Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-21 / 169. szám, csütörtök

2 | KÖZÉLET 2016. július21.1 www.ujszo.com A bíróság lebuktatta Harabint IBOS EMESE Pozsony. Úgy tűnik, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) sikerült hazugságon érnie Štefan Harabint. A Legfelsőbb Bíróság bírája csillagászati összegű jutalmat hagyott jóvá saját magának, molyról azt állította nem jutalom, hanem pótlék volt. Štefan Harabin a Legfelsőbb Bí­róság elnökeként 2009-ben és 2010- ben 113 ezer euró jutalmat hagyott jóvá saját magának. Erre a Legfel­sőbb Bíróság jelenlegi vezetése az archív dokumentumok átvizsgálá­sát követően bukkant rá. Kutakodni azután kezdett az LB, miután a sajtó rámutatott, hogy Štefan Harabinnak nagyobb a jövedelme, mint a felet­teseinek. Harabin első nekifutásra azt állította, hogy nem jutalomról, hanem a speciális bíróknak járó pót­lékról van szó. Boris Urbančík, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője hangsúlyozta, hogy az LB könyve­lésében a 113 ezer eurós tétel nem pótlékként, hanem rendkívüli juta­lomként van elkönyvelve. Harabin a tőle megszokott személyeskedő és sértő kijelentésekkel illette az LB jelenlegi elnökét, Daniela Švecovát. Válaszlépésként a Legfelsőbb Bíró­ság tegnap nyilvánosságra hozta Štefan Harabin jogtalanul fizetett magának jutalmat - állítja a Legfelsőbb Bíróság (SlTA-felvétel) Štefan Harabin egykori fizetési sza­lagját. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az összeget Harabin rendkívü­li jutalomként kapta. „A jutalom összege jóval nagyobb a standard jutalmak összegénél” — közölte Boris Urbančík. Ráadásul a rendkí­vül magas jutalmat akkor ítélte meg magának, amikor fegyelmi eljárás folyt ellene. Štefan Harabin ugyanis a LB elnökeként nem engedte be a pénzügyminisztérium ellenőreit a Legfelsőbb Bíróságra. Švecová szerint a hatályos jogszabályok alapján a bírók egyáltalán nem kap­hatnak jutalmat akkor, ha fegyelmi eljárás folyik ellenük. A számvevő- széktől azt kérte, hogy a vizsgálat során ezt a részletet is vegyék fi­gyelembe. A Legfelsőbb Bíróság elnöke arra is rámutatott, hogy 2009 és 2010-ben a bíróságok komoly anyagi gondokkal küzdöttek, az alapvető munkaeszközök finanszí­rozására sem volt keret, ám Harabin ennek ellenére bőkezűen jutalmazta saját magát. Megyefőnököket talált az ellenzék Pozsony. Több mint egy év van még hátra a megyei válasz­tásokig, ám már most sejteni le­het, hogy kik lehetnek az „ellen­zéki mag” megyefőnökjelöltjei Pozsony és Nagyszombat me­gyében. Az SaS és az OĽaNO-NOVA kedden jelentette be, hogy szo­rosabb együttműködést tervez az elkövetkező időszakban, és kö­zösjelöltekkel készül a jövő évi megyei választásokra. A SITA hírügynökség tudni véli, hogy két megyében már el is dőlt a megyei elnöki posztért indulók kérdése a pártok háza táján. Po­zsony megyében az SaS parla­menti képviselője, Juraj Droba lehet a befutó, jelölését már jó­váhagyták a liberálisok párt­szervei is. Nagyszombat me­gyében az OĽaNO jelöltje, Jozef Viskupič kaphatja meg a támo­gatást az ellenzéki magtól. Po­zsony megyét 2009-től a margi­nalizálódott SDKÚ elnöke, Pa­vol Frešo vezeti, akit legutóbb a KDH, a Híd, az MKP, az SaS, az OKS és a Zöldek Pártja támo­gatásával választottak meg. Nagyszombat megye elnöke 2006 óta Tibor Mikuš, aki füg­getlenként indult, és a 2013-as választásokat Berényi Józseffel, az MKP korábbi elnökével szemben nyerte meg. Berényi a megye alelnöke lett. (SITA) Újra feléledt a Gorilla-ügy Pozsony. Kihallgatta a rend­őrség a hírhedt Gorilla-botrány kulcsfontosságú tanúját, a Szlo­vák Információs Szolgálat (SIS) volt ügynökét, Peter Holúbeket. Azt, hogy a rendőrségen járt, maga Holúbek árulta el az aktu­ality.sk portálnak. Holúbek hallgatta le a politikusok beszél­getéseit a Penta pénzügyi cso­port képviselőivel. Állítólag ő készítette az egész Gorilla aktát, amely 2011-ben jelent meg a vi­lághálón. Az akta kapcsán indí­tott vizsgálat egyelőre nem jutott konkrét eredményre. „A kihall­gatás csupán az ügy egy részét érintette, mégpedig a felvételek kiszivárogtatását. Többet sajnos nem árulhatok el, mivel titkosí­tott információkról van szó, csak a nyomozókkal beszélhettem. Ám az egész kihallgatás csak színjáték volt, olyan részletkér­dések érdekelték őket, amelyek az egész Gorilla-ügy szempont­jából teljesen lényegtelenek” — mondta az SIS volt ügynöke. Holúbek már hónapokkal ezelőtt hajlandó' lett volna vallomást tenni, kihallgatását a Gorilla fel­göngyölítésén dolgozó speciális nyomozócsoport is követelte, ám Dušan Kováčik speciális ügyész mindeddig nem engedélyezte a beidézését. Jana Tökölyová, a Speciális Ügyészség szóvivője szerint Holúbeket az Országos Rendőr­főkapitányság pozsonyi köz­pontjában hallgatták ki. „Az il­lető minden feltett kérdésre vá­laszolt” - mondta a szóvivő az­zal, hogy az illetőt az SIS igaz­gatója feloldotta a titoktartási kötelezettség alól, ezért amit el­árulhatott az ügyről, azt a nyo­mozóknak elmondta. Az, hogy mikor zárulhat le a nyomozás, egyelőre nem tudni. (dp) r NKU: komoly hibákat vétett az állami biztosító IBOS EMESE Pozso ny. Az Ál la m i Számvevőszék (NKÚ) megerősítette, hogy az Általános Egészségbiztosító (VSZP) valóban előnyös szerződéseket kötött a volt igazgató nagynénjének cégeivel. A biztosító nem kapott pénzbüntetést. Számtalan hibára bukkant az Ál­lami Számvevőszék az Általános Egészségbiztosító szerződéseiben, melyeket a Kostka klinikával és azokkal a cégekkel kötött, melyek a volt igazgató, Marcel Forai nagy­nénjéhez köthetők. Miroslav Beblavý független képviselő hivta fel a figyelmet arra, hogy Marcel Forai, a VšZP igazgatójaként rend­kívül előnyös szerződéseket kötött Anka nagynénje cégeivel. Ezt a számvevőszék vizsgálata is meg­erősítette. A 77 éves Anka Sučková két cége anyagi szempontból na­gyon előnyös szerződésre tett szert, harmadik cége pedig akkor járt jól, amikor növelte rendelőinek számát. Ráadásul az adott régióban megfe­lelő számú rendelő működött, így nem volt indokolt, hogy a biztosító egy újabb egészségügyi szolgáltató­val kössön szerződést. A Kostka klinikánál még előnyö­sebben járt el a Forai vezette bizto­sító. Ők speciális kódot kaptak, me­lyet egyébként a biztosítón belül nem engedélyeztettek, ezzel pedig a VŠZP törvényt sértett. A számvevő- szék szerint a biztosító 4,15 millió eurót fizetett ki a Kostka Klinikának jóvá nem hagyott vizsgálatokért és kezelésekért. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a biztosító számos gyógyszertárral is előnyös szerződéseket kötött. A 99 ellenőrzött patika közül 33-nak há­rom, illetve ötszörösen nagyobb összeget utalt a VšZP évente, mint a többi gyógyszertárnak. Öt patika egyértelműen köthető a VšZP ko­rábbi vezetőihez: Marcel Fóraihoz és Miroslav Vad’urához. Az Állami Számvevőszék szerint az Általános Egészségbiztosító olyan rendszer alapján köt szerződést az egészség- ügyi szolgáltatókkal, mely lehetővé teszi, hogy néhány szolgáltatót előnyben részesítsenek. A hiányos­ságok miatt azt ajánlja a biztosító­nak, hogy transzparens módon és le­hetőleg egy helyen hozza nyilvá­nosságra a szerződéseit, úgy, hogy egyértelműek legyenek a feltételek, és az is, milyen összeget fizet a biz­tosító az adott szolgáltatónak. Pénz- büntetést nem róttak ki. Az egész­ségügyi minisztérium tudomásul vette az NKÚ ellenőrzésének ered­ményeit. Állítja, hogy a biztosító új igazgatója mindent elkövet azért, hogy a biztosító szerződései átlátha- tóak és ellenőrizhetőek legyenek. Kažimír csak az üdvözletét küldi Ismét a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) költség- vetésének lefaragásával akar más problémákat orvosolni a pénzügyminisztérium. Pozsony. Két év sem telt el az­óta, hogy a SAV képviselői az ut­cára vonultak, amiért a kormány nyolcmillió euróval akarta csök­kenteni az akadémia költségveté­sét. Peter Pellegrini volt oktatási miniszter akkor azt üzente a tilta­kozóknak, hogy takarékoskodniuk kell, a kutatásoknak pedig „nem a Föld keletkezését bizonyító elmé­letek alátámasztására és más ha­sonlókra” kellene fókuszálniuk. A kormány két évvel ezelőtt végül visszakozott és a nyolcmillió eurót megadta az SAV-nak. Legújabban az akadémia 2016-os költségvetéséből vennének el 1,5 millió eurót; Peter Kažimír pénz­ügyminiszter ezt az összeget akarja felhasználni a tanárok béremelésé­re és a tejválság okozta károk eny­hítésére. Az ellenzéki SaS képvi­selői színvonalon alulinak nevez­ték ezt az elképzelést, bár még nem biztos, sikerül-e valóra váltani. Az sem egészen nyilvánvaló, mi­ből akarja szeptembertől fedezni Kažimír a pedagógusok hatszáza­lékos béremelését. A szóban forgó 1,5 millió euró teljes egészében sem lenne elég erre a célra. A pénzügyminiszter tegnap rövid sajtónyilatkozatban csupán annyit közölt, hogy szívélyes üdvözletét küldi koreai és kínai szolgálati út­járól, ahol ezekben a napokban több beruházóval tárgyal. Tájékoztatása szerint a tanárok béremelését több törvénymódosításból befolyó ösz- szegből akarja fedezni, ám hogy ez konkrétan mit jelent, már nem rész­letezte. (dem, TASR) Nem egész két évvel azután, hogy a SAV alkalmazottjai tüntettek a költség- vetés csökkentése ellen, a pénzügyminisztérium ismét próbálkozik, most az egyszer 1,5 millió eurót venne el az akadémiától (Vladimír Seimifiek felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom