Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-06 / 156. szám, szerda
161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. július 6.1 www.ujszo.com Szőlőfurt citerazenekar - a géresi bor és bélés mellé Hamarosan gyerekcsoport alakul Kisgéresben, ezzel megoldódhat az utánpótlás kérdése LECZO ZOLTÁN A Királyhelmec tőszomszédságában találhatá község Szőlőfürt citerazenekara 2009 őszén alakult Vajda László kezdeményezésére. Az együttes vezetője gyerekkorától citerázott, tagja volt a nagykaposi Fabotó citeraegyüttesnek is. Miután átköltözött Királyhelmecre, itt is megpróbált társakat találni szenvedélyéhez, akiket végül a bodrogközi Kisgéresben talált meg. Az alapító tagok: Géresi József, Géresi Katalin, Furik Mária és Paholics Gábor. Közülük korábban senki sem játszott ezen a hangszeren. A zenekar később két új taggal - Pandy Csabával és Hresko Jánossal - bővült. A cite- rákat Szakái László hódmezővásárhelyi citerakészítő mestertől vásárolta a Csemadok helyi alapszervezete. Az alapszervezetet - melynek égisze alatt a Szőlőfürt is működik - rendszeresen támogatja a falu ön- kormányzata, a fellépőruhák megvásárlására, a hangszerek karbantartására, valamint az utazási költségek fedezésére van pénz. A rendszeres próbáknak aztán hamar meglett az eredményük, az együttest számtalan A tagok többsége csupán néhány éve kezdett ismerkedni a hangszerrel (Képarchívum) helyre - falunapokra, fesztiválokra és egyéb rendezvényekre - hívják fellépni. A hangszeres tudás csiszolása céljából a zenekar néhány tagja részt vett például a tiszakécskei, a kecskeméti majd a hatfai citeratá- borban, és aki csak teheti, a jelenleg zajló, a Fabotó által szervezett nagykaposi táborba is ellátogat. Az együttes repertoárja rendkívül színes, ennek alapját a „hazai”, a régióra jellemző dalok adják, de természetesen más tájegységek dalai is felcsendülnek. Bár a közös zenélés elsődleges célja - a hagyományápoláson túl - a szórakoztatás, a Szőlőfürt nemrégiben részt vett az Egri Palócgálán, ahol térségi, aranysávos minősítést szerzett. Paholics Gábor elmondta, akkor érzik igazán elemükben magukat, ha a híres géresi pincékhez ellátogató vendégeknek nemcsak géresi borral és béléssel, hanem a Borcsák asszonykórus énekével és a Szőlőfürt citerazenéjével is kedveskedhetnek. A közönség idén júliusban egyebek mellett PerSzőlőfürt citerazenekar Az alapítás óva: 2009 Az együttes vezetője: Vajda László Tagok: Géresi József, Géresi Katalin Furik Mária, Paholics Gábor, Pandy Csaba, Hresko János ■m benyikben, Őrösben, Jászón, Bári- ban és a magyarországi Csarodán is hallhatja őket. Kisgéresben idén valószínűleg gyerek-citerazenekar is alakul. A faluban az elmúlt években jobbára fiúk születnek, van olyan évfolyam a helyi alapiskolában, ahol tizenegy fiú és két lány tanul. Vagyis nem meglepő, hogy az utánpótlás 6-10 éves fiúkból áll. Ha közülük csak ketten-hárman érzik úgy, hogy van értelme hosszú távon is foglalkozni a hagyományőrzés és a közös zenélés e formájával, az utánpótlás már hosszú távon biztosított Kisgéresben. Legközelebb a feledi Meseláda Bábcsoportot mutatjuk be. Az elbújtatott kastély és az elveszett kert SZÁSZI ZOLTÁN A tornaijai Hámos-kastély ma már kissé kopottas, de még dacol az idővel, s bár egykori angolkertjét teljesen felszámolták, a kastélyt pedig egy szocreál irodaépület mögé bújtatták el, ettől még nem veszett, nem veszhet el jelentősége. TORNALJA Borovszky megyei monográfiája szerint a Hámos család 1792. július 26-án kapott nemességet 11. Lipót- tól. Klenócról származik a család, amely nemesi előnévként a Pelső- czit használta, legjelentősebb birtokaikra ugyanis éppen ennek az egykori megyeszékhelynek a környékén, Szalócon, Gombaszögön tettek szert. A jeles Hámosok A család férfitagjai közül többen a 19. században jelentős közéleti szerepet töltöttek be, Antal a Putnoki járás, Lajos a Ratkói járás főszolgabírója volt. Hámos Gusztáv az 1848-49-es forradalomban Guyon Richárd segédtisztjeként harcolt, László, a tornaijai kastély építtetője és nagy adakozó pedig országgyűlési képviselő, 1891-től Gömör vármegye főispánja volt. Nem mellesleg ő az 1892 és 1893 közt épült Pelsőc-Murány vasúti szárnyvonal építtetője is. Hámos László rendkívül tehetséges gazdálkodó is volt, birtokait sikeresen gyarapította, szeszfőzdét építtetett, haszonnövényeket termesztett. Róla azt is tudni illik, hogy Tornaija városának adományozta 1905-ben azt a telket, ahol ma a köztemető van, a Hámos család sírhelye is itt van, a temető délkeleti sarkában. Ide hozták át bő negyven éve a Szalócon eltemetett Hámosok földi maradványait, sírhelyüket a Kassa felé vezető főút miatt kellett felszámolni. Sajnos a kriptát sokszor feltörték, a második világháború alatt az orosz katonák bunkernak használták, a holtakat meggyalázva. A szocializmus idején is többször feltörték, értékek után kutatva vagy csupán hóbortból. A Hámos család tagTájoló A tornaijai Hámos-kastély a városon átvezető 67-es főút mellett található a 48,4158 - 20,3209 GPS-koordinátánál. A városban minden turisztikai szolgáltatás megtalálható. jainak földi maradványait őrző kriptát végül a közterület-fenntartó vállalat vezetője, Kiss György mentette meg a végpusztulástól a múlt század nyolcvanas éveinek elején. Kiss György ezt azért is fontosnak tartotta, mert a Hámos család nemcsak a temető telkét adományozta a városnak, hanem a helyi római katolikus és az ágostai evangélikus templom építéséhez is jelentősen hozzájárult. Hámos László, a sikeres gazdálkodó vagyonosodásának eredményeként épült Tornaija és Királyi község közt a 19. század utolsó évtizedében egy uradalmi központ, kúriával, angolkerttel, gazdasági épületekkel, ispáni lakkal. Mindebből mára már csak a klasszicista stílusú kúria maradt meg viszonylag érintetlen formájában, a gazdasági épületben ma üzlet, az egykori, évtizedekig iskolaként is szolgáló ispánlak omladozik, egy kisebb kastélyt pedig lebontottak. Az eldugott kastély A régi fotók egy kelet-nyugati homlokzati tájolású, E-alaprajzú Akúrián nyomott hagyott az idő (A szerző felvétele) kúriát mutatnak, északon és délen egy-egy szárnnyal, nyugatra, az angolkert felé nyíló kis terasszal, keleten pedig timpanonos, boltíves portikusz védi a bejáratot. Díszes öntött vaslépcsők vezettek a kúria hosszú folyosójára, amelyet színes, mintás terazollal burkoltak egykor. A kúrái ablakait mívesen kovácsolt vasrácsok védték, valószínűleg a Hámos család birtokában lévő sza- lóci és gombaszögi vashámorokban készülhettek egykor. A kúria utcai, keleti frontján hatalmas virággrupp ékeskedett, ennek a helyén a nyolcvanas években jellegtelen, csúnya, igénytelen külsejű, egyemeletes irodaépületet húztak fel. Nyilvánvaló szándékkal. A hetvenes évek elején még létezett az egykori angolpark mintegy kétharmada. A közepén még ott volt a tó, abban egy tízméteres átmérőjű kis sziget, a tó partján egy műrom törmeléke, a hűsölésre kialakított barlang nagyobbik része, s még léteztek a tavat körbefútó sétányok is, padokkal, néhány mindent túlélő virággal és közel százéves fákkal. Mára ebből semmi nem maradt. A kúria üresen áll, néhány évvel ezelőtt még szakiskola és kollégium működött benne. Az egykori gazdasági udvart feldarabolták, ma vállalkozások működnek itt, csupán a régi szeszgyár épülete és közel 50 méter magas téglából épített kéménye maradt meg az eredeti gazdaságból. Mint ipari műemlék se lenne érdektelen, csak sok pénz kellene a rendbetételéhez. Mesés hely lehetne a kúria, az ipari emlék és a még megmaradt kert.
