Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-07 / 157. szám, csütörtök
2 KOZELET 2016. július 7. | www.ujszo.com A Bastemák-ügy az utcán tartja a tüntetőket FINTA MÁRK Kevés dolog mozdította meg az utóbbi időben annyira az embereket Szlovákiában, mint a BaSternák-ügy, hétfőn már harmadszor vonultak az utcára emiatt. A tüntetéssorozat sikerének titka a szervezettségben rejlik, a kérdés csak az, meddig tart ki a lendület. Bár a szakértők eleinte úgy vélték, viszonylag hamar kifullad majd a tüntetéssorozat, ez egyelőre nem igazolódott be, hiszen a forróság és a nyári szabadságok ellenére is kétezren tiltakoztak Robert Fico kormányfő és Robert Kaliňák belügyminiszter ellen a fővárosban, Kassán pedig a szervezők szerint háromezren voltak - igaz, itt a tiltakozást összekötötték az új parkolási rendszer elleni tüntetéssel. Igor Matovič, az Egyszerű Emberek vezetője, a tüntetések vezéralakja többször is fogadkozott már a sajtóban, hogy addig tüntetnek, míg Fico és Kaliňák meg nem bukik. Számítása egyelőre bejött, bár nyilatkozatai szerint a legutóbbi tüntetés előtt volt egy pillanat, mikor úgy gondolta, nem jönnek el elegen, aztán mégis kétezer körülire ugrott a létszám. A Baštemák-tiintetéssorozat eddigi sikere szervezettségének köszönhető. A 2012-es Gorillatüntetések például nagy lánggal indultak, sőt, helyenként erőszakba torkolltak. Később azonban - főleg az erőszak miatt - elmaradoztak az emberek, s végül az utolsó megmozdulások létszáma már nem volt sokkal nagyobb egy villamos-megállóban várakozó tömegénél. A 2014 Kaliňák ellen a nép Pozsony. A kormánykoalíció obstrukciója miatt szeptemberre halasztotta a parlament Robert Fico kormányfő és Robert Kaliňák belügyminiszter leváltására összehívott rendkívüli ülést. A tanácskozás megakadályozásában partner volt a Híd és a Sieť is, holott az előző választási ciklusban mindkét párt képviselői élesen bírálták a Smert egy ugyanilyen lépés miatt. „Ez az arrogancia legfelsőbb foka” - állította akkor Bugár Béla. „A koalíció ma gyakorlatilag elvette az ellenzéktől azt a jogot, melyet az alkotmány biztosít számára” - magyarázta Daniel Lipšic (OĽaNO-NOVA), aki jelezte, hogy az alaptörvény vonatkozó passzusának részletes elemzését fogják kérni az Alkotmánybíróságtól. Andrej Danko viszont a házszabály mielőbbi módosításában és a képviselők etikai kódexének kidolgozásában látja a probléma megoldását. Míg a kormánykoalíció körme szakadtáig védelmezi Robert Kaliňákot, addig a közvélemény 49%-a szerint a belügyminiszternek távoznia kellene posztjáról. A Polis közvélemény-kutató ügynökség adatai alapján a megkérdezettek 74%-a szerint a rendőrségre és az ügyészségre nyomást gyakorolnak a politikusok. (ie) Megbénul a közlekedés a fővárosban Igazi megpróbáltatás vár a fővárosban a sofőrökre, az Európai Unió belügyminisztereinek és igazságügyi minisztereinek tárgyalása miatt több belvárosi úton korlátozzák a forgalmat (TASR-feivétei) Kiska kinevezte Šafárikot Pozsony. Anton Šafárik lett a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) új főnöke, a tisztségbe Andrej Kiska államfő nevezte ki tegnap a kormány javaslatára. Andrej Danko (SNS) házelnök még tegnap is tagadta, hogy az SIS főnökét ő jelölte volna, mint mondta, ez a személycsere Robert Fico kormányfő felelőssége, s ő a döntését tiszteletben tartja. Az SNS viszont eredetileg a belügyben szeretett volna befolyást szerezni, de mivel ez a Smer érdekkörében maradt, Robert Kaliňák vezetésével, Danko pártja cserébe megkapta a titkosszolgálatot. Šafárik sem akarta elárulni, kitől kapott felkérést, mint mondta, többen felkeresték és nem emlékszik, ki volt az első. Azt viszont nem tagadta, hogy Dankóval régóta ismerik egymást. „Nem tudom, miért épp rám esett a választás, de büszke vagyok arra, hogy engem kértek fel, remélem nem okozok csalódást” - állítja Šafárik, akinek korábban semmi köze nem volt a titkosszolgálathoz, a hatóságokhoz és a politikához sem. 2011 és 2014 között a Máltai Rend Szlovákiai Önkéntes Testületének elnöke, ezt megelőzően alelnöke volt. (dem, sita) DEMECS PÉTER Míg az év első hat hónapjában a számos útfelújítás nehezítette a fővárosban a közlekedést, a második fél évben az ország uniós elnökségével járó rendezvények fogják. A rendőrség arra kéri a sofőröket, hogy aki teheti, az ma és holnap kerülje az óvárost. Pozsony. Az uniós elnökség alatt Pozsonyban szervezett rendezvények, konferenciák és megbeszélések idején lehet számítani forgalom- korlátozásokra. Michal Szeiff, a Pozsonyi Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője lapunknak elmondta: péntek késő estéig ideiglenes, ám gyakori korlátozásokra kell számítani a belvárosi utakon, ezen a két napon ugyanis több tucat delegáció érkezik fővárosba. A főutakat nem fogják hosszú órákra, csupán a delegációk áthaladásának idejére lezárni. Mivel ezek az ideiglenes lezárások gyakoriak lesznek, komolyabb forgalmi dugók alakulhatnak ki az óvárosban, így a rendőrség arra kéri a sofőröket, hogy aki csak teheti, ezen a két napon próbálja elkerülni az óvárost. A delegációk érkezése miatt a pozsonyi repülőtérről és az osztrák határ felől a belvárosba vezető útszakaszokon kell szirénázó konvojokra, forgalmat irányító rendőrökre számítani. A legdrágább belvárosi szállodák környékén feltehetően megáll az élet, vagy legalábbis a forgalom. A delegációk egyébként teljesen lefoglalták a River Park, a Sheraton, a Carlton, a Crowne Plaza és az Austria Trend szállodákat. Ma a Vigadóban tanácskoznak az uniós tagállamok belügyminiszterei, pénteken pedig az igazságügyi miniszterek, ezért érdemes elkerülni az Új híd és az Öreg híd közti rakparti útvonalat. A Híd utcára (Mostová) a rakpart felől nem lehet behajtani csütörtök reggel 6 órától péntek este 6-ig, az uniós autókonvojok pedig a Jesenský és a Gorkij utca felől jutnak el a Carlton szállóba. Sok környékbeli utcán is lezárás vagy forgalomkorlátozás lesz érvényben. Az illetékesek eredetileg azt tervezték, hogy a Duna bal rakpartján fél évre teljesen leállítják a villamosforgalmat, ám erre végül a lakosok tiltakozása miatt nem kerül sor. A villamosokat így csak a kijelölt órákban, a konferenciák idejére fogják kizárni a belvárosból. Szlovákiában már háromezer ember is nagy tömegnek számit, a szomszédos országokban viszont nagyságrenddel több ember mozdul meg egy-egy tömegtüntetés alkalmával (TASR-feivétei) novemberi, Pavol Paška leváltását követelő demonstrációk meglepő módon a házelnök lemondásának ellenére is folyamatosan erősödtek, ám decemberben végül kifulladtak. Információk adagolása Matoviééknak egyelőre sikerült fenntartaniuk az érdeklődést. Radovan Choleva politikai marketing- szakértő a Sme napilapnak úgy nyilatkozott, a tüntetéseknek jó a marketingje, a rendezők figyelembe veszik az előző akciók tanulságait, és folyamatosan fejlődnek. A megmozdulások iránti érdeklődést ráadásul fenntartják a fokozatosan csepegtetett új információk Kaliňák és Baštemák kapcsolatáról. Az akciók emellett nem hosszúak, ám intenzívek, feszesek. A szervezők rendszerint jó rétorokat választanak, a felszólalók nem nyújtják el beszédeiket, inkább röviden, pörgő- sen szólnak, és irányítják, megnyilvánulásra bírják a tömeget is - az emberek pedig fogékonyak erre, jelszavakat skandálnak és kulcsokat csörgetnek. A demonstrációk üzenete ráadásul egy új, divatos és hatékony közegben is terjed: több médium a Facebookon, élőben közvetíti az akciókat - ezeket pedig ezrek követik a közösségi hálón. A hagyomány kérdése Az elmúlt évek eseményei alapján ugyan úgy tűnhet, Szlovákiában egyre nagyobb „trend” az utcai demonstráció, azonban míg az országban két-három ezer ember már nagy tömegnek számít, például Magyarországon nagyságrendekkel többen mozdulnak meg egy-egy tömegtüntetés alkalmával. Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint Magyarországon a demonstrációknak szakszervezeti és civil téren is nagyobb hagyományai vannak — menetrendszerűen azonban itt is csak 2006-ban jelentek meg az utcai tüntetések, Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde után. „A második és harmadik Orbán-kormány esetében szimbolikus és nagyon rosszul kommunikált ügyekben sikerült masszív demonstrációkat szervezni, mint a 2014-es országos netadós tüntetések és az idei tanársztrájkok” - mondta lapunknak az elemző. Szlovákiában jóval mérsékeltebb a tüntetési kultúra, a társadalom ingerküszöbe és a politikai szereplők hozzáállása is más. A Baštemák- tüntetések Hangácsi szerint azért népszerűek az emberek körében, mert ez a botrány a Gorilláénál sokkal egyszerűbb profillal bír, jóval konkrétabb, és célja is egyértelműbb: Kaliňák, majd pedig esetleg Fico lemondatása. Végül lényeges különbség a szakértő szerint az is, hogy Magyarországon a tüntetéseket szervező baloldali ellenzék évek óta és folyamatos támogatást kap a nemzetközi sajtótól, főleg a kapcsolatai révén. Ezzel szemben a szlovákiai belpolitikai botrányok csak kis mértékben jelennek meg a nagyobb külföldi médiumokban. Korábban a meéiari rendszert érte rendszeres kritika, mostanság Marian Kotleba miatt volt olvasható egy-egy hasáb Szlovákiáról. Alapvetően azonban a Fico- kormányok botrányai komolyabb nemzetközi visszhang nélkül maradtak.
