Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-18 / 166. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2016. július 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Mit szabad a sztárnak? Nyár: a fesztiválok és az elképesztő dolgok ideje JUHÁSZ KATALIN zon csámcsog a nép egy hete, hogy mi történhe­tett a Balaton Sound egyik fellépőjének öltö­zőjében. Hogy vajon mit ivott az a hat lány? A magyarországi fesztivál­szezon első botrányának okozóiról, a B VBBS duóról én még sose hallot­tam, és ha nem hagytak volna maguk után egy ájult lányt, valószínűleg tu­datlanul halok meg. Mások viszont olyannyira imádják ezt az egyébként eléggé bazári technot játszó formá­ciót, hogy a színpadra is felmásznak hozzájuk, sőt az öltözőbe is követik. Az ott történtekről készült videó­kat már a rendőrség vizsgálja. A szervezők szerint a backstage nem volt bekamerázva, a fellépők privát szférájába, vagyis az öltözőkonté­nerbe a biztonságiak is csak külön hívásra léphetnek be. De az okoste­lefonok korában semmi sem marad­hat dokumentálatlanul, szóval a ha­tóság dolgozik az ügyön. Annyit tu­dunk, hogy előkerült valami isme­retlen eredetű ital, amitől a lányoknál filmszakadás, majd durva rosszullét következett. Ekkor oldottak kereket a művészek, sorsára hagyva az egyik lányt. A rendőrség a reptéren kap­csolta le őket, és tényleg talált náluk kábítószert. Az internetes kommentelők két táborra szakadtak, egy nagyobbra és egy kisebbre. A nagyobb intenzíven prostizza a lányokat, amiért bemen­tek az öltözőbe. Pedig egyikük sze­rint csak autogramot és közös fotót akartak. Halkan jegyzem meg: és akkor mi van, ha egyebet is akartak? Van jogunk elítélni őket ezért? Ha férfiak csinálják ezt egy fesztiválon, az rendben van? Itt viszont a két művész rásegített a dologra, az volt a cél, hogy a lányok veszítsék el józan ítélőképességüket, és csak másnap bánják meg, ami esetleg történik. Ez már büntetőjogi kategória. Mindenesetre a szervezők kijelentették, hogy amíg a DJ-k nem tisztázzák magukat, nem léphetnek fel az ő rendezvényeiken. Vagyis ugrott a Sziget fesztivál. Hacsak va­lami csoda folytán nem másznak ki mégis ebből a satuból. Két esetet mesélek el. Az egyik arról szól, hogy milyen elegánsan csinálják ezt a franciák. Egy pozso­nyi fesztiválon az első sorból élvez­tem egy koncertet. A vége felé meg­jelent egy srác a színpad előtt, és a leglelkesebben csápoló lányoknak jelvényeket osztogatott, miközben hátrafelé mutogatott, a színpad mö­gé. Nyolcan-tízen kaphattak ilyet. Azért tűnt fel a dolog, mert fiúknak nem adott, hiába nyújtogatták a ke­züket. A jelvényeken nem a francia zenekar lógója díszelgett, hanem csókra csücsörödő száj. Egyértelmű meghívás volt ez a koncert után, nyilván a biztonságiak is tudták, hogy aki ilyennel jön, azt be kell en­gedni. Néhány lány vette az üzenetet, mások csodálkozva forgatták az ajándékot, majd zsebre vágták - ők nyilván nem is éltek a lehetőséggel. A másik esetnek nem voltam szemtanúja, egy volt szervezőtől tu­dom. A sztárzenekar kokaint kért, jófajtát, minél gyorsabban. A szer­vezők megszerezték a cuccot, és - hogy a tömegben gyorsabban célba étjenek vele - rendőrségi felvezetés­sel szállították a backstage-be. Szi­rénázva. Szóval fiira dolgok történhetnek. Mert meglehetősen rugalmasak a szabályok arra nézve, mit szabad egy sztárnak, mit egy szervezőnek és mit egy rajongónak. Pofonok, saját magunknak VERES ISTVÁN E gészen cuki dolog történt az egyik pozsonyi Smer elleni tünte­tésen. Peter Osuský, az SaS képviselője lekevert egy pofont egy Rudolf Vasky nevű aktivistának, aki nagyon (de tényleg nagyon) csúnya dolgokat kiabált neki. Az ügyet a rendőrség vizsgálja, kihallgatták Osuskýt, aki azt mondta, a pofon nevelő célzatú volt, ugyanis tényleg nem köteles hosszú távon eltűrni a jelzőket, ame­lyekkel Vasky illette. Aki ismeri Osuskýt, tudja, hogy az egyik legintelli­gensebb képviselő, volt egyetemi oktató, nem mellesleg az amerikás szlo­vákok jelentős politikusának, Štefan Osuskýnak a dédunokája. A parla­mentbe 2010-ben jutott az OKS tagjaként, a Híd listáján, később az SaS színeiben indult. Rudolf Vasky hasonló korú (nagyjából hatvanéves) egyén, Kotleba-szimpatizáns, és kedvenc időtöltése, hogy bekapcsolt dik­tafonnal jár provokálni olyan helyekre, ahol történik valami, vulgáris stí­lusban buzdítja felkelésre és forradalomra a népet, közben gyakran hasz­nálja a fasiszta szót, melynek jelentésével nyilvánvalóan nincs tisztában. Osuskýnak elszállt az agya, nem tudta kordában tartani indulatait, ez nyilvánvaló. Az is, hogy ezért a párttársai nem dicsérték meg (mindössze néhány internetes kommentelő). Megütni valakit, bárkit, elfogadhatatlan. Arról nem is beszélve, hogy egy olyan tüntetésen történt, ahol az ellenzék a smeresek túlkapásaira akarta felhívni a figyelmet. Ha a pofont nem Osus­ký, hanem mondjuk egy megtermett kopasz osztotta volna ki valamelyik ellenzéki aktivistának (vagy épp Osuskýnak), a lapok már azzal lennének tele, hogy Szlovákiában verik a kopaszok a békés, intelligens tiltakozókat. Kijelenthetjük tehát, hogy Osuský ezzel a saját politikai karrierjének is ki­osztott egy pofont. Nevelő jellegű pofon nincs. Akinek nem lehet szóval elmagyarázni valamit, annak pofonnal sem. Ha egy magát liberális de­mokratának (vagy akárminek) tartó képviselő képes valakit megütni az utcán vagy bárhol, az elfogadhatatlan. Még akkor is, ha mindannyian tud­juk, hogy az illető a pofont megérdemelte. Ha most Osuský visszaadná mandátumát, sajnálnám, mert eggyel kevesebb „normális” képviselő ma­radna a parlamentben. Ha viszont nem adná vissza, hiányérzetem lenne. Az eset egyébként frappánsan jellemzi az ellenzék munkáját. Sokan van­nak, akik tudják, hogy Sulíkéknak és Matoviééknak valahol igazuk van, de a módszereik miatt megijednek tőlük, és képtelenek azonosulni velük. FIGYELŐ Nemi erőszak is történt Kölnben A Lobby für Mädchen nevű, nőket segítő német egyesület most szá­molt be a sajtónak arról, hogy két nemi erőszak is történt szilveszter­kor Kölnben. A hatóságok eddig molesztálásokról tudtak. Frauke Mahr, a szervezet koordinátora el­mondta, két nő januárban jelentke­zett náluk, egyikükkel csak egyszer beszéltek, a másik viszont még mindig a kliensük, rendszeres tá­mogatásra szorul. Mindkettejüket a kölni főpályaudvar előtt erősza­kolták meg szilveszterkor, a szé­gyenérzet miatt nem tettek felje-' lentést. Egyikük elmondta, észak­afrikai támadók lökdösték, lete- perték és megerőszakolták, az el­követőt egy rendőr rángatta le a 18 éves áldozatról. Sokkos állapotban elmenekült, sérüléseit kórházban kellett kezelni. Később kiderült, hogy terhes, és mivel nem tudta, mikor esett teherbe, a terhesség­megszakítás mellett döntött. 1200 nőt molesztáltak szilveszterkor németvárosokban, 120 elkövetőt sikerült azonosítani. (MTI) Veszett világ - Uberelve A yn Rand zseniális regé­nyében, az Atlas Shru- gged-ban (Veszett világ) a tehetséges, kreatív vál­lalkozók, feltalálók sorra tűnnek el, mondják fel szolgálataikat a köznek, hogy távollétükkel tiltakozzanak egy kollektivista, erőszakos kormányzat elnyomó és kisajátító intézkedései ellen. A jövő szocialisztikus Ameri­kájában ugyanis a korrupt, de önálló értéket teremteni nem tudó lobbicso­portok által uralt kormányzat hol nyers, hol bürokratikus erővel, jog­szabályokkal kényszeríti az önálló kapitalistákat termékeik, ötleteik át­adására „a köznek”, hiszen „a szük­ség” diktál. A kapitalisták viszont kivonulnak és sztrájkba lépnek: lás­suk, hogyan boldogul az állami pa­razitizmus az ő eszük, energiáik, eredményeik nélkül. Elképzelni sem tudom, miért a kedvenc regényem jutott eszembe azután, hogy az Uber bejelentette, szevasztok, elhagyjuk Budapestet, ebből elég volt. Július 24-én lép élet­be ugyanis az az új jogszabály, amit a taxislobbi járt ki a kormányzatnál, és ami már konkrét retorziókkal fenye­geti a cég magyar vállalatát, sofőrjeit, pedig az Uber igyekezett minden ed­digi állami-önkormányzati vegzá- láshoz alkalmazkodni. Sofőtjeiknek vizsgájuk volt, az adózás, utasbizto­sítás a városi legendákkal ellentétben teljesítve volt, mégis, győzött a gyen­gébb: az, amelyik nem önálló tudás­sal, szolgáltatással és árakkal akar versenyben maradni, hanem felsőbb baráti erővel. Egy kollektivista, erő­szakos kormányzat segítségével. Az utasnak pedig, akinek az állí­tólagos érdekeiért ők a barikádokra vonultak az elmúlt hónapokban, ma­rad a magas egységtarifa, amit úgy­szintén ez a taxiskor lobbizott ki ma­gának, hogy megtisztítsa saját sorait az olcsóbb konkurenciától. Miköz­ben az Uber fizette be a több adót és 160 ezer elégedett utast furikázott tiszta, átlátható, követhető módon, úgy, hogy az utas a végén még adó­hatóságbarát számlát is kapott. A ki­vonulást egyébként éppen akkor si­került bejelentenie a cégnek, amikor a magyar gazdasági miniszter egy másik helyszínen arról beszélt, hogy „magyar gazdaságnak minél több innovatív cégre van szüksége”, de tudjuk, mekkora kamu ez, a magyar kormány egy dolgot csinál roppant innovatívan: ellehetetleníti a piaci versenyt (magánnyugdíj, tankönyv- piac), ezért bármikor kész korporativ lobbicsoportok érdekeit kiszolgálni (plázastop, dohánymutyi, stb.). Az Uber kezdettől kiküszöbölte a taxizás kellemetlen mellékjelensé­geit, mint pl. az adóhatósággal nem éppen meghitt online kapcsolatot ápoló, időnként hiéna taxist, a ver­seny nélküli magas árakat, kezdettől szálka volt a taxislobbi, a kormány­zat, a városvezetés szemében. Ezek az arcok kizárólag megvalósítható­sági problémát láttak a cég letiltásá­ban („Az Uber applikációjának blok­kolása technikailag nem jelentene nagy kihívást, nem sokkal bonyolul­tabb, mint egy honlap leállítása” - hallhattuk a médiahatóságtól). Iste­nem, egy gonddal kevesebb. Ugyan­ezek az arcok habozás nélkül betilta­nák az emailt is, hogy megtartsák a postások munkahelyeit. Es bár ez csak vicc volt, a lakáskiadás online piaca sem tabu már: Lázár János mi­niszter az Airbnb-ről szólva egész komolyan azt mondta, „Meg fognak keresni minket a szállodai érdekkép­viseletek, hogy ők versenyhátrány­ban vannak”. Es akkor hogyan léptek majd, hm? Lázár azt mondja, uniós megoldás kell. Tényleg? Az EU ép­pen május végén kérte az unió kor­mányait, hogy ne tiltsák be az Ubert, az Airbnb-t és a többi s haring eco- nomy céget, mert közös válaszban kéne gondolkodni. Alnaiv kérdés: miért nem lehet úgy hozzáállni eh­hez, mint a valóban innovatív észtek, akik nem problémának, hanem krea­tív kihívásnak vették az Ubert, és meg is állapodtak vele minden kér­désről, az adóhivatal kifejezetten konstruktív volt, az eredmény pedig egy felhasználóbarát, átlátható és versenykonform megoldás. Magyarország nem felhasználó- és versenybarát. A felhasználók közül félmillióan eltűntek, mert a szabad­ságot választották, orvosok vagy pizzafutárok Angliában, mások a Kádár-kor bevált technikáival hárít­ják az állapotokat, szemüket-fülüket becsukják, alámerülnek, kibekkel- nek, máshol még rosszabb, mondják, bárki kormányoz, úgyis csak lop, mondják szintén. A kis- és középcé­gek jó része fiktív, a startupok lődö­rögnek, egyre több a rés, ahová az állam és haveri köre benyomulhat, ha pedig nincs rés, vájnak maguknak. Ha protestből ki akarnál vonulni a társadalomból, és nincs kocsid, mos­tantól marad a sárga taxi. A szerző a HVG munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom