Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-06 / 156. szám, szerda

6 i KULTÚRA 2016. július 6. lwww.ujszo.com ff Őszintén és becsapósan magyar Till harmadik rendezése az East of West szekció nyitófilmje volt Karlovy Vary idei fesztiválján SZABÓ G. LÁSZLÓ Kerekesszékes gengszter­filmjével Till Attila letette névjegyét Karlovy Varyban. Orosz rendező kollégája, Ivan Tverdovszkij ugyanazon az oldalon áll, ahol ő. A mások, a megbélyegzettek, a „nem ismertek" oldalán. Till és Tverdovszkij között tizen­hét év a korkülönbség. Az orosz a fi­atalabb. Nem is egy kategóriában szerepelnek a fesztivál programjá­ban. Till harmadik rendezése, a Tisz­ta szívvel az East of West szekció nyitófilmje volt, ami azt jelenti: a be­válogatott tizenkét alkotás közül ez áll a sor elején. (Hogy ne kiabáljuk el!) Tverdovszkij a fő versenyben váija a megítélést. Mindketten más témá­ban, más formai megvalósításban erősek. Till végsőkig őszinte filmje szerkezetében „becsapósabb”. Az orosz fiú (még a harmincat sem töl­tötte be, a több külföldi mustrán dí­jazott, drámai töltetű Korrekciós osz­tály után ez a második játékfilmje) a klasszikus rendezői stílus híve, de itt és most egy abszurd elemből kiin­dulva alkot véleményt társadalomról és egy rendkívüli testi adottsággal „megáldott”, társ nélküli, középkorú asszonyról. Egymásra számíthatnak csak a Tiszta szívvel kerekesszékbe kény­szerült hősei. Barátnőről, szerelem­ről, testi kapcsolatról legfeljebb ál­modozhatnak. Több nem is jut nekik, legfeljebb pénzen vett éjszaka, amely során közelebb kerülhetnek a másik nemhez, bár nem egészen úgy, ahogy gondolnánk. A pénzért pedig tiszta szívvel betörnek, sőt ha kell, embert is ölnek. Ahogy József Attila úja. Fergeteges akcióvígjáték a film. Az esendőt, a gyengét, azt a társadalmi réteget állítja elénk, amelyről eddig éppen hogy csak tudomást vettünk. A fogyatékkal élőket. Ok verődnek bandába, hogy igazságot tegyenek egy olyan világban, amely félrelöki őket. Vezérük legyőzhetetlen bér­gyilkos (igazi képregényhős!), aki nem ismer lehetetlent. Till Attila azonban nem a Pánik és a Csicska Till Attilája lenne, ha egy adott ponton nem húzna bennünket csőbe. Szel­lemes, humánus, mély együttérzést kiváltó film a Tiszta szívvel. Karlovy Vary-i bemutatója olyan jól sikerült, hogy a vetítés után tombolva tapsolt a közönség, az alkotókat - élükön a rendezővel és a három főszereplővel, Thuróczy Szabolccsal, valamint az amatőrként is profi teljesítményt nyújtó Fekete Ádámmal és Fenyvesi Zoltánnal - fél óráig szülte rabul ejt­ve faggatták a forgatás során megélt élményeikről. Tverdovszkij is a másság elfoga­dásának szükségességét hirdeti a Zoológiában. Történetét egy ab­szurd ötlettel indítja. Az erősen val­lásos édesanyjával élő, amúgy társ­talan, középkorú nő, akiből szolid ruhatára és nem éppen divatos fri­zurája miatt munkatársai folyton gúnyt űznek, egy nap különös elvál­tozást észlel magán. Állati farka nőtt. A műtétről lemond, inkább megpró­bál együtt élni ezzel a különös testi adottsággal. Frissen szerzett barát­jának felettébb tetszik ez a fizikai el­változás, környezetében azonban hatalmas megbotránkozást vált ki vele. Eredeti filmes ábrázolásmód, provokatív erő, remek színészveze­tés (a főszerepben Natalja Pavlen- kova) - ez mind Tverdovszkij rend­kívüli tehetségét és érzékenységét jelzi, s ezt a film utolsó jelenete sem tudja felülírni, amelyben a nő radi­kális döntést hozva, a „legolcsóbb megoldást” választja. Friss opusát küldte Karlovy Vary- ba Pedro Almodóvar, a spanyol nők leghíresebb lélekbúvára. Julieta című alkotásával - májusban indította út­jára Cannes-ban - ugyan nem a leg­jobb formáját futja, de szégyenkez­nie sem kell miatta. Teljes rendezői arzenálját kapjuk ismék iróniából és a melodráma szabályaiból most is je­lesre vizsgázik, csak mesterkéltség­ből lehetne kevesebb a filmben. Juli­eta elhagyja Madridot, hogy a min­dennapok nyűgétől megpihenjen egy kicsik s már a vonaton megismerke­dik egy vonzó, fiatal férfival, aki mi­után elveszíti feleségét, levélben ke­resi fel őt, hogy szívesen viszontlát­ná. A nagy találkozás nem is marad el, házasság is lesz belőle, gyerekkel. De nem Almodóvar jegyezné a filmet, ha ez a kapcsolat habos love story ma­radna. Ä férj beleveszik a tengerbe, bakfislánya pedig, miután tudomá­sára jut, hogy imádott apja zaklatott érzelmi állapotban vágott neki a vi­haros tengernek, s halála okában anyja bűnét látja, eltűnik a világban. Sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a lány, immár érett nőként újraértel­mezze a történteket, az egykori csa­ládi tragédiát, s ismét magához en­gedje lélekben megtört édesanyját. Almodóvar híres női univerzumában két új színésznő kapott helyet. Adri­ana Ugarte és Emma Suarez. Mind­ketten Julieta szerepét játsszák. Ugarte a fiatal és érzéki, Suarez az érett és meggyötört Julietát. És nem­csak a mozivásznon lenyűgözőek. Az életben is. Bár a mozi, Almodóvar esetében, maga az élet. Film készül Lenz nemrég előkerült regényéből Elhunyt a neves iráni filmrendező Párizs. Elhunyt Abbasz Kia- rosztami neves iráni filmrende­ző, aki A cseresznye íze című filmjével 1997-ben elnyerte Cannes-ban az Arany Pálmát. A 76 éves rendező hétfőn, Párizs­ban halt meg, ahol rákkezelésen tartózkodott, miután korábban Iránban műtéten esett át. Abbasz Kiarosztami 1940-ben született, a teheráni egyetem szépművészeti fakultásán, festő szakon végzett. Mozireklámokat festett és reklámfilmeket készí­tett, később pedig dokumentum- filmeket rendezett. 1974-ben forgatta első játékfilmjét Az utas címmel. Negyvenéves pályafu­tása során több tucat filmet ren­dezett. Nemzetközi hímevét A cseresznye íze című játékfilmjé­vel szerezte meg. A megtévesztő egyszerűségű filozofikus alkotás főszereplőj e egy megtört férfi, aki keres valakit, aki halála után, melyet önkezével hajtana végre, eltemetné. Irán homokdombjain keresztül autózva megszólítja az útjába kerülő embereket, de kí­vánsága mindenkit elriaszt. Néhány évvel később Szelek szárnyán című filmjével elnyer­te a velencei filmfesztiválon a zsűri különdíját és a FIPRESCI- díjat. Cannes-ban mutatta be Hi­teles másolat című filmjét, amelynek Juliette Binoche volt az egyik főszereplője. (MTI) Hamburg. Megfilmesítik Siegfried Lenz posztumusz megjelent kötetét, a Der Überläufer (A katona- szökevény) című regényt. Stefan Raiser és a müncheni Dre- amtool Entertainment produkciós cég szerezte meg a bestseller megfilme­sítési jogait, a munkálatok 2018-ban kezdődnek - közölte a Hoffmann und Campe kiadó. „Örömmel fogadom Siegfried Lenz családja és a Lenz Alapítvány nagy bizalmát. Grandió­zus regénye mélyen megérintett. Megfilmesítésével nemzetközi jelentőségű filmet készíthetünk, amely egyben a háború befejezésé­nek 75. évfordulójához is hozzátesz” -mondta Raiser. A háború utáni német irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának tartott Siegfried Lenz hagyatékában nemrég felfedezett, a háború értel­metlenségéről és egy dezertáló ka­tonáról szóló regényt a szerző még 1951 -ben írta, a Hoffmann und Cam­pe kiadó azonban ekkor nem akarta kiadni. „Nagyon veszélyesnek tar­tom jelen körülmények között meg­jelentetni a regényt. Szellemiségét il­letően valószínűleg elég alaposan át­vizsgálnák” — olvasható a kiadó Len­1952-ben veszélyesnek tartották a rr gyobb német könyvsiker lett zet visszautasító 1952-es levelében. Az író ezután megtartotta a kéziratot és 2014-ben bekövetkezett haláláig elzárva tartotta. A regényt 2015-ben személyes dokumentumai között fe­dezték fel. A könyv idén márciusban jelent meg, és heteken át az első he­lyet foglalta el a Der Spiegel best­sellerlistáján. Az 1926-ban született Lenz a náci időkben nőtt fel, és a Lengyelország­gal való megbékélés érdekében po­litikai szerepet is vállalt: 1970-ben í megjelentetését, idén az egyik legna­(Képarchívum) Günter Grass-szal együtt elkísérte Willy Brandt szövetségi kancellárt a lengyelekkel kötött szerződés aláírá­sára. Izrael mellett is kiállt, amikor Szaddám Húszéin iraki diktátor ra­kétákkal fenyegette a zsidó államot. Lenz legfontosabb munkájaként tartják számon az 1968-ban megje­lent, számos nyelvre lefordított, megfilmesített Németóra című re­gényt, amely az apák nemzedékének a nácizmus éveiben tanúsított maga­tartását boncolgatja. (MTI) Idén is ott lesz a Szigeten az Armel Operafesztivál Budapest. Az opera mint műfaj évek óta jelen van a Sziget fesztivál zenei kínálatában, az Armel Operafesztivál pedig má­sodik alkalommal várja a közön­séget változatos programmal a budapesti rendezvényen - mondta el Havas Ágnes, az Ar­mel igazgatója. Idén a komoly­zenei sátorban minden nap a Sze­gedi Nemzeti Színház előadásá­val veszi kezdetét a műsor, A va- rázsfúvola Alföldi Róbert-féle rendezésének legjobb pillanatait mutatják be. Ezt kortárs impro­vizáció követi a közönség közreműködésével Sáry László kreatív zenei gyakorlatai alapján, majd minden nap más műfajban mutatkozik be az Armel Opera- fesztivál crossover produkciója, a Crossymphony, az estéket pedig gyorstalpaló karmesteri képzés záija. Havas Ágnes elmondta: idén, a június 27. és július 2. kö­zött hetedik alkalommal megren­dezett nemzetközi Armel Opera­versenyen Eötvös Péter Senza sangue című operája, az avignoni Opéra Grand produkciója nyerte el a legjobb előadás díját Alföldi Róbert rendezésében, a legjobb énekesnek járó elismerést pedig a gaboni származású, Franciaor­szágban élő Adriana Bignagni Lesca kapta. (MTI) A Tiszta szíwel Karlovy Vary-i bemutatója olyan jól sikerült, hogy Till Attilának és csapatának a vetítés után tombolva tapsolt a közönség (Fotó: kviff)

Next

/
Oldalképek
Tartalom