Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-11 / 160. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2016. július 11. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 7 Gazdagabb gabonatermés, vérlázító felvásárlói árak SUSLABÉLA ' I Egyelőre a gabonatermés mennyiségi és minőségi mutatói is jobbak a tavalyiaknál (TASR-felvétel) Pozsony. Szlovákia délnyugati járásaiban az elmúlt két hétben szinte mindenütt megkezdődött az aratás. Az agrárkamara előzetes becslése szerint a tavalyinál jobb gabonatermésre számíthatunk. A gazdák ugyanakkor a szerintük megalázóan alacsony felvásárlási árakra panaszkodnak. Szlovákia déli járásaiban az elmúlt két hétben szinte mindenütt megkezdődött az aratás: a kombájnok a Ga- lántai, a Dunaszerdahelyi, az Érsek- újvári, a Komáromi és a Vágsellyei járás gabonaföldjein is megjelentek. „A mennyiségi mutatók egyelőre jobbak a tavalyiaknál, és a minőséggel sincsenek komolyabb gondok. Most az lenne az ideális, ha az aratás végéig nem zavarnák komolyabb esőzések a begyűjtést” - erősítette meg lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kamara (SPPK) szóvivője. A galántai régió mezőgazdasági üzemeiben az őszi vetésű árpa betakarítása jelentette az idei aratás kezdetét. Elsősorban a homoktalajokon láthattak hozzá a gabona begyűjtéséhez. Ezeken jó ütemben és kedvező feltételek mellett folytatódik a betakarítás. Az Érsekújvári járás mezőgazdasági üzemeinek mintegy 90 százalékában végeztek az őszi árpa begyűjtésével. A termés mennyiségében jobb a tavalyinál, és a minőségi mutatók is kedvezőbbek, mint egy évvel korábban voltak. Az újvári őstermelők elmondhatják, hogy a repce termőterületének a 70 százalékáról takarították be a termést, és az idén termesztett zöldborsónak szintén a hetven százalékát gyűjtötték be. A Komáromi járás mezőgazdasági termelői már az őszi és a tavaszi vetésű gabonaféléket is aratják. Ok is jobb termésről számoltak be. Az ország középső és keleti régióiban befejezték a takarmánynövények kaszálását, a gabonafélék csak ezután jönnek sorra. „Ezekből a régiókból a kamaránk olyan jelentéseket kapott, hogy a gabona betakarításához várhatóan csak július végén lámák neki” - mondta az SPPK szóvivője. „A gazdákat ezúttal is bosszantja, hogy a felvásárlási árak alacsonyak, gyengébbek a tavalyiaknál” - magyarázta az SPPK szóvivője. Pém Bálint páti magángazda a hagyományos búzát például már kihagyta a termelési struktúrájából. „Durumbú- zát továbbra is termesztünk, idén 120 hektárnyi területen. Átlagban mintegy 200 eurós lehet a felvásárlási ár tonnájáért, de elképzelhető magasabb ár, akár 220-240 euró is. Az élelmiszeripari búza értékesítési ára azonban megalázóan alacsony, nem több 120-130 eurónál, és a takarmánybúza tonnájáért szintén nagyjából ennyit fizetnek a felvásárlók. Ez nem egyéb, mint a termelők megalázása” - mondta lapunknak a gazda. Az angol farmerek mar megbánták a brexitet Fura helyzet alakult ki az Egyesült Királyságban az uniós kilépésről szóló népszavazás eredményeként. A brit farmerek ugyan hagyományosan csepülték az Európai Unió bürokratikus agrárpolitikáját, de a kilépés a vaskos támogatások és a bőséges kelet-európai szezonális munkaerő forrás elvesztését is jelenti. London. „Az Európai Unióból való kilépés számos olyan területen okoz súlyos bizonytalanságot, ami létfontosságú a brit mezőgazdasági termelők számára” - jelentette be az Egyesült Királyság farmerszövetsége, a National Farmers’ Union (NFU), amely az elmúlt hetekben sorozatosan figyelmeztetett a lehetséges káros következményekre. Meu- rig Raymond, a farmerszövetség egyik vezetője szerint a tagok joggal és sürgősen szeretnék tudni, a kilépés milyen konkrét hatással lesz a vállalkozásukra, hogy minél hamarabb megkezdhessék az új helyzethez való alkalmazkodást. Például, hogyan lehet elérni, hogy a legjobb feltételekkel jussanak be a brit mezőgazdasági termékek az EU piacára, ami A brit agrárcégek ragaszkodnak az olcsó kelet-európai vendégmunkásokhoz (Képarchívum) számukra valósággal élet-halál kérdése. A NUF szerint biztosítani kell a farmerek számára, hogy továbbra is fogadhassanak a betakarítás idejére szezonmunkásokat. A gyümölcsszedést és -csomagolást nem lehet ro- botizálni, és csak Kelet-Európábán találták meg a szükséges munkaerőt. A termelők elsősorban Romániából és Bulgáriából érkezett idénymunkásokat alkalmaztak, mert nem könnyű brit munkást találni erre a célra, míg a kelet-európaiak ragyogó munkások, akik a főidényben heti 500 fontért szedik az epret. Nyitott kérdés, milyen hozadékai lehetnek a brexitnek a brit mezőgazdaságra nézve. Az Agrárszektor.hu portál által közölt elemzés összegyűjtötte az esetleges kilépéssel kapcsolatos politikusi ígéreteket. Ezek között az egyik legjelentősebb Boris Johnson volt londoni polgár- mester kijelentése, amely szerint a szigorú uniós állategészségügyi szabályok egy részének törlése nagy könnyebbséget jelent majd a gazdáknak. A konzervatív politikus feleslegesnek nevezte a kergemarhakór elleni uniós