Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-16 / 165. szám, szombat
www.ujszo.com | 2016. július 16. KULTÚRA I 9 Közös történelmünk revüje Esterházy utolsó darabja, a Mercedes Benz bemutatójára készül a pozsonyi Nemzeti SZABÓ G. LÁSZLÓ A kortárs közép-európai drámaírók darabjai sorozatban magyar szerzőt is megszólított a Szlovák Nemzeti Színház. Esterházy Péter Mercedes Benz című friss alkotását október közepén kezdi el próbálni a társulat, a bemutatót január 7-re tervezik. A pozsonyi alkotók a napokban kész díszlet- és jelmeztervekkel készültek Budapestre, a nagybeteg íróhoz. Ez a találkozó már nem valósulhatott meg. Megrendelésre született a Mercedes Benz. Első változata már tavaly készen állt, de Roman Polák, a pozsonyi Nemzeti prózai társulatának igazgatója és főrendezője, valamint Peter Kováé vezető dramaturg arra kérte a szerzőt, változtasson bizonyos pontokon. így készült el a második, immár végleges verzió, amely nagyon érdekes lett, állítják Esterházy Péter pozsonyi alkotótársai. Hogy miképpen hangzott a felkérés? Hogy körvonalaiban meghatározták-e a témát Esterházy Péternek? „Először megkérdeztük, volna- e egyáltalán kedve darabot írni nekünk - avatott be a részletekbe Peter Kováé. - Péter eljött, megnézett egy előadást, a Jane Eyre-t. Tetszettek neki a színészek, imponáló volt számára a tér is, a színház épülete. Kellemesen érezte magát azon az estén, igent is mondott azonnal a felkérésre, de meg is kérdezte rögtön, hogy miről újon. Ötleteket várt tőlünk. Számomra az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb olvasmányélménye a Harmonia caelestis volt. Nem akartam Pétertől semmi rendkívülit, csak hogy dolgozzon fel ebből a könyvből néhány motívumot. A Harmonia caelestis ugyanis speciálisan ábrázolja a közép-európai múltat, közös történelmünket. A szlovák irodalomban erre nincs is példa, főleg nem az arisztokraták szemszögéből. Ok másképpen viszonyulnak a múló időhöz, nekik ezer év egészen mást jelent, mint nekünk, plebejusoknak, akik legfeljebb a nagyszüleinkre emlékszünk. Az arisztokrata réteg felelősségtudattal fordul a történelem és az örökkévalóság felé. A memento mori kérdése számlikra a folyamatos jelen. Ez a szellemiség a történelmet illetően rendkívül attraktívnak tűnt számomra. Intellektuális és formális szempontból egyaránt. Úgy gondoltam, valami újat, frisset jelenthet a színpadon. Ajánlottam is Péternek egy alapszituációt, hogy miből indulhatna ki a cselekmény. Láttam ugyanis - így lépett be a darabba a véletlen - egy tévériportot Galántá- ról, ahol az Esterházy-kastélyt renoválják. Kérdeztem Pétert, járt-e már ott valaha. Soha, mondta. Innen jött az ötletem, hogy mi lenne, ha a darab ott játszódna, ebben a környezetben. Kezdődjön azzal a történet, hogy megérkezik a helyszínre az író alteregója, az egykori magyar gróf, a birtok hajdani ura, és találkozik egy helybéli ügyvéddel, aki felajánlja neki, hogy segít a kastély visszaigénylésében.” Hosszú éjszaka az ősök romjain. Ez lett volna a történet címe, később azonban elvetették. Az alapszituáció viszont maradt. Van a Gróf, vagyis az író (Ondrej Koval), egy éjszaka az ősök kastélyában, és itt vannak a Harmonia caelestis motívumai A helyzet madáchi: az Úr (Martin Huba) és Lucifer (Robert Roth) fogad, hogy kísértésbe vihető-e az Esterházy család „Megérkezik a gróf, ott tölti az éjszakát ebben a neogótikus kastélyban, egy hölgy társaságában, s álmában megjelennek az elődei. S hogy tökéletes legyen a képlet, azt is felajánlottam Péternek, bárki beléphet a cselekménybe a Harmonia caelestis lapjairól, és használja ki az Én vagyok a te című drámájának madáchi helyzetét, amikor az Úr és Lucifer fogadnak, hogy kísértésbe hozható-e az Esterházy család. Az ügyvéd az ördög bőrébe bújik, a történet során azonban módosul a szerepe. Időben pedig visszamegyünk egészen a török csatározásokig, megállunk az ötvenes években, a kommunizmus sűrűjében, majd eljutunk a mába. így jött létre egy érdekes ábra, amelyet Esterházy Péter elfogadott, és kitöltötte bizonyos motívumokkal. Nekem ez nagyon tetszik.” Történelmi revü két részben az új Esterházy-darab. „Vadul, vagyis hangosan végighallgatjuk Janis Joplin Mercedes Benzét, majd Úr, Lucifer mint két barát sétálnak át az üres színpadon menő yuppie-s öltönyben, de klasszikus úristen-ördög kiegészítőkkel, pata, stb.” Ezzel a szerzői instrukcióval indul az első felvonás. A főszereplők sorsában elsősorban a 20. század történései jelennek meg, azok motiválják őket. Egyszer bírják az ördögi kísértést, máskor nem. A közép-európai történelem döntő pillanataiban kell helytállniuk. „Végig kellemes volt a kommunikációnk Péterrel - hangsúlyozza a fődramaturg. - Megértette, milyen fontos ez nekünk, hogy a Szlovák Nemzeti Színház személyében az Szerzői instrukció: „Vadul, vagyis hangosan végighallgatjuk Janis Joplin Mercedes Benzét..." (Fotók: Gabriel Kuchta, képarchívum) egyik legjelentősebb kortárs magyar szerzőtől rendel darabot közös múltunkról. Roman Polákkal tréfásan meg is jegyeztük, hogy az egyik nagybátyja, Schwarzenberg gróf politikusként jött vissza Csehországba, ami rendben van, ő viszont művészként tér vissza a mai Szlovákiába, ahová rokoni szálak kötik, s az mégis csak több. Ennek szélesebb kulturális-társadalmi hatóköre van. El is mentem egyébként Galán- tára, hogy közelről lássam azt, amit korábban a tévériportban láttam. Esterházy Péter már nem tekinthette meg a kastélyt. Az a szárnya, amelyet már felújítottak, egyszerűen fantasztikus. Galánta büszke lehet erre a csodás látnivalóra.” A darabot Roman Polák rendezi. Amikor Peter Kováčcsal a pozsonyi Nemzeti prózai társulatának az élére álltak, pontosan kidolgozták, mit szeretnének elérni, megvalósítani közös négy évük során. Hogy nem csak neves külföldi rendezőkkel, hanem jeles külföldi kortárs szerzőkkel is együttdolgoznak majd. „Esterházy Péter nevét én mondtam ki az igazgató úrnak. Izgatott benne, hogy ő nem született drámaíró, hanem szépirodalmi alkotó. Ezt érezni is egyébként a Mercedes Benz struktúráján. Nagyon epikus, de a mai színpadi nyelvezetnek ez nem okoz gondot. Roman Polák kezdettől fogva lelkesen készül a darab színrevitelére. Valósággal lecsapott a műre, nem akarta átadni, átengedni másnak. Pedig ilyen szöveggel nem dolgozott még soha. Pavel Bórák tervezte a díszletet, Peter Čanecký a kosztümöket. Időbe telt nekik, míg ráéreztek a darab ízére, és megértették a szöveg sokrétűségét. Többször is elolvasták, mielőtt munkához láttak volna, de már ők is boldogok, hogy részesei egy várhatóan nagy' visszhangot kiváltó világpremiernek. Roman Polák számára is nagy kihívás a darab, kivételes eseményként kezeli a januári bemutatót. Tudja, mekkora súlyt vett a vállára.” Az Úr szerepében Martin Huba jelenik majd meg a színen, de ő lesz a Főforradalmár is. Lucifer szerepét Robert Roth kapta. A Gróf, vagyis az író: Ondrej Kovaľ. A Herceg: Dušan Jamrich. A Szolgáló: Anna Javor- ková. Remek színészi lehetőség előtt állnak valamennyien. A külföldi méltatásokból Elhunyt a posztmodem irónia magyar mestere - emelte ki az APA osztrák hírügynökség az Esterházy Péter haláláról szóló tudósításában. A dpa német hír- ügynökség ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy Esterházy egy humorban gazdag, posztmodem stílust képviselt. A csütörtök délután elhunyt író műid Németországban, mind Ausztriában rendkívül népszerű volt. Legtöbb művét német nyelvre is lefordították, könyvei mindig előkelő helyen szerepeltek a bestsellerlistákon. Esterházy legismertebb művei között említik az 1997- ben megjelent Kis magyar pornográfiát és a 2001 -ben kiadott családi krónikát, a Harmonia ca- elestist. A dpa arra emlékeztetett, hogy az író 2004-ben ezért a regényéért kapta meg a Német Könyvkereskedelem Békedíját. Idézték a könyv híres bevezető mondatát, amely úgy szól: „Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ismeri az igazsá- got.”Az AFP francai hírügynökség az író halálával kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a 2009- ben elhunyt világhírű amerikai író, John Üpdike a legjelentősebb amerikai irodalmi hetilap, a New Yorker rendszeres recenzenseként gyakran írt kritikát kelet- közép-európai szerzők műveiről, Esterházyról is, azt emelve ki, hogy a magyar író prózáját az élettel teli „csibésznyelv” hasz- nálatajellemezte. (MTI) Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló (részlet) „Hullika boám”, nincs mit csinálni. Mingyá 'jönnek vizitelni, addig meg heve- részek, mintha nyaralnék. Te meg csak csöpögj addig is belém, bazmeg. Most lassabb voltál, mint múltkor, lesz ebből délután is. Jöttek, mentek, hoztak, vittek. Ülök az ágy szélén, nézek lefelé a két lábam közé, és nem gondolok semmire. Nincs rosszkedvem, nincs jókedvem. Most épp nincs kedvem. De rögtön elkezdem a kis teendőket, mosdás (cica), reggeli. Aztán majd meglátjuk. Mindig ez az „ aztán ” van. Aiszogatok, mint aki minimálprogramon van, délig. Várom, hogy mit csináljanak velem. Vagyok már minden: tárgy, melyet ide-oda ciháinak, melyet figyelek - egyesülnöm kéne a testemmel. Ne vigyorog/, mucus, igen, persze, veled is, hogy kettéáll a fiiled. Azért ehhez a nagy ívű programhoz kissé hetykébbnek kéne lennem. Változik gyorsan a kedvem, viszont „ csak” fizikafiiggő. Muc inger. Édes kisasszony. Föl kell nőnöm hozzád, gondolod, tényleg ez most a feladatom? A derű is hülyít, a ború is. 14 óra 33 perc, még csöpögök de már nem sokáig. 14 óra 47 perc, most sikongat a gép.
