Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-13 / 162. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. július 13. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Csodák és titkok a Meseládából Tíz év alatt egyszer sem tértek haza üres kézzel a Duna Menti Tavaszról ŠESTÁK KRISZTINA A Meseláda csoportot tíz évvel ezelőtt Makó Kovács Erika biológia ós Borsos Beáta magyar szakos pedagógus alapította. Egy bábelőadás inspirálta őket. Gum A csoport a Szombathy Viktor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában működik, a csoport tagjai az iskola felső tagozatos tanulói közül kerülnek ki és folyamatosan cserélődnek, mivel a ballagó diákokat az ötödikesek váltják fel. A létszám változó, idén tizenkét diák alkotta a csoportot, volt azonban olyan év is, mikor huszonegy tanulóval léptek színpadra. A Meseláda tíz év alatt minden évben bejutott a Duna Menti Tavasz országos döntőjébe, ahonnan egyszer sem tértek haza üres kézzel, a dobogó szinte minden fokát megjárták. Kétszer aranysávos, egyszer pedig gyémántsávos minősítést értek el, de előadásukat többször jutalmazták ezüstsávval, nívó- valamint fődíjjal és különdíjakkal is. Az idei Duna Menti Tavaszon szintén aranysávos helyezést értek el. Kétszer aranysávos, egyszer pedig gyémántsávos minősítést értek el A próbák az alapiskola osztály- termében zajlanak, ami ilyenkor igazi műhellyé és próbateremmé alakul át. Az aktuális mesét a gyerekek választják ki és a vezetővel közösen dolgozzák fel a szöveget, alkotják meg a párbeszédeket. A bábokat is együtt készítik, fúrnak, faragnak, gyűjtögetnek. Bár a folyamat rengeteg időt, általában több hónapot vesz igénybe, a gyerekek nagyon szeretik és élvezik a közös munkát és a próbákat. Egy év kivételével mindig népmesét vittek színpadra, a repertoárjukban szerepel például a Kincsem Marcsa, a Gyönygvirág Palkó, a Rózsa királyfi, A világ eleven kardja... A kivételes évben valami újat szerettek volna kipróbálni, ezért egy indián mesét dolgoztak fel. Tekintve, hogy idén a csoportot kilencedik (Képarchívum) osztályos tanulók alkották, előadásuk alapjául egy komolyabb témájú művet, a Kádár Kata című népballadát választották. A Duna Menti Tavaszon kívül különböző kulturális rendezvényeken, falunapokon, a Tompa Mihály Országos Szavalóverseny döntőjén és a Győry Dezső Napokon láthatta őket a közönség, és már háromszor szerepeltek a Gombaszögi KultuMeseláda Bábcsoport A tagok száma: 12 A Duna Menti Tavasz országos döntőjén elért helyezések2009/2010 - n/vódíj OH 11 XÄ-IZ: 11 2011-fődíj, 2012 - gyémántsáv, 2013/2014 - ezüstsáv, 2015/2016 - aranysáv rális Ünnepségen, idén pedig a magyarországi Biatorbágyon is ott voltak. „A csoport fő célja, hogy együtt legyünk és ápoljuk a magyar népmesekincset, a hagyományokat. Fontosnak tartom elültetni a gyerekekben a hagyományok, a népmesék és az irodalom szerete- tét. Bízom benne, hogy mindezt továbbviszik és átadják a gyerekeiknek” - mondta Makó Kovács Erika pedagógus, aki Borsos Beáta három évvel ezelőtti távozása óta egyedül vezeti a bábcsoportot. Legközelebb a Bodollói Búzakalász Eneklőcsoportot mutatjuk be. Ahonnan ellátni a Kékesig SZÁSZI ZOLTÁN Mint egy ókkő, úgy uralja a vidéket, a Medves alját a két hitéhez hű ifjú keresztény vértanúnak, Szent Abdonnak és Szennennek szentelt kis román kori templom. [ď Í ;vg;.i -mi utol Érdemes felkeresni ezt a csodálatos kis épületet, ez az a hely, ahonnan ellátni a Medves-hegyig, a Mátra legmagasabb csúcsáig, a Kékestetőig, kelet felé pedig a Bükk hegység halvány körvonalit is sejteni lehet. Ritka vódőszentek Az eddigi kutatások eredményei alapján feltételezhető, hogy Almágy román kori temploma valamikor még a tatárjárás előtt, 1220 táján épülhetett mint plébániatemplom, védszentjei pedig, a hitéért vértanú- halált halt két perzsa iljú, Abdon és Szennen igen ritkán választott védőszentek a magyar nyelvterületen, tiszteletük főleg francia és spanyol vidékeken terjedt el. Érdekesség, hogy az almágyi templom védszent- jeit a csúszómászó férgek ellen hívták egykor segítségül a hívek. Mivel Almágy temploma olyan stratégiai ponton épült, ahonnan szinte az egész Medves kistérséget belátni, feltételezhetően megfigyelői és védelmi célokat is szolgált, az 1969- ben elvégzett feltárás szerint a templom körül teraszosan kiképzett domb peremén egykor védőfal állt, Almágy temploma körbekerített refú- gium, azaz menedékhely is volt. A szakrális épület stílusa a román, a kisméretű, de masszív, vastag faragott kőből rakott téglalap alakú hajót a diadalívnél induló félköríves oltárrész, az apszis zárja le. A hajó nyugati oldalán egy kicsi harangtorony áll, ezen a román kori szakrális építészetre e vidéken jellemző osztott kettős ablak, és egy ma már befalazott kicsi rózsaablak található. A templombelsőt jelenleg megvilágító barokk ablaknyílások mellett jól láthatók a szinte lőrésszerű, keskeny ablakok, a templom déli oldalán pedig a félköríves ajtókeret, ami szintén a román kori építészet jele. Gö- mömek ezen a vidékén két jeles román kori templom állt. A közeli Pé- terfala bő egy évszázada elbontott temploma téglából készült, patakvölgyben állt, az almágyi viszont dombtetőn és faragott kőből húzták fel. Korabeli belső építészeti elemeiből egy, a templomhajó nyugati részén épített, két oszlopra támaszkodó karzat maradt meg, ez ma csak részleteiben látható, későbbi, fából készített belső építészeti elemek takarják. Freskót eddig nem találtak a román kori templomban, viszont igen értékes és szép lenne a tempMesszire ellátni Almágy templomától Tájoló Almágy községbe a Fülek és Rimaszombat közti 571-es útról Ajnácskőnél keleti irányba letérve, vagy Felednél délkeleti irányba fordulva lehet eljutni. Atelepülésen benzinkút, üzletek, vendéglő, a környéken étkezési és szálláslehetőség is várja az utazót. lom barokk kori fakazettás mennyezete, ha végre ott lenne már az eredeti helyén. Erről a kazettás mennyezetről tudni lehet, hogy 1703-ban készült, nagy valószínűséggel bizonyos Friderico Clau- dini olasz mester munkája. Sajnos a barokk átalakítás óta elmúlt három évszázad alatt igen súlyosan sérült a 88 részből álló mennyezet, amelynek restaurálását bő fél évtized után fejezték be, de egyelőre ismeretlen okok miatt még nem kerültek vissza a kazetták eredeti helyükre. A Medves ós vidéke Almágy, a Medves vidék egyik központi települése valószínűleg a honfoglalás korában ide érkező magyar törzsek szálláshelye volt, az észak felőli határok védelmét ellátó őrök lakhelye lehetett, a megye- rendszer végleges kialakulása után az itt élők bolondóci várjobbágyok lettek, azaz a királynak főleg hadi szolgálatokat tevő szabadok. A ta(A szerző felvétele) tárjárás és a törökdúlás ezt a falut sem kímélte, 15 54-ben a török adó- fizetője volt, s ebben az időben el is néptelenedett pár évre a falu. Lakói mindig is főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, komoly hagyományai voltak ezen a vidéken a legeltetés állattartásnak. Almágy környékén máig élnek a betyárokról szóló legendák, például Vidrócz- kyról, aki a Mátra alól gyakran feljárt ide, részben a Heves megyei vagy a nógrádi pandúrok elől menekülve, másrészt meg menyecskék után. Almágyhoz közel, Péter- fala határában van is egy Csárdapuszta nevű hely, melyről azt mesélik, a híres betyár a gazdagoktól elszedett pénzből csárdát építettet itt a szeretőjének. Igaz-e, nem-e? Aki nem hiszi, járjon utána.
