Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-14 / 163. szám, csütörtök
8 KULTÚRA 2016. július 14.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Tarantino nem tréfált Los Angeles. Quentin Tarantino véresen komolyan gondolta azt az évekkel ezelőtti kijelentését, hogy összesen tíz filmet akar készíteni, a tizedik után abbahagyja, és felcsap kritikusnak. Az Aljas nyolcas (The Hatéiul Eight) volt a nyolcadik nagyjátékfilmje, vagyis már csak kettő van hátra. A rendező most arról beszélt a Varietynek, hogy nem szeretne belerondítani abba az egyelőre még csak fiktív díszdobozos kiadványba, amibe majd összegyűjtik a teljes életművét, amikor ő már az idősek otthonában lesz. Következő filmjét annak az Elmore Leonardnak a Forty Lashes Less One című könyvéből készíti, akinek egy másik műve a Jackie Brown alapjául szolgált. Bár ezzel a tervvel kapcsolatban azt is megjegyezte: lehet, hogy inkább egy négy-öt órás minisorozatot forgatna belőle. Tehát valószínűbbnek tűnik, hogy inkább a Becstelen brigantyk világához tér vissza a Killer Crow miatt. A Killer Crow benne volt a Becstelen brigantyk eredeti forgató- könyvében, de utólag kiszedték a történetből. Ezzel Tarantino visszahozhatná Christopher Waltzot és vele Hans Landa karakterét, akiről úgy nyilatkozott, hogy minden szereplője közül a legkedvesebb számára, (index, juk) 56-os emlékdalt írt Desmond Child Budapest. A tervek szerint ma fejezik be egy budapesti stúdióban annak a dalnak a felvételét, amelyet Desmond Child írt az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére. Ez lesz az 56-os emlékév hivatalos dala. Az apai ágon magyar származású amerikai sztárszerzőt maga Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel a munkára áprilisban Washingtonban. A dalt a hírek szerint tíz neves magyar művész énekli fel egy csaknem ötventa- gú kórus és zenekar kíséretében, magyarul és angolul egyaránt. A neveket még nem hozták nyilvánosságra, a hivatalos megrendelő, a Terror Háza múzeum igazgatója, Schmidt Mária csupán annyit közölt, hogy olyan dal megszületése volt a cél, amely a mai fiataloknak a művészet eszközeivel teszi újraélhetővé azt a hat évtizeddel ezelőtti pillanatot, amikor „a magyar nemzet egységesen megmozdult azért, hogy megharcoljon a szabadságért és a függetlenségért, és azokért a pillanatokért, amelyekért érdemes élni”. Desmond Child a világ egyik legkeresettebb dalszerzője, olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint az I Was Made Fór Lovin’ You (Kiss), a Livin’ On a Prayer (Bon Jovi), a Livin’ La Vida Loca (Rieky Martin) vagy a Crazy (Aerosmith). Schmidt Mária, az emlékév kormánybiztosa szerint az is szempont volt a választásnál, hogy magyar származású művész szerezze a dalt. Child többször járt már Magyar- országon, először 18 éves korában édesapjával. Idén februárban megkapta a magyar állampolgárságot. (MTI, juk) Grófként a dzsungelben A Tarzan legendájában a nagy erejű, legyőzhetetlen hős visszatér a kongói őserdőbe TALLÓSI BÉLA A vadon elleni támadásról, a dzsungel fiáról, a legyőzhetetlen Tarzanról David Yates fogyasztható popcornmozit rendezett. Mozgóképében nem az ismert eredettörténetet bontja ki. A Tarzan legendája nem az őserdő hősánek dzsungelben töltött áletéről szól alapvetően. Azt meséli el, hogy az egy évtizede Angliában, civilizáltan élő „vadember" visszatér Kongóba. Meg akarja védeni régi ismerőseit. Aligha van olyan moziba járó, tévénéző ember, akiben ne élne ilyenolyan Tarzan-kép, attól függően, melyik megfilmesített verziót látta. Esetleg melyeket. Az alapsztori: Edgar Rice Burroughs író Tarzan, a majomember című műve ugyanis mozgóképekből vált ismertté. A megható eredettörténet arról szól, hogy Tar- zant, Lord Greystoke angol főnemes fiát - a szülők halála után - ember- szabású majmok nevelik fel az afrikai dzsungelben. Elsajátítja nyelvüket és viselkedésüket. Az őt felnevelő nősténymajom halála után pedig - miután bizonyítja erejét és rátermettségét - a csapat vezére lesz. Később megismerkedik az emberekkel, és megszereti Jane-t. Megtanul angolul, és eljut a civilizált világba. Ezt az alapot Burroughs több regényben különféle kalandokkal gazdagította. Az évek során számos film készült Tarzanról (és nem csak irodalmi alap nyomán). A vászon népszerű Tarzan- történeteiben a dzsungel legyőzhetetlen ura expedíciók, betolakodók veszélyes támadásait veri vissza. Az állatoktól szerzett erejének és ügyességének köszönhetően mindig hősként győzedelmeskedik. A legújabb részben is így van ez. Leon Rom (Christoph Waltz) II. Li- pót belga király parancsára gyémántot keres Kongóban. Az uralkodó a drágakő árából hadsereget kíván toborozni, hogy újabb területeket elfoglalva továbbteijeszkedjen a térFILMKOCKA Tarzan legendája Színes amerikai kalandfilm, 2016,110 perc ■ Eredeti cím: The Legend of Tarzan ■ Szlovák cím: Legenda o Tarzanovi ■ Rendező: David Yates ■ író: Edgar Rice Burroughs ■ Operatőr: Henry Braham ■ Zene: Mario Grigorov ■ Szereplők: Alexander Skarsgard, Margot Robbie, Christoph Waltz, Samuel L Jackson, Casper Crump, John Hurt, Djimon Hounsou r * A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. ségben. A gyémántlelőhelyet azonban az ördögi Mbonga (Djimon Hounsou) uralja, s csak úgy hajlandó segíteni, ha Tarzant Kongóba csalják. Egy régi ügy miatt - Tarzan megölte a fiát - szeretne leszámolni vele. A dzsungel egykori fia John Clayton néven Greystoke előkelő grófjaként nagyvilági életet él, és feleségével, Jane-nel (Margot Robbie) épp utódról álmodoznak. Közben azonban tudomást szerez a tervről. Felkerekedik, hogy megakadályozza az újabb gyarmatosítást, mert még mindig szívén viseli egykori hazája sorsát. Amíg Jóim Clayton célba ér és visszavedlik a dzsungel megállíthatatlan, szuperhős fiává, gyermek- és ifjúkori emlékképek tolulnak fel benne. Ezekből ismeri meg a néző az eredettörténetet. Ahogy majom pártfo- goltja felnevelte és küzdött érte. Mígnem történt valami, ami miatt Tarzan megölte Mbonga fiát. Tarzant a benne feltoluló - a vásznon az aktuális események közé beékelődő - emlékképek motiválják, hogy felvegye a harcot Rommal és hódító csapatával. Az új filmben van minden: olyan akciók, amilyenek nem hiányozhatnak a dzsungelból és a Tarzan-film- ből, de ezek ez elemek valamiféle innovatív többletjelentést is kapnak. Társíthatok más szuperhősfilmek motívumaival - a liánokkal közlekedés pl. a Pókember röpködésével, a majmok viselkedése az új Majmok bolygója-sorozat hőseinek magatartásával, és folytathatnánk a sort a műfaj ismert darabjaival. Semmi újat, eredetit nem hoz David Yates rendezése. Az új Tarzan-mozi a régi népszerű kalandfilmek építkezésének sémáját követi, minden kiszámítható, az egyes jelenteken - a jót és a go- 'noszt képviselő szereplők egymásnak feszülésén - mégis kellően lehet izgulni. Elménynyújtásban a természeti környezet viszi a prímet. A valós helyszíneknek - annak, hogy kevesebb az épített, stúdióhelyszín - is köszönhető, hogy az IMAX formátum is hozzáad az élményhez. PENGE Szerelem két nyelven „Kétnyelvű szerelemben valami nagyon fontosat tanul meg az ember. Olyasmit, amit kétnyelvű szerelem híján észre sem venne, majd oly gyanútlanul távozna e szép árnyékvilágból, ahogy megérkezett, tudatlanul. Ilyenek a létfontosságú dolgok, majdhogy észrevétlenek” (49.) - írja utószavában Nádas Pér' ^ BEKE ZSOLT 3 KRITIKAI Wf ROVATA tér. De nemcsak a szerelem, hanem a róla szóló versek is kétnyelvűek a Love affér love-ban. Elsősorban német és angol, jelen esetben - számunkra, Kiss Noéminek köszönhetően - magyar és angol. Mindössze nyolc vers alkotja a kötetet (a szerelem alaposan körüljárt monotémája megmagyarázza ezt a mennyiséget), de a súlyuk nagy. Nádas egyenesen Rakusa főművének tartja. A magyar irodalom számára különösként hathat ez ä nyelv, hiszen nem ez volt a hagyomány fősodrában, mondhatni, nagyon ritkán jelent meg. Közvetlensége, „lélekből áradása”, az így elmondottak kontextualizálása a tág - a használt nyelvek által is kinyílt - kultúrtérben, s mindebbe belekiáltva vagy éppen belesuttogva/csempészve a transzcendens... Szerelem (a) szerelem után - de olyan, amiben a másik a kiteljesedés, a test és a szellem csúcsraj ára- tásának ígérete. És ez nem végződhet mással, mint kudarccal (pl. „ Szűk lyuk a szenvedély ’’ [Never- more, 8.],illetve,, ...árulásés/ megértés között/csak hajszálfinom / a különbség / lép és félrelép... ” [Nowhere, 24.]). De vajon a kudarc mennyire meghatározott az eredendőjelen esetben ráadásul „valóságos” kétnyelvűség által? A kiteljesedés ígérete csupán ígéret marad, hiszen a másikon keresztül kellene eljutni önmagához - lehetetlen vállalkozás, idegenül koppannak saját otthonos szavaink a másik nyelvén. „ ...lefolyik avíz, elmossa / mind az egeket ” (And Venice, 47.) mondja Rakusa. „Mintha nem is a másik, hanem a másik nyelvének kifejezési formáiban lenne beteljesedésük és kiteljesedésük egyetlen és végső akadálya” - mondja Nádas (54.). Nádas kisesszéjében láthatóan túlinterpretál, ám jó szándékkal: Ilma Rakusa hihetetlenül szélesnek elképzelt nyelvfelfogása, fordítási gyakorlata alapján teszi ezt, az egész írói, költői, kritikusi, fordítói életművet, annak lényegét beterelve a Love affér love értelmezési mezejére. Zárómondatával, annak minden, főleg a nyelvet érintő értelmezési leágazásával ennek ellenére maximálisan egyet lehet érteni: „Nagy realista mű.” (59.) Ilma Rakusa: Love after love. Fordította: Kiss Noémi. Utószó: Nádas Péter. Magvető, Budapest, 2016. Értékelés: 8/10 A legújabb Tarzan (Alexander Skarsgard) és felesége, Jane (Margot Robbie) (Fotó: Continental film)