óvintézkedést, amely előírja, hogy a rendellenes fogazattal rendelkező juhok levágásakor a gerincvelőt el kell távolítani. A marhák szivacsos agyvelőgyulladá- sa, vagy kergemarhakór elméletileg birkákat is megfertőzhet, de eddig nem mutattak ki fertőzést ebben a fajban. Johnson azt állította, a fölösleges terhek eltörlésével a gazdák ugyanannyit nyernének, mint amennyit az uniós agrártámogatás megvonásával veszítenének. (T,ASR, ú) Hamis élelmiszerek: veszélyes Szlovákia. Brüsszel. Európában hatalmas károkat okoznak a földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek hamisítói. Egy uniós jelentés szerint minden tizedik ilyen termék nem igazi. Lelkesen hamisítják a térség szerint védett termékeket Európa szerte - derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUI- PO) legfrissebb jelentéséből. A fogyasztók így hamis, azaz nem a földrajzi árujelző-oltalomnak megfelelő helyen, illetve kritériumok szerint előállított termékért fizetnek magasabb árat. Az ebből eredő kárt uniós szinten 4,3 milliárd euróra tették. Az ilyen átverések ráadásul többnyire az adott országok lakóit sújtják, amiben épp Szlovákia vezet. A jelentésben ugyanis kitértek arra is, hogy a szlovákiai fogyasztók az oltalom alatt álló termékek közül 95 százalékban eleve a hazai készítésűt keresik, ezzel Szlovákia az első helyen van az EU-ban. A második helyen található Magyarország 94 százalékkal, amit a franciák 87 és az olaszok 86 százalékkal követnek. Az egész térségben az egyes tagországok állampolgárainak több mint kétharmada a saját országában gyártott termékeket fogyasztja. Az unión kívüli védett termékek aránya mindössze négy százalék körül van. (mi TASR) A Moody's-nál bóvliban ragadt Magyarország London. Nagy csalódást okozott a felminősítésünkben reménykedőknek, hogy a Moody’s pénteken mégsem vizsgálta Magyarország hitelminősítését, az ország besorolása így továbbra is egy fokozattal marad el a befektetésre ajánlott kategóriától, ami legközelebb már csak novemberben változhat. A nemzetközi hitelminősítő, az Európai Unió előírásainak megfelelően, előre összeállította az európai szuverén adósbesorolások áttekintésének idei menetrendjét, és a magyar szuverén osztályzat idei második potenciális felülvizsgálati időpontját múlt péntekre tűzte ki, de Londonban azt közölték: az átsorolás elmaradt. Viro- vácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy a Moody’s a felminősítés irányába mutató tényadatok ellenére - a jelentős folyó fizetésimérlegtöbblet, a csökkenő adósságállomány, a feszes költségvetés - halasztotta el a döntést, ez azonban nem feltétlenül meglepetés, hiszen számos olyan kockázati tényező övezi nemcsak a magyar, hanem az európai gazdaságot is, amely inkább kivárásra ösztönözte a hitel- minősítőt. „Nagy valószínűséggel szerepet játszhatott az Egyesült Királyság uniós kilépéséről tartott népszavazás eredménye, a Brexit győzelme abban, hogy a Moody’s nem vizsgálta felül a magyar államadósság besorolását” - közölte a Nemzet- gazdasági Minisztérium. A szaktárca szerint a Brexit jelentős bizonytalanságot teremtett a piacokon, jelenleg nem látszik jól, hogy merre indulnak el a piacok, hosszabb távon milyen hangulat fog uralkodni a világgazdaságban. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke szerint az Orbán-kormány által várt felminősítés helyett „az orbáni gazdaságpolitika továbbra is maradt a bóvliban”, ami azért sem meglepő, mert az uniós források év eleji elapadásakor a magyar gazdaság Európa utolsója lett az államcsőddel küzdő görögök után. „Versenyképességben Kazahsztánnal vagyunk egy szinten, a magyar külkereskedelem pedig tizenkét évvel ezelőtti szintre esett vissza” - fogalmazott Molnár Csaba. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSA A minimáladó miatt nőtt a profit Pozsony. A minimáladónak köszönhetően megugrott a nyereséges cégek száma - derül ki a Finstat elemzéséből. Az előző Fico- kabinet 2014-től vezette be a társasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is. Mivel ezt követően már nem érte meg veszteséget elkönyvelni, a szlovákiai cégek összesített nyeresége tavaly 31 %-kal ugrott meg, a nyereséges cégek száma pedig 12%-kal nőtt. A minimáladó bevezetését követően az adót egyáltalán nem fizető cégek száma 75 százalékkal csökkent. (ľASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM 1 Angol font 0,8524 n Lengyel zloty 4,4278 ÍTl Cseh korona 27,033 n Magyar forint 314,08 n Horvát kuna 7,4842 n Román lej 4,5132 n Japán jen 111,17 D Svájci frank 1,0855 Kanadai dollár 1,4406 n USA-dollár 1,1070 D VÉTEL - ELADÁS I BANK DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT S borbank 1,14-1,07 27,86-26,24 329,33-300,96 OTP Bank 1,16-1,06 28,24-25,86 329,23-301,48 Postabank 1,15-1,06 28,40-25,70 HM Síi. Takarékpénztár 1,15-1,07 27,78-26,24 329,22-300,86 Tatra banka 1,15-1,07 27,92-26,19 328,53-302,35 ČSOB 1,14-1,08 27,72-26,34Általános Hltslbank 1,14-1,07 27,83-26,21 328,87-300,55 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)
