Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-29 / 176. szám, péntek
www.ujszo.com | 2016. július 29. KÓPÉ Hl ALISTÁLIVAKÁCIÍS Mozgay Zsófia, 5. osztály Mozgay Máté, 3. osztály Németh Eszter, 5. osztály Szamaránszki Miriam, 6. a Jf rvr & Á t ■* Tóth Rebeka, 2. osztály • ■^JT Q Q i 1 i Zsigó Barbara, 4. osztály Üveges Eszter, 5. osztály Csiba Nóra, 5. osztály Kedves Gyerekek! Éppen a felénél tartunk a vakációnknak, remélem, mind épségben, jó kedvben megvagytok, s élvezitek a szabadságot. Küldöm a következő kis mesét, remélem, időben, egyikőtök sem fizetett még rá valami kis- békás vagy hasonló meggondolatlanságára. Okuljatok a piros kalapos békák esetéből, mert bár jól végződik a történetük, még jobb ésszel, kis megfontolással megelőzni a bajt. Olvassatok, olvassatok, okuljatok! Szeretettel gondolok Rátok: TARKA LEPKE, KIS MESE A piros kalapos békáról Két kisbéka élt a Zöld-völgyben. Kutykuruty, a kisebbik, folyton elégedetlenkedett. Morcosán nézte a zöld fiivet, zöld vizet meg a saját zöld kabátját.- Csúnya a kabátom! - nyafogta durcásan.- Ugyan miért? - álmélkodott Brekeke, a nagyobbik.-Az is zöld, mint minden. Jaj, de unalmas!- Tudod, mit? Kiakasztunk egy meghívót, hogy akinek csak van piros valamije, jöjjön hozzánk vendégségbe. Hej, de vígan leszünk majd! Kiakasztották a meghívót. Nagy, öreg béka tappogott a fűz alá.- Hát ez meg mire jó? - csóválta a fejét. - Vendégség...- Hogy jól mulassunk!- Ej, csak aztán sírás ne legyen a vége! - intette őket az öreg. De már ekkor, kop-kop- kop, kopogtak is a vendégek. Két piros bóbitás harkály jött elsőnek, utánuk: a katicabogarak, mögöttük meg a légyölő galóca ballagott különleges, fehér pontokkal, ezüstfoltokkal díszített piros kalpagjában. A kisbékák irigyen, sóhajtozva nézték őket. Mindenki valami pirosban büszkélkedett. Kínálgatták a vendégeket gyöngyvirág poharakból hajnali harmattal, tücskök húzták a talpaláva- lót, remekül mulattak. De jaj - miféle hang zavarja meg vidámságukat?- Kelep! Kelep! Itt vagyok! - bólogatott jókedvűen a gólya. - Piros a csizmám, nekem is szól hát a meghívás, igaz? Táncolni akarok a mulatságtokon! Hanem a kisbékáknak ekkor már hűlt helyük volt, zsupsz!, fejest ugrottak a vízbe, s kereket oldottak, a gólya meg kénytelen-kelletlen hazament. De a kisbékák nem okultak az esetből. Piros kabátkát, piros kalapkát szabtak-varrtak maguknak, abban szökdécseltek a tóparton. Látta ezt a bölcs, öreg béka, és így sopánkodott:- Jaj, csak baj ne legyen belőle! A gólya meg a fészkéről belátott a Zöld-völgybe, s észrevette az ugrándozó kis piros alakokat. Magától sétáló kalapok? - csodálkozott, és nyomban odasietett. Közelebb érve látta, hogy a kiöltözött kisbékák hancúroznak ott, a legteljesebb nyugalomban.- No, már most nem bújtok el előlem! - rivalít rájuk. - Idepi- roslik a kalapotok! Ekkor rettentek csak meg a kisbékák! Akárhova ugrottak, felhangzott a gólya kelepelése: - Nem bújtok el, itt piroslik, ott piroslik a kalap!- Dobjátok le gyorsan azokat a piros holmikat! - kiáltott rájuk egy nagy, zöld levél rejtekéből a bölcs, öreg béka. Jobbra röppent a kabát, balra a kalap, s a két kisbéka zöld kabátjában máris besurrant a zöld fűbe, máris beugrott a zöld vízbe.- Hová lettek? - bökdöste csodálkozva a kalapokat a gólya. Bizony, hiába bökdöste, nem menekültek a kalapok. Hű, de mérges volt! A két kisbéka pedig ott csücsült a zöld víz mélyén, ott kuksolt a zöld kabátban, beleolvadva a sok-sok zöldbe. Aligha kívánnak maguknak egyhamar piros kalapot, piros kabátot! (Lengyel mese, átdolgozta Sebők Éva) Gubík Viktória, 9 éves, Nagyölved ÍGY RAJZOLTOK KAJALON Vagenfal Ivett, 7 éves Madarász Flóra, 8 éves Farkaš Lucián, 6 éves Deák Krisztina, 8 éves Farkas Melánia, 8 éves írjatok!!! levelet, benne élményeket, meséket, történeteket, küldjétek rejtvényeket, rajzokat, bármit, ami Nektek tetszik! Címem: Kópé, Új Szó szerkesztősége, Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1 e-mail: kope@ujszo.com
