Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-19 / 167. szám, kedd

8 | VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2016. július 19.1 www.ujszo.com A mobillal levert puccs MTI-HÁTTÉR Furcsa, múlt századba illő puccskísérlet volt a törökor­szági, amelyet 21. századi technológiával a nép vert le. Amikor az önmagát Katonai Bé­ketanácsnak kikiáltó testület péntek este megpróbálta megbuktatni Recep Tayyip Erdogan török elnököt és egyre inkább tekintélyelvű kormá­nyát, úgy látszott, hogy a lázadó tá­bornokok győzhetnek. ,A puccsot nyilvánvalóan jól eltervezték, de egy 1970-es évekből származó forgató- könyvet használtak hozzá” - mondta Gareth Jenkins, egy Isztambulban élő kutató és katonai szakíró. Az egész az 1973-as chileire, vagy az 1980-as an­karai helyzetre hasonlított, s nem egy 2016-os modem államra. A lázadók hétvégén csaptak oda, amikor az elnök éppen nyaralt. El­foglalták az ország legfőbb repülőte­rét, hidat zártak le Isztambulban, tan­kokat küldtek a parlamenthez és a fontos útkereszteződésekhez, az álla­mi televízióban beolvasták, hogy ki­járási tilalmat rendeltek el, felszólí­tották az embereket, hogy maradja­nak otthon. Ám nem sikerült elkap­niuk a kormányzó Igazság és Fejlő­dés Pártja egyik vezetőjét sem, nem sikerült elnémítani a kereskedelmi televíziókat, a mobiltelefonokat, az internetet, így Erdogan az utcára ve­zényelhette támogatóit. Sinan Ulgen török elemző szerint a zendülők legnagyobb hátránya az volt, hogy a parancsnoki láncon kívül léptek fel, s emiatt nem rendelkeztek elég erőforrással a hatalmi közpon­tok ellenőrzés alá vonására. „A terv azért is hatástalan volt, mert egyetlen katonai létesítményt sem sikerült el­foglalni, nem sikerült egyetlen poli­tikai vezetőt se elfogni” - véli Ulgen. Erdogant gyakran vádolják azzal, hogy beavatkozik a közösségi olda­lak tartalmaiba és szájkosarat tetet az írott és az elektronikus sajtóra. Most azonban ő használta a korszerű kom­munikációs technológiát, hogy ki­cselezve a lázadókat eljuttassa üze­netét a 80 milliós lakossághoz. A Fa- ceTime videoapplikációt használta nem kebabra megy a játék!" Erdogan mobilon mozgósít. (TASR/AP-feiv.) egy újságíró okostelefonján, amit a kamera felé fordítva élőben mutatott a CNN Türk hírtelevízió. Binali Yil- dirim kormányfő húsz perccel a puccs bejelentése után a Twitteren ítélte el a lázadást, s biztosította a lakosságot, hogy a hadsereg főparancsnoksága nem tart a zendülőkkel. Nem Erdogan az első vezető, aki új technikát használva járt túl ellenfelei eszén. Ezt tette például Luther Már­ton, aki a nyomtatást használta 1517- ben a katolikus egyházat elítélő tézi­seinek terjesztésére, vagy Khomeini ajatollah, aki Franciaországban rög­zített hangfelvételeinek sokszorosí­tásával és iráni terjesztésével mért csapást a sahra 1979-ben. Ä közösségi média megnehezíti a kormányok számára a hírek elhallga­tását és a tiltakozás hangjának elné- mítását. Az iráni zöld forradalom egy állítólag meghamisított elnökválasz­tás ellen protestáló hangjait 2009-ben felerősítették a mobiltelefonokra fel- töltött és az interneten terjesztett vi­deofelvételek. Törökországban Erdogan és em­berei képesek voltak eljuttatni üze­netüket a török és a nemzetközi mé­diához. Azt, hogy az elnök bizton­ságban van, nem ejtették foglyul. Elődje, Abdullah Gül szintén a FaceTime-ot használta a CNN Türk állomáson a zendülők szidalmazásá­ra, Ahmet Davutoglu volt miniszter- elnök mobilon keresztül közölte az al- Dzsazíra pánarab hírtévével, hogy a puccskísérlet megbukott. Mindez kiáltó ellentétben volt pél­dául a szovjet keményvonalasok végeredményben sikertelen 1991-es puccskísérletével, amikor Mihail Gorbacsov szovjet elnök krími nya­ralójába bezárva, tehetetlenségre kárhoztatva kénytelen volt a BBC-re hagyatkozni, miközben Moszkvában zajlottak az események. A kemény­vonalasok három napig tartották ma­gukat, mígnem Borisz Jelcin orosz elnöknek sikerült mozgósítani a köz­véleményt a puccs ellenében. A mostani török események ha­sonlítottak a fiatal spanyol demokrá­cia elleni 1981-es puccskísérletre, amikor lázadó tisztek hatoltak be a parlamentbe, de nem sikerült széles katonai támogatásra szert tenniük, miután János Károly király katonai uniformist öltve fordult a médiában a nemzethez, s a népet az alkotmány megvédésére szólította fel. Erdogan volt a cselszövő? A török puccskísérletet maga Recep Tayyip Erdogan államfő ren­dezte? A zendülés leverése óta Törökországban, Erdogant bírálói körében, de Nyugaton is számos helyen tartja magát ez az elmélet. ► Először is felmerül a kérdés, a puccs miért volt gyanúsan dilet­táns. A válasz erre az, hogy a zendülést ugyan gyorsan leverték, de nagy véráldozattal. Ahmet Sik neves török újságíró azt a lehetőséget is említi, hogy a kormány kiszimatolt valamit, a terv kiszivárgott, ezért a puccsisták lépéskényszerbe kerültek, még mielőtt lezárták volna az előkészületeket. ► Erdogant ismerve nem elképzelhetetlen, de nehezen kivitelez­hető, hogy ő maga szervezte a puccskísérletet. Az pedig nagyon nagy kérdés, hogy ha ő szervezte volna, akkor az összeesküvés­ben résztvevő tiszteknek mi előnye származna ebből. ■ ► Erdogan számára a puccskísérlet lehet a legfontosabb érv vita­tott célja, az elnöki rendszer bevezetésére. Ám messze a legerő­sebb török politikus volt enélkül is, és a nem voltak rosszak az esélyei az elnöki rendszer bevezetésére. Nagyon kockázatos, hogy ehhez még egy puccskísérletet is rendezzen. ► Erdogan szereti ugyan a kockázatot, de egy megrendezett puccs még neki is igen magas tét lenne. Mi van, ha kicsúsznak a kezéből a dolgok? Olyan ez, mintha felgyújtanád a házadat, és remélnéd, hogy még időben eloltják. ► A puccskísérlet előtt gyanús csönd vette körül Erdogant. Ezt a kormánykörök azzal magyarázták, hogy az elnök bepótolta a böjti hónap, a ramadán végét lezáró bajram ünnepet, mivel akkora varsói NATO-csúcs miatt nem lehetett a családjával. Radikalizálódó fekete milíciák Amerikában MTI-HÁTTÉR Az új polgárjogi harcok kora köszöntött be, ós megismét­lődnek az 1960-as évek? - kérdezik sokan az Egyesült Államokban, ahol egyre gyak­rabban lobbannak lángra a fajgyűlöletből táplálkozó feszültség szikrái. Ezért részben maguk a fekete kö­zösségek is hibáztathatok, még akkor is, ha felháborodásuk legtöbbször jo­gos. Hat évvel ezelőtt ifjabb David Brown, 27 éves fekete férfi Dallas egyik elővárosában agyonlőtt egy rendőrt, majd a rendőrökkel folyta­tott tűzharcban lelőtték. Két nappal később az édesapja nyilatkozatot adott ki. „Mélyen megrendültem, nem is tudom szavakba önteni szo­morúságomat” - írta idősebb David Brown, akit pár héttel korábban ne­veztek ki Dallas rendőrfőnökévé. Fekete harag A múlt héten először Louisiana ál­lam fővárosában, Baton Rouge-ban intézkedés közben egy rendőr földre szorított egy férfit, egy másik pedig hat golyót eresztett bele. Két napra rá Minnesota államban egy járműel­lenőrzés közben intézkedő rendőr kérte a sofőr jogosítványát, s amikor az autós hátranyúlt a dokumentumo­kért, a rendőr lelőtte, mert azt hitte, a fegyveréért nyúl. Mindkét esetben a rendőrök fehérek, az áldozatok feke­ték voltak. A minnesotai tragédia után, a rendőri túlkapások ellen tilta­kozó békés tömeget védő fehér rend­őröket mészárolt le egy afroamerikai fiatalember. Aki - még mielőtt a rendőrség robotra szerelt bombával végzett vele - nevetve elmondta a túsztárgyalónak, hogy mindenkép­pen fehér rendőrt akart ölni. Bosszú­ból. Most vasárnap Baton Rouge-ban a 29 éves Gavin Eugene Long „állt bosszút”, három rendőrt megölt. A férfi korábban amerikai tengerész- gyalogos volt, és nem Baton Rouge- ban élt, Kansas Cityből utazott oda. David Brown, a dallasi rendőrfő­nök mostanában az egész város gyá­szát próbálja enyhíteni, miután az orvlövész meggyilkolt öt rendőrt. A tragédia óta szinte mindenki a a ke­délyeket csillapítani próbáló fekete rendőrfőnökről beszél. A The Wa­shington Post szerint „az országnak ilyen hangokra van szüksége”. A The New York Timesban — válaszolva David Brown megbékélést kereső nyilatkozataira - egy másik rendőr, New Yorkból arról írt, hogy „fekete édesapaként félek a rendőri brutali­tástól, de rendőrként szembenézek a feketék dühével”. Az amerikai feketék jó része ma valóban dühös. Larry Sabato, a Vir­ginia Egyetem politológus pro­fesszora azonban azt mondja: ma nem az 1960-as évek ismétlődnek meg. Agnes Cave, az amerikai Katolikus Egyetem pszichológus professzora azt fejtegette, hogy a mai amerikai társadalom lelkiállapota teljesen más, és a feketék gondjai és küzdelmei sem rokoníthatók az 1960-as évek dühös ellenállásával. Pedig a mai dühös fekete mozgal­mak és csoportok jó részének több mindenben igaza van. A napokban nyilvánosságra hozott adatok szerint tavaly a rendőri erőszaknak 1134 ha­lálos áldozata volt, s több mint 15 szá­zalékuk afroamerikai férfi. Fekete országot! Az erőszak különösen 2013 óta erősödött fel. 2013 nyarán Floridá­ban egy önkéntes rendőr agyonlőtt egy 17 éves fegyvertelen fekete fiút, Trayvon Martint, aki éppen teát iszo­gatva gyalogolt az utcán hazafelé. A felháborodás országos volt, s Kali­forniában Alicia Garza fiatal afro­amerikai nő kimondta: „a feketék nincsenek biztonságban Ameriká­ban”. Vezetésével életre hívták a Fe­kete Eletek Számítanak Mozgalmat, amelyről ma sokat hallani. A moz­galom aktív lett, és van is mire rea­gálnia, csakhogy az aktivitás egyre gyakrabban csapott át agresszivitás­ba. Ahogyan ők félnek a rendőröktől, úgy félnek a rendőrök is tőlük. A fe­kete mozgalmak radikalizálódtak. A fiatal tagok nemegyszer provokálták a rendőröket, az utcán a rendőrök meggyilkolásáról énekeltek. Szaporodott a fekete mozgalmak száma is. 2014-re ismét aktív lett az Új Fekete Párducok, magukat lövész­kluboknak, vagy fegyverkluboknak nevező kisebb csoportok alakultak, közöttük a Fekete Felszabadítási Párt, a Huey P. Newton Fegyverklub vagy az Afrikai-amerikai Védelmi Liga. Dallas a sajtójelentések szerint a fel­fegyverzett fekete milíciák központja lett. Sőt az Új Fekete Párducok még önálló államot is követel a feketék­nek az Egyesült Államokon belül! Babu Omowale, a Huey P. Newton Fegyverklub fekete milícia társalapí­tója a dallasi vérengzés másnapján a Reuters munkatársának arról beszélt, hogy nem támogatják ugyan, de „megértik”, hogy az orvlövész Mi- cah Johnson fehér rendőröket gyil­kolt. A fekete milícia állig felfegy­verkezve, rendszeresen járőrözik Dallasban, elsősorban a feketék lak­ta negyedekben. A rendőrség dilem­mája: fellépjen-e, s ha igen, hogyan a törvénytelen milíciák ellen? Ha fellép - rasszistának bélyegzik. Ha nem tesz semmit - elszabadulhat a pokol. Babu Omowale egy rádióinteijú- jában arról beszélt, hogy öt déli szö­vetségi állam - Louisiana, Mississip­pi, Dél-Karolina, Alabama és Geor­gia - a „fekete nemzeté”, az összes amerikai feketének oda kellene köl­töznie és létrehozni a feketék orszá­gát az Egyesült Államokon belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom