Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-19 / 167. szám, kedd
8 | VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2016. július 19.1 www.ujszo.com A mobillal levert puccs MTI-HÁTTÉR Furcsa, múlt századba illő puccskísérlet volt a törökországi, amelyet 21. századi technológiával a nép vert le. Amikor az önmagát Katonai Béketanácsnak kikiáltó testület péntek este megpróbálta megbuktatni Recep Tayyip Erdogan török elnököt és egyre inkább tekintélyelvű kormányát, úgy látszott, hogy a lázadó tábornokok győzhetnek. ,A puccsot nyilvánvalóan jól eltervezték, de egy 1970-es évekből származó forgató- könyvet használtak hozzá” - mondta Gareth Jenkins, egy Isztambulban élő kutató és katonai szakíró. Az egész az 1973-as chileire, vagy az 1980-as ankarai helyzetre hasonlított, s nem egy 2016-os modem államra. A lázadók hétvégén csaptak oda, amikor az elnök éppen nyaralt. Elfoglalták az ország legfőbb repülőterét, hidat zártak le Isztambulban, tankokat küldtek a parlamenthez és a fontos útkereszteződésekhez, az állami televízióban beolvasták, hogy kijárási tilalmat rendeltek el, felszólították az embereket, hogy maradjanak otthon. Ám nem sikerült elkapniuk a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja egyik vezetőjét sem, nem sikerült elnémítani a kereskedelmi televíziókat, a mobiltelefonokat, az internetet, így Erdogan az utcára vezényelhette támogatóit. Sinan Ulgen török elemző szerint a zendülők legnagyobb hátránya az volt, hogy a parancsnoki láncon kívül léptek fel, s emiatt nem rendelkeztek elég erőforrással a hatalmi központok ellenőrzés alá vonására. „A terv azért is hatástalan volt, mert egyetlen katonai létesítményt sem sikerült elfoglalni, nem sikerült egyetlen politikai vezetőt se elfogni” - véli Ulgen. Erdogant gyakran vádolják azzal, hogy beavatkozik a közösségi oldalak tartalmaiba és szájkosarat tetet az írott és az elektronikus sajtóra. Most azonban ő használta a korszerű kommunikációs technológiát, hogy kicselezve a lázadókat eljuttassa üzenetét a 80 milliós lakossághoz. A Fa- ceTime videoapplikációt használta nem kebabra megy a játék!" Erdogan mobilon mozgósít. (TASR/AP-feiv.) egy újságíró okostelefonján, amit a kamera felé fordítva élőben mutatott a CNN Türk hírtelevízió. Binali Yil- dirim kormányfő húsz perccel a puccs bejelentése után a Twitteren ítélte el a lázadást, s biztosította a lakosságot, hogy a hadsereg főparancsnoksága nem tart a zendülőkkel. Nem Erdogan az első vezető, aki új technikát használva járt túl ellenfelei eszén. Ezt tette például Luther Márton, aki a nyomtatást használta 1517- ben a katolikus egyházat elítélő téziseinek terjesztésére, vagy Khomeini ajatollah, aki Franciaországban rögzített hangfelvételeinek sokszorosításával és iráni terjesztésével mért csapást a sahra 1979-ben. Ä közösségi média megnehezíti a kormányok számára a hírek elhallgatását és a tiltakozás hangjának elné- mítását. Az iráni zöld forradalom egy állítólag meghamisított elnökválasztás ellen protestáló hangjait 2009-ben felerősítették a mobiltelefonokra fel- töltött és az interneten terjesztett videofelvételek. Törökországban Erdogan és emberei képesek voltak eljuttatni üzenetüket a török és a nemzetközi médiához. Azt, hogy az elnök biztonságban van, nem ejtették foglyul. Elődje, Abdullah Gül szintén a FaceTime-ot használta a CNN Türk állomáson a zendülők szidalmazására, Ahmet Davutoglu volt miniszter- elnök mobilon keresztül közölte az al- Dzsazíra pánarab hírtévével, hogy a puccskísérlet megbukott. Mindez kiáltó ellentétben volt például a szovjet keményvonalasok végeredményben sikertelen 1991-es puccskísérletével, amikor Mihail Gorbacsov szovjet elnök krími nyaralójába bezárva, tehetetlenségre kárhoztatva kénytelen volt a BBC-re hagyatkozni, miközben Moszkvában zajlottak az események. A keményvonalasok három napig tartották magukat, mígnem Borisz Jelcin orosz elnöknek sikerült mozgósítani a közvéleményt a puccs ellenében. A mostani török események hasonlítottak a fiatal spanyol demokrácia elleni 1981-es puccskísérletre, amikor lázadó tisztek hatoltak be a parlamentbe, de nem sikerült széles katonai támogatásra szert tenniük, miután János Károly király katonai uniformist öltve fordult a médiában a nemzethez, s a népet az alkotmány megvédésére szólította fel. Erdogan volt a cselszövő? A török puccskísérletet maga Recep Tayyip Erdogan államfő rendezte? A zendülés leverése óta Törökországban, Erdogant bírálói körében, de Nyugaton is számos helyen tartja magát ez az elmélet. ► Először is felmerül a kérdés, a puccs miért volt gyanúsan dilettáns. A válasz erre az, hogy a zendülést ugyan gyorsan leverték, de nagy véráldozattal. Ahmet Sik neves török újságíró azt a lehetőséget is említi, hogy a kormány kiszimatolt valamit, a terv kiszivárgott, ezért a puccsisták lépéskényszerbe kerültek, még mielőtt lezárták volna az előkészületeket. ► Erdogant ismerve nem elképzelhetetlen, de nehezen kivitelezhető, hogy ő maga szervezte a puccskísérletet. Az pedig nagyon nagy kérdés, hogy ha ő szervezte volna, akkor az összeesküvésben résztvevő tiszteknek mi előnye származna ebből. ■ ► Erdogan számára a puccskísérlet lehet a legfontosabb érv vitatott célja, az elnöki rendszer bevezetésére. Ám messze a legerősebb török politikus volt enélkül is, és a nem voltak rosszak az esélyei az elnöki rendszer bevezetésére. Nagyon kockázatos, hogy ehhez még egy puccskísérletet is rendezzen. ► Erdogan szereti ugyan a kockázatot, de egy megrendezett puccs még neki is igen magas tét lenne. Mi van, ha kicsúsznak a kezéből a dolgok? Olyan ez, mintha felgyújtanád a házadat, és remélnéd, hogy még időben eloltják. ► A puccskísérlet előtt gyanús csönd vette körül Erdogant. Ezt a kormánykörök azzal magyarázták, hogy az elnök bepótolta a böjti hónap, a ramadán végét lezáró bajram ünnepet, mivel akkora varsói NATO-csúcs miatt nem lehetett a családjával. Radikalizálódó fekete milíciák Amerikában MTI-HÁTTÉR Az új polgárjogi harcok kora köszöntött be, ós megismétlődnek az 1960-as évek? - kérdezik sokan az Egyesült Államokban, ahol egyre gyakrabban lobbannak lángra a fajgyűlöletből táplálkozó feszültség szikrái. Ezért részben maguk a fekete közösségek is hibáztathatok, még akkor is, ha felháborodásuk legtöbbször jogos. Hat évvel ezelőtt ifjabb David Brown, 27 éves fekete férfi Dallas egyik elővárosában agyonlőtt egy rendőrt, majd a rendőrökkel folytatott tűzharcban lelőtték. Két nappal később az édesapja nyilatkozatot adott ki. „Mélyen megrendültem, nem is tudom szavakba önteni szomorúságomat” - írta idősebb David Brown, akit pár héttel korábban neveztek ki Dallas rendőrfőnökévé. Fekete harag A múlt héten először Louisiana állam fővárosában, Baton Rouge-ban intézkedés közben egy rendőr földre szorított egy férfit, egy másik pedig hat golyót eresztett bele. Két napra rá Minnesota államban egy járműellenőrzés közben intézkedő rendőr kérte a sofőr jogosítványát, s amikor az autós hátranyúlt a dokumentumokért, a rendőr lelőtte, mert azt hitte, a fegyveréért nyúl. Mindkét esetben a rendőrök fehérek, az áldozatok feketék voltak. A minnesotai tragédia után, a rendőri túlkapások ellen tiltakozó békés tömeget védő fehér rendőröket mészárolt le egy afroamerikai fiatalember. Aki - még mielőtt a rendőrség robotra szerelt bombával végzett vele - nevetve elmondta a túsztárgyalónak, hogy mindenképpen fehér rendőrt akart ölni. Bosszúból. Most vasárnap Baton Rouge-ban a 29 éves Gavin Eugene Long „állt bosszút”, három rendőrt megölt. A férfi korábban amerikai tengerész- gyalogos volt, és nem Baton Rouge- ban élt, Kansas Cityből utazott oda. David Brown, a dallasi rendőrfőnök mostanában az egész város gyászát próbálja enyhíteni, miután az orvlövész meggyilkolt öt rendőrt. A tragédia óta szinte mindenki a a kedélyeket csillapítani próbáló fekete rendőrfőnökről beszél. A The Washington Post szerint „az országnak ilyen hangokra van szüksége”. A The New York Timesban — válaszolva David Brown megbékélést kereső nyilatkozataira - egy másik rendőr, New Yorkból arról írt, hogy „fekete édesapaként félek a rendőri brutalitástól, de rendőrként szembenézek a feketék dühével”. Az amerikai feketék jó része ma valóban dühös. Larry Sabato, a Virginia Egyetem politológus professzora azonban azt mondja: ma nem az 1960-as évek ismétlődnek meg. Agnes Cave, az amerikai Katolikus Egyetem pszichológus professzora azt fejtegette, hogy a mai amerikai társadalom lelkiállapota teljesen más, és a feketék gondjai és küzdelmei sem rokoníthatók az 1960-as évek dühös ellenállásával. Pedig a mai dühös fekete mozgalmak és csoportok jó részének több mindenben igaza van. A napokban nyilvánosságra hozott adatok szerint tavaly a rendőri erőszaknak 1134 halálos áldozata volt, s több mint 15 százalékuk afroamerikai férfi. Fekete országot! Az erőszak különösen 2013 óta erősödött fel. 2013 nyarán Floridában egy önkéntes rendőr agyonlőtt egy 17 éves fegyvertelen fekete fiút, Trayvon Martint, aki éppen teát iszogatva gyalogolt az utcán hazafelé. A felháborodás országos volt, s Kaliforniában Alicia Garza fiatal afroamerikai nő kimondta: „a feketék nincsenek biztonságban Amerikában”. Vezetésével életre hívták a Fekete Eletek Számítanak Mozgalmat, amelyről ma sokat hallani. A mozgalom aktív lett, és van is mire reagálnia, csakhogy az aktivitás egyre gyakrabban csapott át agresszivitásba. Ahogyan ők félnek a rendőröktől, úgy félnek a rendőrök is tőlük. A fekete mozgalmak radikalizálódtak. A fiatal tagok nemegyszer provokálták a rendőröket, az utcán a rendőrök meggyilkolásáról énekeltek. Szaporodott a fekete mozgalmak száma is. 2014-re ismét aktív lett az Új Fekete Párducok, magukat lövészkluboknak, vagy fegyverkluboknak nevező kisebb csoportok alakultak, közöttük a Fekete Felszabadítási Párt, a Huey P. Newton Fegyverklub vagy az Afrikai-amerikai Védelmi Liga. Dallas a sajtójelentések szerint a felfegyverzett fekete milíciák központja lett. Sőt az Új Fekete Párducok még önálló államot is követel a feketéknek az Egyesült Államokon belül! Babu Omowale, a Huey P. Newton Fegyverklub fekete milícia társalapítója a dallasi vérengzés másnapján a Reuters munkatársának arról beszélt, hogy nem támogatják ugyan, de „megértik”, hogy az orvlövész Mi- cah Johnson fehér rendőröket gyilkolt. A fekete milícia állig felfegyverkezve, rendszeresen járőrözik Dallasban, elsősorban a feketék lakta negyedekben. A rendőrség dilemmája: fellépjen-e, s ha igen, hogyan a törvénytelen milíciák ellen? Ha fellép - rasszistának bélyegzik. Ha nem tesz semmit - elszabadulhat a pokol. Babu Omowale egy rádióinteijú- jában arról beszélt, hogy öt déli szövetségi állam - Louisiana, Mississippi, Dél-Karolina, Alabama és Georgia - a „fekete nemzeté”, az összes amerikai feketének oda kellene költöznie és létrehozni a feketék országát az Egyesült Államokon belül.
