badság és Szolidaritás (SaS) képvi­selője. „A szivárványos menettel szerettük volna emlékeztetni az embereket arra, hogy a különböző­ségeink ellenére mindenki egyen­lőnek számít” - nyilatkozta Marian Mesároš, az Emberi Jogok Szlová­kiai Nemzeti Központjának az igazgatója. Ezzel azonban Szlovákiában egyelőre még nem mindenki ért egyet. A jogvédők ellen szombaton két el­lentüntetést is szerveztek. A Büszkék a Családra Kezdeményezés (Hrdí na rodinu) akciója gyakorlatilag érdek­telenségbe fulladt: a hagyományos családért tüntetők rendezvényén alig 150-en jelentek meg. A résztvevők azt akarták kifejezésre juttatni, hogy semmi sem lehet jobb a hagyomá­nyos családnál. A Fő téren ugyan már mintegy 500-an voltak, ez azonban csak annak volt köszönhető, hogy a családpárti megmozdulás szervezői ott már nem szónokoltak, hanem gyermekprogramokkal próbálták magukhoz vonzani az embereket. Nem járt nagyobb sikerrel Marian Kotleba pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) aktivistái által szer­vezett megmozdulás sem. A „fajta- lankodók pozsonyi felvonulása” el­len meghirdetett tiltakozó akción kö­rülbelül 150-en vettek részt. Marián Mišún, akit a Kotleba-féle párt legradikálisabb vonalához so­rolnak arra biztatta a jelenlévőket, hogy a szivárványos menet tagj ai előtt vonjanak élő barikádot, erre azonban nem került sor. A pozsonyi Óváros­ban feltartóztatták őket a rendőrök, és nem is engedték tovább a menetet, amely nyugodt körülmények között zajlott, nem került sor garázdaságra és rendzavarásra sem. (JASR, SITA) FINTA MÁRK Nem a mostani az európai terro­rizmus legvéresebb korszaka, ám új kihívásokkal kell szembenézni. A tavaly és idén fellángoló iszlamista terror Európában Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint már más logika alapján működő, glo- balizált terrorizmus. A külső terro­ristacsoportok célpontjai a szimbo­likusan is erősebb nyugati orszá­gok, s ráadásul a saját polgáraik, franciák, belgák mészárolnak. „Óriási kiképzőtáboruk Szíria és Irak, az Iszlám Állam területe; de itthon, saját egykori hazájukban - vagy legalábbis abban az ország­ban, ahol születtek és amely útle­velet adott nekik - hajtják végre ha­lálos merényleteiket” - magyaráz­za a szakértő. Arra a kérdésre, milyen hatása volt a közép- és kelet-európai régi­óra a harminc évvel ezelőtti, illetve a mostani terrorista hullámnak, Fe­ledy azt mondta: a szovjet érában a mai visegrádi országok, az akkor Varsói Szerződés területén első­sorban kiképzés, pénzmosás vagy más háttértevékenység folyt. „így került Magyarországra annak ide­jén a híres Sakál nevű terrorista is” - magyarázta. Hozzátette: ezekben az országokban azonban a partizá­nokat leszámítva nem volt erősza­kos szeparatista politikai mozga­lom, belső terroristákat nem ter­meltek ki. Robert Fico szlovák kormányfő a minap kiemelt terrorveszélyre fi­gyelmeztetett. Feledy azonban a mostani iszlamista terrorhullám­mal kapcsolatban leszögezi: a vi­segrádi országokban jelenleg nincs számottevő muszlim populáció, mely toborzóbázist biztosíthatna az Iszlám Államnak. „Politikailag és szimbolikusan is kisebb erőt kép­viselnek ezek az országok. Ez azonban nem jelenti, hogy a jövő­ben, Amerika szövetségeseként és uniós tagként előbb-utóbb ne kö­vetkezhetne be támadás Közép- Európában. A lista élén azonban nem mi vagyunk” - tette hozzá az elemző. Az európai és amerikai helyzet szigorúan a terrortámadások és ál­dozatok számát tekintve egyébként korántsem olyan súlyos, mint a vi­lág többi részén. A Washington Post összegyűjtötte a 2015 januárja óta „Óriási kiképzőtáboruk az Iszlám Állam területe; de itthon, saját egykori hazá­jukban hajtjákvégre halá­los merényleteiket." Feledy Botond elkövetett, legalább öt halálos ál­dozattal járó terrortámadások listá­ját. A nyugati világban a kimutatás szerint megnövekedett a támadá­sok száma, 46 terrortámadás 658 áldozatot szedett - ugyanakkor