Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-20 / 168. szám, szerda

www.ujszo.com I 2016. július 20. SPORT 115 „Nem szeretnék több barátot elveszíteni” f Felipe Mássá még nem tudja, mi lesz vele jövőre (Fotók: Williams Fi) BERTA KITTI Először motorral kezdte karrierjét, ám „biztonsági okokból" négy kerékre váltott Felipe Mássá, a Williams Forma-l-es versenyzője, aki a mezőny egyik legtapasztal­tabb pilótája. A 35 éves brazil őszintén mesélt az Új Szónak a jelenlegi, valamint a régi Fl- ről, illetve arról, hogy folyamatosan azért küzd, többé ne történhessen a Jules Bianchiéhoz hasonló halálos baleset a sportban. A Mássá családban nem talá­lunk Forma-l-es világbajnokot — mégis hogyan alakult ki a ver­senyzés iránti őrülete, ami végül a királykategóriához vezette? Nincs senki a családomban, aki professzionális versenyző lett volna, de vannak olyanok, akik hobbiból versenyeztek, mint például az édes­apám vagy a nagybátyám. Ennek én is mindig részese voltam, a sebes­ség, a versenyzés mindig az életem­hez tartozott. Amikor hatéves vol­tam, volt egy kis krosszmotorom, de túlságosan őrült módon vezettem, ezért az apukám megijedt, hogy megsérülhetek. Beíratott a gokartis­kolába, és amikor először vezettem, megdöntöttem a pályarekordot. Ek­kor a versenyzés az életem része lett, és azóta is az. Amikor 2002-ben elkezdte pá­lyafutását a Forma-l-ben, milyen célokat tűzött ki maga elé? Gondolt-e arra, hogy egyszer a Ferrarinál versenyezhet? A Ferrari mindig az álmom volt, ami valóra is vált, hiszen nyolc évet töltöttem ott, és nagyszerű érzés, hogy egy ilyen csapat részese lehet­tem. Igazából sosem gondoltam, amikor fiatal voltam, hogy ez meg­valósulhat, de bebizonyosodott, hogy minden lehetséges. Hogyan indult neki a Forma-1- nek karrierje kezdetén? Rögtön az volt a célja, hogy egyszer világbaj­nok legyen? Ez volt, és még mindig ez az ál­mom. Megnyerni a világbajnoksá­got, versenyeket és időmérőket - utóbbiakat elértem. Az is célom volt, hogy dobogóra álljak, ami szintén sikerült, szóval a világbajnoki cím a legnagyobb álom, ahogy minden versenyzőnek. A sport különböző éráit is meg­tapasztalhatta pályafutása során. Milyen hasonlóságok vannak az egyes korszakok között? Vannak hasonlóságok, hiszen mindig léteztek nagycsapatok, kis­csapatok és a középmezőny. A pénz mindig problémás volt, így a na­gyoknak - mint a Ferrarinak vagy a McLarennek — korábban is több le­hetőségük volt. Én egy középcsa­pattal kezdtem, a Sauberrel, mégis sikerült jó eredményeket elérnünk. Egy évet töltöttem ott, aztán teszt­pilóta voltam a Ferrarinál, majd visszatértem a Sauberhez, ami na­gyon fontos volt számomra, hiszen megmutathattam a tehetségem, azt, hogy tudok hajtani, és ha megvan a lehetőségem, akkor csak megyek előre. Ezután mehettem a Ferrari- hoz, mert bizonyítottam a pályán. Melyek azok a változások, ame­lyeket csak az „új” korszakban ta­pasztalt meg? Abban az időben kevesebb ver­senyző volt, aki fizetett azért, hogy versenyezhessen. Most vannak olyan csapatok, akik többet küsz­ködnek, és ezért szükségük lehet ar­ra, hogy olyanok vezessenek náluk, akik pénzt is hoznak. Akkor is vol­tak ilyenek, de nem annyi, mint most. A technika terén is jelentős vál­tozások történtek 2002 óta. Ha vá­laszthatna egy dolgot, amit szíve­sen visszahozna a Forma-l-be, mi lenne az? A V10-es motorokat. Imádom a V10-est, az volt a legjobb motor, amit valaha ismertem. A V8-asban is nagy erő volt, most a V6-osban is, de a V10-es egy komplett erőforrás volt. Ezenkívül vezetnék nagyobb leszorítóerővel bíró autókat, de ez egyébként is vissza fog jönni jövőre. Szóval érdekes lenne újra V Ki­esekkel és szélesebb abroncsokkal körözni. Karrierje során eddig tizenegy győzelmet aratott - melyik volt ezek közül a legemlékezetesebb, a legkedvesebb diadal? Minden egyes győzelem lenyűgöző, a legkülönlegesebb az volt, amikor otthon, Brazíliában nyertem. Ez egy nagy álmom volt, ami valóra vált, szóval fantasztikus élmény volt számomra. Eszembe jutott, hogy mikor kisfiú voltam, én is ott voltam a lelátókon, akkor pe­dig ott álltam, és én nyertem brazil színekben - ez nagyszerű érzés volt. A brazil pálya a hazai közönség szeretete miatt nyilván a kedven­cei közé tartozik, de emellett me­lyik helyszín áll még közel a szí­véhez? Elég sok pálya van, amin élvezem a vezetést. Természetesen szeretek otthon versenyzeni, hiszen az a ha­zai nagydíjam, de imádom Spát, Szuzukát, a régi stílusú pályákat. Elég sok kritika éri mostanában a Forma-l-et, sokan unalmasnak és eseménytelennek tartják a ver­senyeket. Ha egy szurkoló szemé­vel tekint a sportra, ön hogy látja a jelenlegi helyzetet? Őszintén szólva az előzés mindig is nehéz volt a sportban, és a múlt­ban sokkal inkább, mint most. Van DRS, a gumik jobban kopnak, mint korábban... Néha ezek mesterkélt előzések, de akkor is több van. Úgy gondolom, arra lenne szükségünk, hogy több csapat harcoljon a győ­zelemért, ne csak egy. Ez az, amit a szurkolók szeretnének, hiszen ha különböző autók nyernének, az a ra­jongókat is lenyűgözné. Senki nem akarja folyamatosan ugyanazt a csa­patot, ugyanazt a versenygépet látni az élen. Ez a legnagyobb gond a sportban. A királykategória történetében többnyire mindig egy csapat ural­ta a mezőnyt, amely néhány éven­te változott. Emlékezzünk csak a Red Bull, a Ferrari vagy a McLa­ren menetelésére... Pontosan ez a Forma-1 problé­mája. A legjobb dolog, amit csinál­hatnak - akármi is legyen a megol­dás hogy közelebb hozzák a me­zőny tagjait egymáshoz. Milyen megoldásokat javasolna ennek érdekében? Vannak erre ötletek, de egyesek ezekről azt gondolják, hogy helyes döntések lennének, mások pedig azt, hogy nem. Más kategóriákban pél­dául a győztes autó súlyát megeme­lik a következő versenyre. Egyesek szerint ez jó, mások viszont úgy vé­lekednek, hogy nem kell büntetni azt a csapatot, amelyik jobb munkát végzett. Ez igaz, de általában nincs egyhangú vélemény egy kérdésben, és a szabályváltoztatásokat minden­kinek alá kell írnia, ezért nehéz kö­zös nevezőre jutnunk. 2008-ban súlyos balesetet szen­vedett a Hungaroringen, talán en­nek is betudható, hogy ön a „biz­tonság nagykövete” a Forma-l- ben. Lewis Hamilton, a Mercedes versenyzője nemrégiben úgy nyi­latkozott, olykor túlzásokba esnek ezen a területen. Mi a véleménye erről? Igyekszem előremozdítani a biz­tonságot a Forma-l-ben, mert lát­tam jó néhány veszélyes balesetet már, és nekem is volt egy. Elveszí­tettem egy barátomat, Jules-t (Jules Bianchi, aki a 2014-es Japán Nagy­díjon elszenvedett ütközése követ­keztében vesztette életét - a szerk. megj.), akinek szintén hatalmas bal­esete volt. Szóval teljes mértékben a biztonsági fejlesztések mellett va­gyok, mert ezt nem akarom többször átélni. Azt szeretném látni, hogy a pilóták versenyeznek, harcolnak, de biztonságban. Szóval mindig is azért fogok küzdeni, hogy fejlesszük ezt a területet. A legújabb biztonsági fejlesztés, a Halo is megosztja a versenyző­ket, valamint a közönséget is. A Halóról néhányan azt gondol­ják, hogy ronda, néhányan pedig azt, hogy rendben van. Nekem az a vé­leményem, hogy ha ezzel életet tu­dunk menteni, akkor teljes mérték­ben mellette vagyok. Van még hova fejlődni ezen a te­rületen? Úgy gondolom, az autók elég biz­tonságosak. A kasztni, a pályák is te­szik a dolgukat, minden a helyes módon működik. Olyan dolgokról beszélek, amelyek megelőzhetik azokat a baleseteket, amelyek nem történnek meg gyakran, azonban nem lehetetlenek. 2016 végén lejár a szerződése a Williams-istállónál. Jövőre is lát­hatjuk a versenypályán? Mit fog hozni a következő szezon az ön számára? Nem tudom. Azt hiszem, az idő majd a megfelelő módon fog vá­laszt adni erre, szóval elég nyugodt vagyok, csak a versenyekre gondo­lok, arra, hogy a tőlem telhető leg­jobbat nyújtsam. Nagyon boldog vagyok, hogy a Williamsnél dol­gozhatok, és büszke arra, amit az elmúlt két évben elértünk - kö­szönhetően a munkánknak, az én segítségemnek, illetve a fejlesztői csapatnak. Milyen lehetőségei vannak a Forma-l-en belül? Jelenleg még semmi sem biztos, elkezdtem tárgyalni különböző csa­patokkal és természetesen a Willi- amsszel is. De még semmit nem ír­tunk alá, szóval most várunk, aztán meglátjuk. Ha egyszer befejezi a karrierjét, mivel szeretne foglalkozni? Nem tudom, de továbbra is ver­senyezni fogok, talán egy másik baj­nokságban. De majd lesz elég időm ezen gondolkodni. Tetszik a WEC, a DTM, a Formula-E is - habár az au­tók lassúak, de az ötlet rendben van. Meglátjuk, lesz időm gondolkodni rajta. A Williams pilótája nagyon szívesen visszatérne a V10-es motorokhoz és a szélesebb abroncsokhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom