Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-02 / 154. szám, szombat
2016. július 2., szombat, 10. évfolyam, 27. szám Reménytelennek látja a jövőt a tunéziai ifjúság-r-V. ^ = a Tunéziai pár a hammameti tengerparton ▼ Szásza strandján, ahol egy terrorista egy éwel ezelőtt tüzet nyitott és megölt 38 nyaralót (Fotók: SITA/AP) Kilátástalannak érzik hazájukban a jövőt Tunézia fiataljai; az arab tavasz egyetlen reménysugaraként emlegetett és a demokrácia felé vezető útra lépett észak-afrikai országban az ifjúság számára két vonzó cél maradt: Európa vagy a dzsihád. találok munkát Tunéziában, maradok- mondja az építészmérnöki tanulmányokat folytató Alaa Mohamed Abbesz, aki ugyanakkor nem tartja valószínűnek ezt a forgatókönyvet. Mint rámutatott, összeköttetések nélkül leheteden megfelelő álláshoz jutni, legfeljebb arra van lehetőség, hogy az ember olyan munkát találjon, amely képzettségénél jóval alacsonyabb kvalitásokat igényel. A fiatalok ezért mind máshol keresik boldogulásukat - tette hozzá. Van, aki Európát választja, míg vannak, akik a dzsihádot. Az arab tavasz bölcsőjének számító észak-afrikai országban a Zin el- Abidin ben Ali elnök hatalmának megdöntését eredményező „jázmi- nos forradalom” óta elsősorban a fiatalok körében terjedt el az elége- dedenség. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a 18-24 év közötti tunéziaiaknak csupán 24 százaléka vélekedik úgy, hogy a régiónak hasznot hoztak a felkelések. Sokak szerint a politikai reformok keresztülvitele vontatottan halad, a politikusok pedig alkalmatlanok a feladatra. Az arab tavasz óta ráadásul megszaporodtak a terrortámadások a turisták körében egykor felkapott országban. Tavaly március óta három merényletet is elkövettek, a legvéresebbet éppen a népszerű tengerparti üdülőváros, Szusza strandján, ahol egy terrorista egy évvel ezelőtt tüzet nyitott és megölt 38 nyaralót. A támadások súlyos csapást jelentettek az idegenforgalomtól erősen függő tunéziai gazdaság és mindenekelőtt a gazdaságilag aktív évei előtt álló ifjúság számára. A Világbank adatai szerint már 2014-ben 31,8 százalékos volt Tunéziában a fiatalkori munkanélküliség, és azóta csak romlott a helyzet. Michelle Dünne, a Carnegie Békealapítvány közel-keleti vezetője úgy véli, hogy nem a munkanélküliség, hanem inkább a társadalmi igazságtalanság az, ami a fiatalokat az Iszlám Állam dzsihadista szervezet bűvkörébe hajtja. „Ha az emberek azt hiszik, hogy munkanélküliségük a társadalmi, gazdasági és politikai igazságtalanság következménye, akkor hajlamosabbak lesznek a radikalizálódásra” - szögezte le. Beszédes adat, hogy a Soufan Group szerint nagyjából hatezer tunéziai harcol Szíriában és Irakban, az ottani külföldi harcosok egyik legnépesebb táborát alkotva. A politikai elitbe vetett bizalmat rég elvesztő Husszem Abúdi megunta a panaszkodást, és inkább saját kezébe vette a dolgok irányítását. Több év külföldi tartózkodás után úgy döntött, hazatér, és létrehoz a fővárosban, Tuniszban egy olyan közösségi irodát, amely az indulásban segít a fiatal vállalkozóknak. „Ez egy szappanbuborék. A problémáit mindenki kint hagyja” - magyarázta a 32 éves férfi a Tunisz egyik modern elővárosában, egy elegáns villaépületben működő irodáról. Példáját Szóraja Hoszni is követte, aki férjével, Mark Gonzalesszel Szószában indított útjára egy hasonló projektet. A 36 éves, francia állampolgársággal, de tunéziai gyökerekkel rendelkező nő bízik benne, hogy kezdeményezésük segít majd megfékezni a képzett tunéziaiak kivándorlását. (MTI)