a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsi­ában 2063 támadás történt, melyek 28 031 emberéletet követeltek. Ezekért a terrortámadásokért döntő többségben a nigériai Boko Haram, illetve az Iszlám Állam a felelős. Ma indulnak Magyarországra az újabb szlovák rendőrök DEMECS PÉTER Szlovákia 25 rendőrt küld ma a magyar-szerb határra, az egyenruhások cseh, lengyel és osztrák rendőrökkel egy hónapig segítenek a magyar hatóságoknak a schengeni határ védelmében. Pozsony. Magyarország hivata­losan július 21-én kért segítséget a visegrádi országoktól a határ védel­méhez, Ausztria már korábban fel­ajánlotta segítségét. Szükség esetén a 25 rendőrt egy hónap után további egység fogja felváltani. A szlovák rendőröket pisztollyal, bilinccsel, gumibottal és gázspray-vel, továbbá lehetőség szerint járművekkel és éjj­ellátó készülékekkel látják el. A kül­földi szolgálatteljesítéssel járó anya­gi juttatásokat a szlovák fél fedezi, a rendőrök ellátásáról a magyar fél gondoskodik. Denisa Baloghová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője sze­rint a szlovák rendőrség külföldi egy­sége, amely a magyarországihoz ha­sonló missziókra bármikor bevethe­tő, 300 egyenruhásból áll. „Ezen a té­A határkerltésnél szlovák rendőrök is besegítenek (TASR-feivétei) ren nemcsak Magyarországgal, ha­nem szükség esetén Szlovéniával, Macedóniával és más országokkal , valamint természetesen az uniós ha­tárvédelmi ügynökséggel (Frontex) is együttműködhetünk” - mondta Ba­loghová. A Frontex szervezte misszi­ók keretén belül Görögországba és Olaszországba is küld rendőröket Szlovákia, ott elsősorban a menekül­tek regisztrációja során fognak segí­teni. Jelenleg 25 szlovák rendőr Ma­cedóniában teljesít szolgálatot, megbízatásuk augusztus 24-én ér véget, sorozatban ez a harmadik vál­tás az országban. 160 ezer szlovákiai munkavállaló dolgozik külföldön ÖSSZEFOGLALÓ Az idei első negyedévben a szlovákiai munkavállalók 6,5 szézaléka, nagyjából 160 ezer ember dolgozott külföldön. A tipikus külföldi munkavállaló az ország keleti járásaiból származó 34 évnél fiatalabb szakmunkás. Pozsony. „A külföldön dolgozók nagyjából negyede Eperjes megyé­ből származik, amit Kassa és Zsol­na megye követ” - nyilatkozta Do­minika Ondrová, a Postabank elemzője. Számottevő eltérések vannak azonban az egyes korosz­tályok között is. „A külföldön munkát vállalók jelentős része a 25 és 34 év közötti korosztályból kerül ki. Számuk az idei első negyedév­ben elérte az 53 ezret” - tette hozzá Ondrová. Szerinte ez az a korosz­tály, amely jól beszéli az idegen nyelveket, nincsenek családi kö­töttségeik és vonzzák őket a na­gyobb nyugat-európai fizetések. A külföldön munkát vállaló szlo­vákiai állampolgárok jelentős ré­sze, 44 százaléka szakmunkáskép­zőt végzett. Az érettségivel rendel­„A külföldön munkát vállalók jelentős része a 25 és 34 év közötti korosztályból kerül ki." Dominika Ondrová elemző kezők aránya nagyjából 40, a főis­kolai végzettséggel rendelkezőké pedig 15 százalék. Az utóbbiak esetében nagyjából kiegyenlített a férfiak és nők aránya, a szakmun­kások esetében azonban a férfiak aránya négyszer akkora, mint a nő­ké. Á külföldön dolgozók többsége az építőiparban, az egészségügy­ben, a szociális szolgáltatásokban és az iparvállalatoknál helyezke­dett el. A külföldön munkát vállalók kö­rében a legnépszerűbb országnak Ausztria számít, ahol a hivatalos adatok szerint csaknem 51 ezren dolgoznak. „Ausztria egyrészt rendkívül közel van, másrészt a szlovákiai munkavállalók számára vonzók az ottani bérek” - mondta Ondrová. A külföldön dolgozó szlovákiai­ak negyede Csehországban talált munkát. „Csehország legnagyobb vonzerejét a szlovákiainál valami­vel nagyobb fizetések és a problé­mamentes kommunikációjelenti”- tette hozzá a Postabank elemzője, aki szerint a szlovákiai munkavál­lalók számára vonzó Németország is, ahol 30 ezren találtak megélhe­tést. (TASR, mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom