Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-04 / 155. szám, hétfő

SPORT www.ujszo.com | 2016. július4. 119 Ütköztek a Mercedesek, Hamilton nyert BERTA KITTI Drámai véget ért a Forma-l­es Osztrák Nagydíj a Mercedes számára, Lewis Hamilton és Nico Rosberg ugyanis újra incidensbe keveredett egymással, és az utolsó körben összeütköztek, ami az addig vezető világbajnoki éllovas Rosberg győzelmébe került. A versenyt így Hamilton nyerte. Vasárnap a korábbiaktól eltérően meglehetősen hűvös időjárás fogadta a Forma-1 mezőnyét Ausztriában. A rajtrács kissé szokatlanul alakult, mi­után az élmezőny két tagja, Nico Rosberg és Sebastian Vettel is öthe­lyes rajtbüntetésben részesült váltó­csere miatt - a hátrasorolások után a Force India fiatal pilótája, Nico Hül- kenberg a második, a McLaren ver­senyzője, Jenson Button pedig a har­madik pozíciót foglalhatta el Lewis Hamilton mögött. Jenson Button remekül kapta el a rajtot, így a második helyre zárkó­zott fel, azonban később ő is és Nico Hülkenberg is elveszítette korábbi pozícióját, és egyre inkább vissza­csúsztak a mezőnyben. Nagy taktikai verseny folyt a csa­patok között - Sebastian Vettel és a Ferrari eggyel kevesebb boxkiállást tervezett a szuperlágy abroncsokon, azonban jobb hátsó gumija nem bír­ta a terhelést, és a célegyenesben fel­robbant, ezzel pedig a német vezető helyről volt kénytelen feladni a fu­tamot. Vettel később úgy nyilatko­zott, egyelőre nem tudják, mi okozta a defektet, ugyanis sehol nem hagy­ta el a pályát, ráadásul a guminyo­más is rendben volt. A baleset miatt pályára kellett hívni a biztonsági autót, így jó né­hány kört mögötte tettek meg a pi­lóták. A kerékcserék során mind­eközben a folyamatosan felzárkózó Rosberg megelőzte csapattársát, Hamilton ad kóstolót a pezsgőből Toto Wolffnak, a Mercedes sportigazgatójának (TASR/AP-feivétei) OSZTRÁK NAGYDÍJ 1. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) S ĺ 2. Max Verstappen (holland, Red Bull) " - m * "v ~ Ú) m « v 3. Kimi Räikkönen (finn, Ferrari) formv/a d AZ ÖSSZETETT PONTVERSENY ÁLLÁSA Pilóták: 1. Nico Rosberg (német, Mercedes) 153 pont 2. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 142 pont 3. Sebastian Vettel (német, Ferrari) 96 pont Csapatok: 1. Mercedes 295 pont 2. Ferrari 192 pont 3. Red Bull 168 pont Hamiltont, és az élre ugrott. Az utol­só körben hatalmas csata alakult ki a két Mercedes között, a küzdelemnek pedig az lett a vége, hogy Hamilton és Rosberg összeütközött, a német elvesztette a vezetést, és a negyedik helyre csúszott vissza. A baleset után a brit került az élre, mellette a dobo­góra Max Verstappen és Kimi Räikkönen állhatott még fel. Rosberg az esetet követően így nyilatkozott: „Le vagyok sújtva, ez hihetetlen. Biztos voltam benne, hogy megnyerhetem a versenyt, és az első helyet az utolsó körben elvesz­teni nagyon kemény dolog... Enyém volt a belső pozíció, kicsit mélyen fé­keztem, de meglepődtem, hogy Le­wis befordult, és balesetet okozott.” Hamilton véleménye teljesen eltér ettől, szerinte csapattársa hibája mi­att történt az incidens. A versenyt követően az FIA (Nemzetközi Automobil-szövetség) vizsgálni kezdte az esetet, lapzártáig azonban nem hoztak döntést. Magyar sikerek a náci eszmék árnyékában a berlini olimpián HEGEDŰS NORBERT Német precizitás, náci megalománia és lenyűgöző magyar sikerek. Az 1936-os berlini olimpiát az utókor szemében beárnyékolják a második világháború rémképei. Egy, az olimpiáról szóló írásnak nem lenne szabad a politikával és háborúval foglalkoznia, hiszen mi sem áll távolabb a versenyek szelle­métől. Mégsem tehetünk másként, hiszen a nemzetek közötti békét hir­detőjátékokat 1936-ban az az Adolf Hitler nyitotta meg, aki néhány év múlva lángba borította Európát. Há­rom történet a világégés árnyékából. Tölgyfaesemetót tessék Ha nem jön közbe az első világ­háború, Berlin már 1916-ban olim­piát rendezhetett volna. A háború után a németek egy ideig nem is sze­repelhettek a játékokon, de 1932-ben „rehabilitálták” őket, mondván: Berlin megérdemel még egy esélyt. Hitler ekkor még tüntetéseket szer­vezett az olimpia ellen, de hatalomra kerülése után már a rendezés mellett kardoskodott. Ez volt az első alka­lom, hogy a rendezésbe az egész ál­lami apparátust bevonták: a nácik grandiózus, 110 ezer férőhelyes olimpiai stadiont építettek, mely zsúfolásig megtelt a német sikerekre kiéhezett közönséggel. A berlini olimpia több újítást is hozott: első alkalommal vitték az olimpiai lángot Görögországból (Magyarországon keresztül) váltott fáklyás futók Németországba. A láng aztán a verseny kezdetétől a záróünnepségig égett a hatalmas stadion fémfáklyájában. Újítás volt az is, hogy minden olimpiai bajnok­nak (az ógörög olajfaág mintájára) tölgyfacsemetét adtak, azzal a cél­lal, hogy ültessék el a szülőváro­sukban. Fehér olimpia, fekete sztár A hitleristák 1932-ben azért ren­deztek tüntetéseket az olimpia ellen, mert attól féltek, hogy a sok „ala­csonyabb rendű fajhoz” tartozó sportoló „megfertőzi” a felsőbb­rendű német népet. Az olimpiához való hozzáállásuk később megvál­tozott (úgy gondolták, a játékok el­terelik a figyelmet a fegyverkezés­ről), de a faji felsőbbrendűség náci eszméje végig ott kísértett Berlin­ben. A német versenyzők győzel­meit rendre „Sieg Heil!” vagy „Heil Hitler!” kiáltásokkal fogadták, ami sokaknak nem tetszett. Az egész azért is vált különösen visszatetszővé, mert a „fehér olim­pia” legnagyobb csillaga a fekete Jesse Owens volt. Az amerikai atléta szegény családban született, de pá­ratlan tehetségére hamar felfigyel­tek: 1935 májusában egyetlen napon 5 világcsúcsot ért el, a berlini olim­pián pedig négy aranyérmet szerzett (100 méteres és 200 méteres síkfu­tásban, 4x 100 méteres váltó futásban és távolugrásban). Hitler elismeré­sét azonban nem tudta kivívni, mert négernek született, emiatt pedig a színes bőrűek alsóbbrendűségét hir­dető Führer nem volt hajlandó gra­tulálni neki. Élő közvetítés Az 1936-os berlini olimpia volt az első, melyet a magyar rádió először közvetített az otthoniak számára: Pluhár István riporter mind a tíz ma­gyar aranyéremről élőben számolt be. A magyar sportolók a tíz arany mellett egy ezüst- és öt bronzérmet is elhoztak, ez pedig azt jelentette, hogy Magyarország a harmadik lett az éremtáblázaton Németország és az US A után. Berlin egyébként - Los Angeleshez hasonlóan - a csúcsok olimpiája volt, egyik rekord a másik után született. A magyar férfiatléták kicsit gyengélkedtek, ezért egy hölgyre maradt a feladat, hogy diadalra vi­gye a piros-fehér-zöld színeket: Csák Ibolya a női magasugrásban 162 centiméteres teljesítménnyel nyert aranyat. Pluhár István így közvetítette a győzelmet az ottho­niaknak: „Mikor Csák Ibolya kar­Q- Berlin, 1936 XI. nyári olimpia 1936. augusztus 1-16. • Sportolók: 3963 (ebből 331 nő) • Sportágak/versenyszámok: 21/129 • Magyar aranyérmesek: Csák Ibolya (magasugrás), Csik Ferenc (100 m gyorsúszás), Elek Ilona (tőrvívás), Harangi Imre (ökölvívás), Kabos Endre (kardvívás), Kárpáti Károly (birkózás), Lőrinc Márton (birkózás), Zombori Ödön (birkózás), kardcsapat, vízilabdacsapat • Csehszlovák aranyérmesek: Alois Hudec (torna), Vladimír Syrovátka-Jan Brzák (kajak-kenu, C2,1000 m), Václav MotF-Zdenék Škrdlant (kajak-kenu, C2,10 000 m). csú teste átröppent a 160 cm-es ma­gasság fölött, a stadion egyik ré­szén, a Marathon-kapunál harsá­nyan zengett föl a kiáltás: huj-huj- hajrá! Ebbe a kiáltásba reszketett bele a magyar nézősereg maradék reménye, még élő vágya, hogy a berlini olimpia atlétikai versenyei ne múljanak el magyar siker nélkül. Csák Ibolya nyugodt, hosszú lép­tekkel megy neki az utolsó kísér­letnek, a 162 cm-es magasságnak és átugrotta... Győzött!”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom